A bíróság szerint Martin Luther King halálában bűnrészes az amerikai állam
Martin Luther King családja 1999-ben polgári peres eljárást kezdeményezett az amerikai kormányzat ellen, mondván Washington érintett King likvidálásában. A család meggyőződése szerint azért kellett meghalnia, mert keményen elítélte a vietnami háborút. A King Center által napokban kiadott bírósági dokumentációban több, az amerikai kormányzat merényletben játszott szerepére utaló bizonyíték is olvasható. A katonai hírszerzés 111. számú osztagát Luther King szálláshelyéhez vezényelték, közben megszüntették a rendőrségi biztosítását.
A csoport egy „fényképészt” helyezett el a közeli tűzoltóság épületének tetején, ahonnan kiválóan meg lehetett figyelni King szobájának erkélyét, ahol a végzetes lövés érte. A merénylet helyszínén tartózkodott a speciális erők 20-as csoportjának nyolcfős mesterlövészcsapata. A bíróság precedensértékű döntésben elmarasztalta a kormányzatot, mondván, egyes kormányhivatalok bűnrészesek Martin Luther King megölésében.
MN
Az Egyesült Államok érdekei és Magyarország
Kulin Ferenc szerint 1989 őszén még nem dőlt el Magyarország a nyugati demokráciák melyik modelljét fogja követni. Azt, amelyet Amerika kínált: a posztmodern vadkapitalizmusét, avagy a másikat, amely Európában valósult meg: a szociális piacgazdaságét. Hogyan történhetett meg, hogy végül – miként egész térségünkben – a neoliberális doktrínából fakadó vadkapitalizmus szelleme győzött? Kezdhetünk-e még valamit a Harvard és a Cambridge Egyetem éppen a napokban publikált diagnózisával, amely szerint „a volt szocialista országokban tömeges, gyors és erőltetett privatizáció a hazai vállalkozói szektor gyengülését és az állami szerepvállalás indokolatlan mértékű feladását okozta”?
1989 novemberében Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a német kancellárt az IMF-tárgyalásokról. Hangsúlyozta, hogy az IMF változatlanul olyan feltételeket kíván ráerőszakolni az országra, amelyek olyan súlyos társadalmi konfliktusokat eredményeznének, amelyek a lakosság felháborodását és a kormánnyal szemben erőszakos fellépést válthat ki.
Az Egyesült Államoknak semmiféle érdeke nem fűződött a rendszerváltó nemzetek talpra állításához. A legkevésbé sem tekintette „szívügyének” Magyarországnak a sorsát. Mindent el is követett, hogy visszafogja a különleges magyar-német kapcsolatok lendületét.
Göncz Árpád 1990 októberében a virginiai egyetemen tartott előadásában „az egyesülő Németországot a közép-kelet-európai térséget fenyegető tényezőként” állította be. Kulin szerint ezzel a diplomáciai incidenssel kezdődött első köztársasági elnökünk súlyos, következmények nélküli alkotmánysértő akcióinak sorozata. Göncz Árpád máig nem ismerte fel, miféle érdekek és erők szolgálatában vállalt szerepet. Antall József felismerte. Belerokkant. Belehalt.
MN
Egy német újságíró, főszerkesztő Magyarországról
Jan Mainka, a Magyarországon élő német újságíró a Budapester Zeitung és a Budapest Times főszerkesztője szerint az unió és az IMF megpróbálják térdre kényszeríteni Magyarországot. Mainka határozattan visszautasítja azt a vádat, hogy a médiatörvény megszüntette volna Magyarországon a sajtószabadságot. Az ellen hadakozik, hogy egyfajta virtuális Magyarországot építsenek fel, ahol fasiszták uralkodnak, a Jobbik kormányon van, ahol nincs sajtószabadság, ahol állandóan cigánygyilkosságok vannak napirenden – mert sokszor így próbálják beállítani az országot Nyugaton. „Én nem egy ilyen Magyarországon élek, hanem egy normálisban, ahol van sajtószabadság, meg ahol, persze, sok a gazdasági és politikai probléma, amikről beszélni kell és lehet”.
Magyarországon egyébként az újságírók sokkal szabadabban dolgozhatnak, mint Németországban, ahol sok tabu és valódi, nemcsak képzelt fenyegetés akadályozza a munkájukat. A multikulti társadalmat vagy például az eurót a válságig meg sem lehetett kérdőjelezni a mainstream balos médiában: bevezettük, kész, vita lezárva. Mainka a magyar demokráciáért alapvetően sokkal kevésbé aggódik, mint a németért.
hvg.hu
Az írek és a pénzhatalom
Írország adófizető polgárainak fele nem fizette be a háztartási adót, amelyet a dublini kormány az Európai Unió által követelt megszorító intézkedések egyikeként vezettek be. A százeurós háztartási adót sokan azért kifogásolják, mert a gazdag és szegény háztartásokra egyaránt kivetették. A bojkottra kilenc parlamenti képviselő szólította fel a lakosságot. A háztartási adóról az embereknek az a sok millió euró jut eszébe, amellyel a bankárokat és a spekulánsokat mentik meg – közölték. A háztartási adóról szóló vita bizonyára kihat a május 31-i népszavazásra, akkor arról döntenek, hogy elfogadják-e az új uniós pénzügyi paktumot.
MN
Egyértelmű figyelmeztetést küldött a világ vezető bankjait tömörítő lobbiszervezet, az IIF Írországnak azután, hogy a kormány bejelentette: május 31-én tartják a népszavazást a fiskális paktumhoz történő csatlakozásról. Amennyiben Írország elutasítaná a csatlakozást a szerződéshez a bizonytalanságra hivatkozva valószínűleg továbbra sem kölcsönöznek pénzt az országnak. Ráadásul a „nem”-mel a szigetország azt is kockáztatná, hogy a jövőben nem kap majd segítséget az euróövezeti mentőalapból.
VG
A globális birodalom
Bogár László szerint a nyugatias demokrácia „szabadsága” azt jelenti, hogy az adott lokalitásnak „szabad” engedelmesen végrehajtania a globális birodalom döntéseit.
MH
Ha valaki ezt hallván reflexszerűen az „összeesküvés-elmélet” vádját fogalmazná meg, maga Békesi László cáfolja (akaratán kívül). Szerinte az Európai Unió korlátozott eszközökkel bír „a szabályokat semmibe vevő kormányok megregulázására”. Legerősebb fegyvere a gazdasági kényszer, amit az IMF-fel karöltve tud érvényesíteni. Az üzenet súlyos és egyértelmű. Nincs alku, nincs halasztás, nem fogadnak el kibúvókat a kötelességteljesítés alól. Ezt nagyon komolyan kell venni.
168 óra
A felmérések újabb nagykoalíciós kormányt ígérnek az előre hozott választások után Görögországban. Sem a szocialisták, sem a konzervatívok nem tudnak önállóan abszolút többséget szerezni, a megszorítások ellen tiltakozó erők viszont a szavazatok felét is elvihetik.
MH
Az európai polgári kezdeményezés jogáról
Április 1-étől indul az európai polgári kezdeményezés, amely révén 1 millió uniós polgár legalább hét uniós tagországban a neki tetsző témában európai jogszabályt kezdeményezhet, feltéve, ha a gondolat az EB hatáskörébe tartozik és megfelel az unió alapértékeinek. A kezdeményezésnél az aláírások összegyűjtésére egy éve van a legalább hét országból származó héttagú szervezőbizottságnak. Tony Venables, az Európai Polgári Akciószolgálat vezetője szerint értékalapúak az első kezdeményezések, és igen fontos politikákat érintenek. A Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége szerint a vízhez és a higiéniához való hozzáférésnek alapvető jognak kellene lennie az EU-ban. Ennek az is a célja, hogy e szolgáltatások közkézen maradjanak, és ne lehessen liberalizálni a piacot.
MN
Baszkok és a globalizáció
A baszk Athletic Bilbao csak baszk származású, illetve Baszkföldön született játékosokat alkalmaz, szembemenve a modern klubfutball multikulturális, szabadpiaci elveivel. Ráadásul még sikeres is. A futballvilág nagy befektetői sem tudják megvásárolni, megváltoztatni a Bilbaót. Egyike annak a négy spanyol együttesnek, amely nincs eladósodva. A rendszer hosszú évtizedek óta működik, a Real Madrid és a Barcelona után az Athletic adta a legtöbb játékost a spanyol válogatottba.
MH
A közel-keleti nukleáris bizonytalanságról
Avner Cohen, a Los Ageles-i egyetemen tanító izraeli professzor szerint Izraelt egyedüliként engedik a nukleáris bizonytalanság politikáját alkalmazni. Irán az atomsorompó-egyezmény aláírásával lemondott az atombombához való jogáról, míg Izrael ezt nem írta alá, így semmi jogellenes lépést nem tett. Azzal, hogy nem ismeri el saját nukleáris képességét, felépített egy kényelmes állapotot, ahol ezt a kérdést nem illik feszegetni a közbeszédben, s a nemzetközi közösség is elfogadja ezt a helyzetet. Az ország érdekeit ez nagyon jól szolgálta az évek során, és nagyon a kicsi a nyomás Izrael hogy megváltoztassa.
MN
Az iráni atomprogram körüli nézeteltéréseket párbeszéddel kell megoldani, a Nyugat tartózkodjon a konfliktus kiélezésétől, a szíriai demokratikus átmenetnek pedig szíriai irányítás mellett kell végbemennie, hangsúlyozza a delhi nyilatkozat, amelyet csütörtökön fogadtak el. Kína, India, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika csúcsértekezletén.
Nb
Orbán Viktor interjút adott az Új Ember című lapnak
Az Európában uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, mi viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más értelmezésünk, felfogásunk van. A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet, most dől el, van-e esélye egy nemzetnek arra, hogy a saját útját járja. Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e jövőjét az azokkal ellentétes értékekre.
A keresztény Európa gondolatával korábban szinte mindenki egyetértett, mára azonban vízválasztó lett, minden európai értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg. Egyre jobban polgárjogot nyernek azok az elméletek, amelyek Európa működőképességét már csak az Európán kívülről érkezők segítségével gondolják fenntarthatónak. Mi ez, ha nem Európa hanyatlása? Mindenesetre optimisták vagyunk, reménykedünk a megújulásban.
Akkor sincs ok az elkeseredésre, ha az európai politika színpadán azok a vezetők kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket. Európa ma szenved, mert elvesztette gyökereit, ám az EU egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy soha sincs kész, folyamatosan alakul. Ezért az unióban nincs teljesen elvesztett vagy teljesen megnyert ügy.
A Magyarország körüli viták okai az anyagi érdekek is, amelyek szerint a rossz politikát folytató államokat időről időre meghitelezi a pénzügyi világ. Nyolc év alatt brutálisan eladósították hazánkat, a hitelezőknek pedig az az érdeke, hogy az ország ne jusson ki az adósságcsapdából. Örülnek, ha nagy kamattal, hosszú időn keresztül, folyamatosan fizetünk nekik. Most évente 1300 milliárd forint kamatot fizet az ország hitelezőinek, ugyanakkor 2002-ben az első Orbán-kormány végén az államadóság miatti éves kiadás 500 milliárd volt.
Az ország legnagyobb problémája az eladósodás. Jelenleg a befizetett személyi jövedelemadó 90 százaléka külföldre kerül, a korábban felvett hitelek kamatainak törlesztésére. A viták egy további oka, hogy milyen módszerekkel akar az ország kivergődni az adósságcsapdából. Alulról nyitott középosztályt szeretnénk, a jövő reménye, hogy munkát tudunk adni az embereknek. Az idén 200.000 segélyből élő ember kezd majd dolgozni a START munka-programban, a tervek szerint két éven belül 350.000-re emelkedik a számuk. Azon dogozunk, hogy a felemelkedés munkával és erőfeszítéssel elérhető legyen.
Új Ember
Ellenzéki orgánumokból a köztársasági elnök lemondásáról
Antal Attila politikai szakértő szerint a jobboldal tanulékony, még időben tudta kezelni a kérdést, nem úgy, mint a baloldal az "Őszöd-szindrómát". A jobboldali-konzervatív tábor bizonyította önmaga számára, hogy a vezetőjük döntése hibás is lehet, és ez ellen fel lehet és fel is kell lépni. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint az államfő lemondásával megkímélte saját magát és az őt jelölő pártot is a későbbi következményektől. (Napi Gazdaság)
Papp László Tamás még Schmitt lemondása előtt Gyurcsány Ferenccel példálózott, vele vont párhuzamot, ami azonban az elnök lemondása után immár a kormányoldal előnyére válik: Gyurcsány az ebül szerzett jószághoz, a hazugság révén megtartott hatalomhoz ragaszkodott. S úgy vélte, ez így rendben van. Morális bűnnel szereztem felhatalmazást, de kijavítom azzal, hogy morális jóra használom. Adjatok bizalmat, hogy megjavítsam azt, ami nélkülem el sem romlott volna.
(hirszerzo.hu)
Tamás Gáspár Miklós szerint Schmitt, ha vonakodva és értetlenül is, de visszaadta megbízatását. Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc viszont a végrehajtó hatalom tényleges vezetője volt, s amikor róluk kiderült, amit eltitkoltak, egyikük se mondott le. Pedig Medgyessy és Gyurcsány titkolózása és hazugsága sokszorosan súlyosabb ügyekre vonatkozott, mint Schmitté, és alkotmányos, politikai felelősségük is nagyobb volt.
(hvg.hu)