"Székely ízek" nem "román ízek" igen - pitiáner nacionalista trükkök a román államigazgatásban - rövidke lapszemle
Tilos a székely eredetre vonatkozó termékmegjelölés a román fogyasztóvédelmi hatóság szerint, ezért a Kovászna megyei kirendeltség árucímkéinek kicserélésére kötelezett egy hentesárut forgalmazó céget, amely termékein azt is feltüntette, hogy „székely ízek”. Az élelmiszerek címkézését és feliratozását szabályozó román kormányrendeletben egyébként egyetlen paragrafust sem találni, amely alapján tilos lenne megjelölni a termékek földrajzi vagy egyéb eredetét. Egy romániai nagyáruházlánc évek óta használja a termékein a „román ízek” megnevezést.
Magyar Hírlap
A google maps magyarul tájékoztat a felvidéki térképein - rövidke lapszemle
Ami Szlovákiában elképzelhetetlen, az a Google-nak sikerült: a google maps-ot magyarul használók számára mostantól magyarul jelenik meg minden felvidéki település-, kerület- és folyónév is, minden, aminek van ismert magyar megnevezése.
Frappáns válasz ez az épp Somorjába készülő Kaufland áruházláncnak, amely a feliratok nagy részét államnyelven szándékozik megjeleníteni, és megkér mindenkit, hogy tiszteljék a cég üzleti stratégiáját. Vagyis a magyar többség kérése ellenére a feliratok szlovákok maradnak, kivéve néhány navigációs táblát és újságreklámot.
kozbeszed.sk
A szakszervezeti vezető az eltorzított társadalmi szemléletről - rövidke lapszemle
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a médiumok sokat tettek (ártottak) a mostanra kialakult vásárlói és társadalmi érték- és szokásrend megteremtése és fenntartása érdekében.
Mára már tömegek gondolják természetesnek, hogy a korlátozatlan vasárnapi vásárlás lehetősége vagy a kereskedők gazdasági érdeke ugyanolyan súlyú alapjog, mint az egészséghez, a családi élet és a házasság védelméhez, a magánélethez, a szabad vallásgyakorláshoz és az egyesüléshez való jog, és nem tudnak róla, vagy nem érdekli őket, hogy ez a másfél évtized alatt kialakult szokás mibe kerül, és ennek költséget ki viseli.
Magyar Hírlap
Az ukrán "demokratizálási folyamat" egy amerikai gyarmatosító projekt - rövid lapszemle
Máté T. Gyula szerint Európának már elege van Ukrajnából, az amerikaiak által rákényszerített „demokratikus kalandból”. A Majdan egy amerikai projekt volt. Amerikai cégek kaptak privilégiumokat a privatizációban, amerikai kék útlevéllel rendelkező miniszterek irányítják az ukrán gazdaságot ma. Vlagyimir Putyin pénzelte volna Ukrajnát, amennyiben az legalább semleges lesz, azonban Washington új „kényszerítő-frontot” nyitott – Ukrajnában ez vért jelent, a mi régiónkban gázvezetékek megfúrását. A Kreml ezt nem tűrte, válaszolt. A Krím orosz akart lenni, pont annyira, mint Koszovó albán.
Putyin orosz érdeket képviselt amerikai érdek ellen, nyert, mert a fekete-tengeri félszigeten a többség orosz. Délkelet-Ukrajna lakossága nem akart háborút. Viszont jogos akaratuk, hogy anyanyelvüket használhassák boltban, bíróságon vagy akár házasságkötéskor.
Kijev ezt nem engedte. Az EU csinovnyikjai félrenéztek. A legmocskosabb háború folyik. Meglehet, hogy Mariupolt a szakadárok lőtték. De az biztos, hogy Donyeck iskoláinak, kórházainak lövetése ukrán területről történik.
Az ukrán oligarcháknak elegük lett a háborúból. Immár túl sokba kerül, túl sok kockázattal jár. Az eddig látványosan háborúpárti dnyepropetrovszki milliárdos, Igor Kolomajszkij már tárgyalna a felkelőkkel, „Kárpátalja gazdája”, Viktor Baloga – az öt régiós választókerület mindegyikében családtagjai és üzlettársai „nyertek” mandátumot – is békét követel.
Washington hivatalosan is fegyvert szállítana Porosenkóéknak. Ez isteni üzlet az amerikai hadiparnak. Angela Merkel nem akarja ezt. A franciáktól az olaszokig senki sem szeretné. Az Európai Unióban egyedül Lengyelország szállt be az „amerikai buliba”.
A Krím, Délkelet-Ukrajna lakossága nem akar Ukrajna része lenni. El kell ereszteni őket. Oroszországgal üzletelni és nem hidegháborúzni kell. Saját érdeket, magyart és európait kell nézni Moszkvával és Pekinggel kapcsolatban is.
Magyar Hírlap
Mi mozgatja Merkelt - mit akar Amerika, mi is valójában a német érdek? - rövidke lapszemle
Rainer Rupp német politikai szakértő a Junge Weltben úgy látja, Washington európai érdekei a következők: Berlin igényét az EU vezető szerepére aláásni, az USA európai hegemóniáját megerősíteni, éket verni Oroszország és az EU közé és Oroszországot térdre kényszeríteni.
E célokért Washington szükség esetén az utolsó ukránig harcolni fog. Berlin érdeke ezzel szemben egy tárgyalásos megoldás. Ebből eredeztethető a kérdés, hogy meddig hagyja magát Angela Merkel sodortatni Varsó, Vilnius, Riga, Tallin és Washington oroszfóbiásainak harci kiáltásai által.
Németország legmélyebb politikai és gazdasági érdekei ellen lép fel csak azért, hogy az EU vezető hatalmának álmát ne kelljen feladnia”. transform.hu
A nagy stratégák elfeledik, Putyin Oroszországa nem Észak-Vietnám - rövid lapszemle
Scott Mcconnell ismert amerikai konzervatív újságíró az American Conservative című lapban írja: kétségtelen, hogy az ukrán válság az amerikai és az európai elit próbálkozásaival kezdődött, amikor megpróbálták kihasználni egy sokat szenvedett ország lakossága egy részének a régi elégedetlenségét, és így próbálták meg elérni a Nyugat győzelmét és Moszkva vereségét.
Dollárok milliárdjait fordították az államcsíny és a népi forradalom alapjainak lerakására. És ezek az erőfeszítések sikerültek. Aztán Oroszország válaszolt – és válaszának energiája és ereje meghökkentette Washingtont és Európa összes állami kancelláriáit.
És most gondolkoznak, hogyan reagáljanak Oroszország válaszára. Logikusnak tűnik , hogy ha a Nyugat kicsit növeli a nyomást, „emeli a tétet”, amikor Putyin igyekszik nem beengedni a NATO-t a veteményeskertjébe, akkor ennek hatására Putyin kész lesz behódolni és áldását adni Ukrajna átadására a nyugati szövetségnek.
Mint ahogy logikusnak tűnt az is, hogy az észak vietnamiak kapitulálnak, ha Washington gondosan kiszámított bombázással sújtja a hazájukat. Mi van, ha Putyin nem úgy reagál, mint ahogyan ezek az agytröszt harcosok várják? És mi van, ha úgy dönt, hogy harcol az utolsó csepp vérig, mert nem akarja, hogy a nyugat megalázza az országát, vagy csődbe kerüljön és káoszba süllyedjen a rendszere? Mi lesz akkor? Erre gondol valaki?
transform.hu
A cigány-politikai „elit” mutyizós semmittevők hada - rövidke ellenzéki lapszemle
Bogdán László, Cserdi cigány származású polgármestere szerint kialakult egy sztereotip kép a cigányságról, amire „sajnos rászolgáltunk”. A cigány-politika a nullával egyenlő, a cigány-politikai „elit” mutyizós semmittevők hada, szóra sem érdemes, úgyhogy „saját erőnkből kell kikapaszkodnunk a gödörből. Fölösleges mást hibáztatni a sorsunkért, rajtunk múlik, hogy jobb életünk legyen”.
„Nem szabad minket rászoktatni arra, hogyha kérünk, kapunk, mert akkor kialakul bennünk, hogy nem kell semmit tenni, valahogy úgyis lesz”.
„Sajnálom, hogy ez így van, és minden erőmmel azon vagyok, hogy ne így legyen”. Az utóbbi években a községben 26 fürdőszobát építettek, ugyanennyi homlokzatot hoztak rendbe kalákában. Nyolc hektáron gazdálkodnak, bérmunkát is vállalnak, van erdejük, fóliasátrakban kertészkednek, s tavaly 38 laptopot és 12 biciklit kaptak sikerdíjul a legjobban tanuló gyerekek.
Népszava
Ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani - rövid lapszemle
1997-ben népszavazáson 85 százalék támogatta a NATO-csatlakozást, de Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke szerint tizenöt éves NATO-tagsággal a hátunk mögött a korábbi lelkesedés alább hagyott. Ennek oka elsősorban az Egyesült Államok térségbeli szereplésében és világpolitikai manővereiben keresendő. A szövetséget gyengíti minden lépés az Egyesült Államok részéről, aminek során akaratát rákényszeríteni igyekszik a partnerországokra. Különösen károsak az olyan lépések, amelyek saját önző gazdasági érdekeit mondvacsinált ügyekkel, kettős mércét alkalmazva igyekszik érvényesíteni.
Nem célszerű a rejtett zsarolás, az erőfölényen alapuló nyomásgyakorlás. A transzatlanti térség vezető politikusai, sok keserű történeti tapasztalat után sem hajlandók belátni, ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani.
Élő példa erre Ukrajna. A kultúrák jelenlegi és jövőbeli harca rákényszerítheti a Vancouvertől Vlagyivosztokig húzódó európai kultúrájú térséget a szoros, szövetségi jellegű együttműködésre.
Ez a szövetségi rendszer három lábon állna: Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország. Először politikai-katonai szövetséget, azután közös gazdasági övezetet kellene létrehozni. A jelenlegi helyzet („világrend”) fenntartása ugyanis a biztos pusztuláshoz vezet.
Magyar Nemzet
Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát - rövid lapszemle
Bogár László szerint a jaltai egyezség úgy tudott fennmaradni 1990 után is, hogy a „visszaalakuló” Orosz Birodalom garanciákat kapott arra, hogy békés visszavonulása fejében a „belső gyarmatait” (a volt szovjet világot) megőrizheti. Mivel a Nyugat birodalma sorozatosan megszegte ezt az alkut, a jaltai egyezség láthatólag már nem képes globális hatalmi talapzatul szolgálni.
Ha Európa és a világ el akarja kerülni egy elképzelhetetlenül pusztító újabb világháború kirobbanását, új egyezségre van szükség. A Jaltát felváltó, új globális egyezség megkötésének kényszere abból fakad, hogy a Nyugat Kínával, Indiával és az iszlámmal szemben egyre inkább elveszteni látszik az elmúlt évszázadok során „öröknek” hitt világuralmát.
Az „amerikai birodalom” most arra törekszik, hogy potenciális riválisait destabilizálja és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja, mert okkal tart attól, hogy egyre inkább elveszti globális vezető szerepét, ami részben már meg is történt.
A leglátványosabb „frontvonalat” ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtized során létrejött együttműködési rendszer jelenti. Ennek szétroncsolása ugyanis egyszerre rendítené meg mindkét fő riválisát. Provokációk egész sorával, és a globális média véleményhatalmi terrorjának segítségével a birodalom sikeresen hozott létre egy olyan pszichózist, ami Oroszországot veszélyes agresszorként mutatja be.
Magyarország geopolitikai értelemben e „tektonikai törésvonal” kellős közepén fekszik - Mohács és Trianon után újra történelmi jelentőségű kritikus elágazási ponthoz érkeztünk. Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát.
Magyar Hírlap
A nyelv nemzetmegtartó erő - rövidke lapszemle
A magyarság történetében voltak olyan idők, amikor önálló államiságunk hiányában évszázadokon keresztül csak anyanyelvünk és kultúránk éltette a nemzetet, támaszt és menedéket jelentett mindazokkal szemben, akik szolgaszívűekké akartak bennünket tenni – fogalmazott Kövér László a muraközi Lendván (ma Szlovénia).
Nemzeti kultúránk az önálló magyar államiság hiányában is tudott időtálló értékeket teremteni, ám a magyar állam a nemzeti kultúra szolgálata nélkül soha nem tudott időtálló teljesítményt nyújtani.
Magyar Hírlap