Aki meg meri kérdőjelezni a fennálló létszerveződési módot, az gyűlöletbeszédet folytat, és/ vagy összeesküvés-elméleteket gyárt - rövid lapszemle

                        Bogár László szerint Kenneth Rogoff harvardi közgazdász professzor az elmúlt két évszázad uralkodó közgazdaságtanának fő ellentmondására hívja fel a figyelmet, amikor rámutat: a kapitalizmus a  magán javak gyarapításában jelesre vizsgázott, a gond az, hogy a közjavak előállításában és megtartásában már akadozik a gépezet. A fejlett világnak ezért már inkább olyan értékekre kell(ene) fókuszálnia, mint az oktatás, egészségügy, környezetvédelem, jövedelmi egyenlőség, egészségi állapot vagy éppen a minőségi időskori életkörülmények biztosítása. Bogár szerint amikor a főáramlatbeli közgazdaságtan azt állítja, hogy az önérdekre épülő gazdasági tevékenység társadalmilag is a legjobb és a legcélszerűbb, nem veszi figyelembe, hogy az önérdekét követő egyén nem létezne a család, a rokonok, barátok, pedagógusok évtizedeken át önzetlen szeretettel végzett munkája nélkül. A közösségi szeretet javak nélkül az egész, önző és racionális egyén feltételezésére alapozódó közgazdaságtan, amit éppen ezért inkább talán „magángazdaságtannak” kellene hívni, kártyavárként omlana össze. Pontosabban szólva, soha létre sem jöhetett volna. Az elmúlt két-háromszáz év során a globális véleményhatalmi diktatúra sikeresen terjesztette el ezeket a végzetes téveszméket, illetve azt, hogy aki meg meri kérdőjelezni a fennálló létszerveződési módot, az gyűlöletbeszédet folytat,  és/ vagy összeesküvés-elméleteket gyárt. Magyar Hírlap  

Most akkor van zsidó-magyar együttélés, vagy nincsen? - avagy antiszemitizmus bélyeg mindenáron - rövid lapszemle

                          Löffler Tibor szerint a kormánnyal szemben a holokauszt emlékév ellen indított politikai-ideológiai kampány új, nyelvpolitikai frontja nyílt meg a Lázár János elleni támadással. Az államtitkár azért került össztűz alá, mert a zsidók és a magyarok együttéléséről beszélt. Márton László szerint „aki a magyar-zsidó együttélést emleget, egyértelműen azt állítja, hogy két csoportról van szó: egyrészt zsidókról, másrészt magyarokról. Nos, ez a nézet mérgezi másfél évszázada a közvéleményt. - Szégyellje magát Lázár János! – gondolhatja az olvasó, ha például nem olvasta Kende Péter A zsidó-magyar együttélés történeti perspektívában című ismertetését Komóróczy Gézának A zsidók története Magyarországon című könyvéről az Élet és Irodalomban. Az ÉS-ben mindeddig teljesen természetes volt zsidó-magyar együttéléséről írni. Ennek a mesterkélt amnéziának egyetlen funkciója van: stigmatizálni lehessen egy adott személyt vagy csoportot az adott helyzetben. A Magyar Narancs 2003/2. számában a zsidó identitás újraéledéséről szóló cikk egyik interjúalanya kijelenti: „Sok barátom van, akik egyáltalán nem tartják magukat magyarnak, de Izraelben sem tudnak élni, és visszajöttek ide. Tragikomikus, hogy közben a Mazsihisz elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy a Sorsok Háza helyett inkább a „a Zsidó-Magyar Együttélés háza programját támogassa! Az újságíró szembesítette őt azzal, hogy más zsidók tiltakoznak a zsidó-magyar szófordulat miatt. Heisler azt válaszolta, hogy „lehet ezzel szórakozni”, majd határozottan kiállt a zsidóság és a magyarság közötti együttélés” mellett. 2009-ben az Országházban konferenciát rendeztek Magyar-zsidó együttélés címmel, Elie Wiesel és Bajnai Gordon részvételével. Magyar Nemzet  

Miként lehetett Simon Gábor annyira cinikus és elvtelen, hogy ott sétált az éhségmenet élén, miközben rakta félre az ismeretlen eredetű százmilliókat - rövid ellenzéki lapszemle

                  A Főügyészség mely őrizetbe vette Simon Gábort, aki egy ismerősével Gabriel D. névre kiállított hamis bissau-guineai útlevéllel nyittatott magának bankszámlát. Simon hamis útlevélére akkor bukkantak a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói akik egy panamai csalási üggyel összefüggésben házkutatást tartottak Welsz Tamás érdi házában. Welsz kiváló kapcsolatokat épített ki magának Bissau-Guinában, s azoknak köszönhetően szinte bármit megszerezhetett a közigazgatása mérhetetlen korrupciójáról elhíresült országban. És meg is szerzett mindent, ami piacképesnek bizonyult: kitöltetlen útleveleket, fogalmi engedélyeket, autórendszámokat kínált megvételre. Welsz és Simon évek óta ismerték egymást. Hogy miért volt Simonnak saját páncélszekrénye Wels házában, miket tárolhatott abban, és milyen szolgálatokat tettek egymásnak az ével során, ma még homály fedi. Simonnak képviselőként volt diplomata-útlevele, amivel minimális ellenőrzés mellett utazhatott a világban. Egy magyar diplomata- és egy hamis bissau-guineai útlevéllel felszerelkezett Simonnál ideálisabb társat Welsz aligha találhatott volna arra, ha kétes eredetű pénzeket akar utaztatni a világban. Kérdés, hogy kapcsolatuk efféle együttműködésre is kiterjedt-e. Népszabadság A Népszabadság szerkesztősége szerint felfoghatatlan miként lehet valaki (Simon) annyira cinikus és elvtelen, hogy ott sétál a reménytől megfosztott szerencsétlenek alkotta éhségmenet élén. Lakossági fórumokat tartott, esélyteremtő holnapról beszél, s mindeközben rakta félre az ismeretlen forrásból származó forintokat. Népszava

Európa történelmét a németek és az oroszok határozták meg - Orbán mindkettőjükkel jó viszonyt alakított ki - rövid lapszemle

                            Tóth Gy. László rámutat: a kommunizmus Robespierre-ékig visszanyúló nyugati gyökerű eszme, idegen a hagyományosan hívő orosz keresztény orosz mentalitástól. Az oroszok diabolizálása az utódpárti ellenzék részéről ellentétes az ország érdekeivel, és kizárólag aktuálpolitikai célokat szolgál. Ugyanez vonatkozik a keleti nyitást érő támadásokra. Érdekes ez az emberi jogokra hivatkozó képmutató magatartás: Orbán ne kereskedjen keleti nagyhatalmakkal, de Amerika megengedheti magának, hogy államháztartási hiánya nagy részét a kommunista Kínával finananszíroztassa. Az Oroszországgal gyümölcsözően üzletelő Németország régóta a legfontosabb gazdasági partnerünk. Ahol sokféle érdekeltség megtelepszik, ott az ország szuverenitása is garantált, miután a külső üzleti szempontok azt diktálják, hogy nyugalom legyen. Ilyen esetben Magyarország és a nagyhatalmak érdekei egybeesnek. Európa történelmét a németek és az oroszok határozták meg. Mi pedig most elmondhatjuk, hogy mindkettőjükkel jó viszonyt alakítottunk ki. Az Egyesült Államok deklarálta, hogy Közép-Európa számára érdektelen térséggé vált. Tele vannak megoldatlan saját maguk által előállított gonddal. Irak Afganisztán, Líbia. Ha tehát egyoldalúan kiszolgáltatjuk magunkat az amerikaiaknak, nagyot hibázunk. Magyar Nemzet

Alexa Károly szerint példátlan és megszokhatatlan a tagadásnak, az utálkozásig hevült gúnynak, a kíméletlen elhatárolódásnak az az áradata, amely némely nemzeti „kódunkat” fogadja a rendszerváltozás kezdete óta. „Miért vált ki olyan eszement ellenkezés egy turulszobor, olyan csillapíthatatlan haragot a Szent Korona elhelyezése a magyar szuverenitás legfőbb kultuszterében, a Parlamentben, fel nem foghatom”. De talán veszélyesebbek még ezeknél is azok, amelyek lappangóbbak, csöndesebbek, „tudományosabbak”. Bámulatos történelmi „adatáradattal” teszik kétessé egyesek Ópusztaszert, a Feszty-körképet, a tárogatót, az oly sok mindent magába foglaló Szent István-napot, a székely rovásírást, a hun-magyar hagyományt, a Czuzor-Fogarasi-féle nyelvi gyökrendszert, meg egyebeket. Most meg úgynevezett „irodalmi hetilapunk” megtalálta a Talpra, magyar!-t, a Himnuszt és a Szózatot is. Egy szépíró esszéistánál mindhárom „szent szöveg” célkeresztbe kerül. Vörösmarty Szózata „gőg és elbizakodottság”, a „magyarok istene” Petőfinél „szabadságdémon” és „istenkáromlás”, a Nemzeti dal „kizárólag frázisokból áll össze”. Csupa szarkazmus, gúny, irónia – az a mély megvetése ezeknek a verseknek, de elsősorban azoknak, akik magukénak tartják őket. A kívülállók, a magukat tudatosan kirekesztők lenézik azokat, akiknek – sajnos - a nyelvét kénytelen beszélni. Hiszen, ha lefordítják „ezeket” az irományokat: „meglehetősen groteszk szövegek jönnek létre”. Igen persze, lehet röhincsélni-göcögni azon, hogy miként is szólna németül vagy angolul az a szó, hogy „átoksúly”. De az is, hogy „rendületlenül”, hát még az, hogy „Bendegúznak vére”. Magyar Hírlap

Az USA és Nyugat-Európa áll az ukrajnai "álforradalom" mögött - rövid lapszemle

                    Lovas István szerint nehéz megérteni, miért kellett Amerikának és Nyugat-Európának a számos polgárháborús válsággóc mellé még a lángba borult Ukrajna is? A „forradalmárok” halált hozó eszközöket vetnek be, de – mint Catherine Ashton kijelentette – „minden helyzetben a kormány felelőssége az emberek biztonságát szavatolni. A kijevi Majdan-téren csak az a nyugati vezető nem fordult meg a demonstrálókat lázítani, aki nem elég fontos az észak-atlanti hierarchiában. És ők meg is fogadták a tanácsot. Épületek, autók, gumihegyek égnek, és már dörögnek a lázadók fegyverei. Hogy a hatalom visszalő? A washingtoni Fehér Házat netán máshogy védenék meg ilyen esetben? Paul Craig Roberts, Reagan elnök pénzügyi államtitkára a Foreign Policy internetes portálján megírja, hogy a legtöbb tüntető napi 2-300 hrivnyát (4500-7500 forintot) kap protestálásáért, pl. a Konrad Adenauer Alapítványtól. Azt pedig maga a „fanatikus russzofób és neokonzervatív háborús uszító” Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes kotyogta el tavaly decemberben egy sajtókonferencián, hogy kormánya 5 milliárd dollárt „fektetett be” egy hálózat megszervezésébe, amellyel Ukrajnának „olyan kormánya lehet, mint amit megérdemel”. Nuland volt, aki kiszivárgott telefonbeszélgetésében elmondta a kijevi amerikai nagykövetnek, hogy Washington kiket tart kívánatosnak a kijevi kormányban és kiket nem. Magyar Nemzet

Az uniós források nem ajándékok, hanem jogos járandóságaink - rövid lapszemle

                        Boros Imre szerint ideje végre rendet teremteni az Európai Unió és hazánk közötti pénzügyek eddigi tárgyalásában. Az ország uniós tagságra való készületének másfél évtizede alatt elveszett másfél millió magyar munkahely, ám több tízmilliárdos és egyre növekvő mértékű piac nyílt nálunk ezzel párhuzamosan az unió régi tagországai számára. A hazai gazdaság zászlóshajói (iparvállalatok, bankok biztosítók, kereskedelmi hálózatok és közszolgáltatók) a privatizáció keretében olyan árakon kerültek a régi uniós tagországok cégeihez, hogy azok szinte a privatizáció másnapján a vételár többszörösét érték. A külföldi kézbe került magyar „gerincgazdaság” évente húszmilliárd eurónyi profitot termel az új tulajdonosnak, s ennek a felét sikerül még adózás előtt kivinniük az országból, kreatív export-import számlázási könyveléssel. A hazánknak folyósított éves európai pénznél az országból évente kivitt és az unió fejlett országaiban landoló pénztömeg jóval nagyobb. Az uniós források tehát nem ajándékok, hanem jogos járandóságok. Magyar Hírlap

Az álbaloldal a Lajtán túl sem különb a hazai maffiabaloldalnál - rövid lapszemle

                        „Kreatív könyvelés”, csalás, sikkasztás, az ellenőrzés hanyagsága. A Burgtheater kapcsán az elmúlt napokban kirobban botrányról jócskán – és némi kárörömmel – lehetett olvasni a magyar sajtóban is. A Burg körül kirobbant gazdasági botrány hatására Vidnyánszky lemondta a vendégszereplést. Korábban a Burg visszautasította, hogy Vidnyánszky meghívására részt vegyen a Nemzeti által rendezett nemzetközi színházfesztiválon. Népszabadság   Tölgyessy Gábor szerint Mathias Hartmann német rendezőt, a bécsi Burgtheater igazgatóját az értelmiség kormányellenes érzelmű része akkor zárta szívébe, amikor verbális támadást indított Balog Zoltán miniszter és Vidnyánszky Attila ellen. Hartmann hadműveletei harmonizáltak Magyarország lejáratásával. Veszélyben a magyar kultúra és színház szabadsága – ez volt 2012 végén az osztrák értelmiségiek és Hartmann nyílt levelének fő üzenete annak kapcsán, hogy Vidnyánszki lett a befutó a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton, és nem Alföldi Róbert. Magyar Nemzet

Aki a magyar állami gépezetben dolgozott, sejtelme sem volt, hogy annak amit végez, mi a végső célja - a Mazsihisz-t történelemhamisításért vádoló hiteles író véleménye - rövid lapszemle

                                    Skultéty Csaba - a kilencven esztendős  író, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője - szerint négy évtized után Nyugatról hazatérve, a holokauszt emlékmenetéhez csatlakozva vonult a Duna-parti szörnyűségek színhelyére. Kertész Imre kitüntetéséről, a Kossuth Klubban tartott nagygyűlésen hozzászólva, így vallott magáról: „Széles rokonságunkban nincs egyetlen zsidó, de én, ha Auschwitzról van szó, keresztény meggyőződésből zsidó vagyok”. Most viszont nem csupán bírálja, hanem egyenesen támadja a Mazsihiszt történelemhamisításért. Annak idején nagy érzelmi érv volt a némethűség mellett: ők robbantották szét Trianont, és nekik köszönhető az ország megkétszereződése. Mégis, az értelmiségben terjed az angolszász orientáció. Az igazi rettegést a szovjet hadsereg közeledése okozza. Az amerikaiak által ledobott magyar nyelvű röpcédulákon olvasták, hogy hamarosan megindul Magyarországról a zsidó lakosság deportálása és németországi haláltáborokban való elpusztítása. Amit a röplapon olvastak, teljes képtelenségnek tartották. Sok minden lehet igaz, de hogy békés emberek tömegét a halálba küldik, az ellenségről szóló olyan túlzásnak tekintettük, amelyet ember nem hihet el. Skultéty diáktársai között volt Imrédy Béla miniszter egyik fia, aki szintén osztotta ezt a véleményt. Aki a magyar állami gépezetben dolgozott, sejtelme sem volt, hogy annak, amit végez, annak mi a végső célja. Ilyen-olyan kósza hírek keringtek, hogy a németek hova viszik a magyar zsidókat, így egy Madagaszkár szigetén létesítendő zsidó állam híre is bejárta az országot. Skultéty egész életpályája alatt nem találkozott, a legszélsőségesebb nyilast is beleértve, olyan magyar emberrel, aki egy magyar zsidónak, mert zsidó, a halálát kívánta volna. Mindezt a Mazsihisz másképp látja, és főleg másképp hirdeti. Igen voltak bűnösök, súlyos bűnösök, még csak nem is kevesen. De a nép, a magyar nép nem volt az. Magyar Hírlap   Egy szinte elfelejtett hős, Szalai Pál, akkoriban a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője volt. Az ostrom idején ott mentette az üldözötteket, ahol csak tudta. Amikor tudomást szerzett a gettók elpusztításának tervéről, a környék német katonai parancsnokához, Schmidhuberhez fordult. A tábornok őrizetbe vette a halálosztag vezetőjét és saját katonáit vezényelte a gettó kapujához. Népszabadság

A Népszabadság számára már világos az, amit a tehetségtelen, és az ország érdekei iránt teljesen közömbös álbaloldal még mindig nem ért - rövid ellenzéki lapszemle

                        Szvák Gyula szerint 2002 után az öndefiníciójuk szerint „baloldali” kormányok – egyébként a magyar társadalom részéről megfogalmazódó igényekkel összhangban – elkötelezték magukat a magyar-orosz viszony javítása mellett. A belpolitikai indíttatású külpolitikai gondolkodás, amely a választási közbeszédben az „oroszkártyát” kívánja kijátszani, azt kockáztatja, hogy utólag hitelteleníti a 2002-2009 között nagy nehézségek, kínos vargabetűk és vissza-visszatáncolások árán, de mégis kiküzdött új orosz politikai eredményeket. Ez a fajta retorika nem áll jól a baloldalnak. Aki például azt hiszi, hogy egy esetleges népszavazás a paksi bővítésről nem erősítené meg a kormány ebbéli szándékát, az nincs tisztában a magyar lakosságnak az oroszokhoz való viszonyulásával. gy 2006-os, majd 2012-ben megismételt országos, reprezentatív felmérés világosan megmutatta, hogy a magyarok döntő többsége a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett van, és csak egy elenyésző kisebbség ellene. A paksi üzlet ezért kevésbé a „mutyit”, sokkal inkább az oroszokkal kapcsolatos – pozitív – várakozásokat testesítheti meg a lakosság szemében. Akárhogy van is ez a valóságban, az igazi jelentősége abban áll, hogy a magyar-orosz kapcsolatokat évtizedekre kiszámítható mederben tartaná. Népszabadság