Elhallgatták, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába - rövid lapszemle
Bayer Zsolt szerint a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián által 2013 novemberében készített felmérés valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába.
A kutatás szerint a magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. 2003 és 2010 között 28 százalékra növekedett, innen csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette!
Az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között. Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal.
Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket nem vallásosak.
Magyar Hírlap
Egy tisztességes zsidó ember a hazai zsidószervezetekről és a felelősség kérdéséről - rövid lapszemle
Sebes Gábor, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány korábbi titkára szerint a balliberális megmondóemberek szerint színházigazgatót kinevezni, emlékművet emelni, a magyar történelmet értelmezni, ezen belül a holokausztról megemlékezni csak a baloldal tud. Szerintük a jobboldal nem ismeri a kíméletlenül őszinte szembenézést, ami annak elismerését jelenti, hogy az egész magyar társadalom bármiféle enyhítő körülmény nélkül bűnös volt a magyar holokausztban, de nem csak az akkori, hanem a mostani is, mert nem képes ezzel szembenézni.
Fontos, hogy a választási kampányok idején a hivatalos zsidó képviseletek is szót kérnek, és tévedhetetlenül a baloldali kánon mellett állnak ki. A kíméletlenül őszinte szembenézés igénye soha nem merül fel akkor, ha a baloldal van hatalmon, hiszen a baloldalnak nincs mivel szembenéznie (százmillió áldozat, köztük magyarok százezrei nem ok az önmarcangolásra).
Sebes szerint úgy tűnik, nem az antiszemitizmus a legfőbb gonosz, hanem az a baj, hogy mindenhol egymásnak esnek az emberek, ahol meggyengülnek az erkölcsök és a szabályok. Nem mindenki felelős ezért, hanem csak azok, akik tűrték vagy elősegítették a szabályok erodálódását. Ha valamivel ideje szembenézni, akkor ezzel.
Magyar Nemzet
Aki nem bocsát meg elsőre, az nem is akar megbocsátani - rövid lapszemle
Bayer Zsolt felidézi Zoltai Gusztáv 2000-ben New Yorkban tett kijelentését, hogy a holokausztra nincs bocsánat. E sommás kijelentés azonban egyáltalán nem akadályozza meg a legkülönbözőbb zsidó szervezeteket abban, hogy állandóan bocsánatkérést követeljenek. Tíz éve Randolph L. Braham Washingtonban azt állította: „Könnyebben hegednének a sebek, ha a magyar államfő vagy miniszterelnök a Parlamentben szólna Magyarország 1944-ben viselt felelősségéről, és elhangozna végre egy őszinte bocsánatkérés.”
Lássuk a tényeket: 1990 nyarán Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád államfő tisztelgett és hajtott fejet a nyilasok áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Horn Gyula 1994-ben kormányzása legelső aktusaként a Parlamentben bocsánatot kért a zsidóságtól a második világháborúban neki okozott szenvedésekért. A magyarországi református egyház már 1946-ban (!), Ravasz László püspök kezdeményezésére a következő nyilatkozatot adta ki: az egyház megvallja bűnét.
Elmulasztotta inteni a népet és felsőbbségét, amikor mindkettő Isten törvényeivel ellenkező útra tért, s nem állt ki egész bátran az ártatlanul üldözöttek mellett. 1994-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi
Egyházak Ökumenikus Tanácsa is nyilatkozatot adott ki: Nemcsak az esztelen gonoszság képviselőit terhelte felelősség, hanem azokat is, akik bár egyházaink tagjainak vallották magukat, mégis eltűrték zsidó embertársaik tömeges megalázását, elhurcolását és meggyilkolását. Az ötven évvel ezelőtt végbement katasztrófa idején elkövetett ezen mulasztásokért Isten színe előtt bocsánatot kérünk.
Az első Orbán-kormány bevezette 2000-ben a holokauszt áldozatainak emléknapját, aztán… Nincs aztán. Ugyanaz van, mint mindig. Mint az ötvenedik, hatvanadik évfordulón. S ugyanez lesz a nyolcvanadikon is. Aki nem bocsát meg elsőre, az nem is akar megbocsátani.
Magyar Hírlap
Egy minden eddiginél brutálisabb, „láthatatlan” birodalmat sikerült felépíteni - rövid lapszemle
Bogár László szerint az egymás ellen hadakozó, és a történelmi Magyarország felszámolásában egyaránt érdekelt két birodalom, az oszmán és a Habsburg ugyanannak a globális struktúrának volt alávetve.
A Török Birodalom a Spanyolországból 1492 után kiűzött kereskedő-bankár családok felügyelete alatt állott, a Habsburgok pedig a Fuggereknek köszönhetik működési technikájukat. A török elleni európai összefogást pápaként szolgálni akaró Bakócz Tamást az a Giovanni di Medici pénzoligarcha-nagyherceg ütötte el a pápaságtól, aki személyében is közvetlen megjelenítője e láthatatlan hatalomnak.
A Szovjetunió létrehozására azért volt szükség, hogy segítségével a zárt szakrális paraszti társadalomból a Nyugaténál sokkal rövidebb idő alatt, brutálisabban lehessen felépíteni a kapitalizmus ipari tömegtermelési rendszereit.
Ám a teremtmény kezdett kicsúszni a konstruktőrök kezéből, így Hitlert és birodalmát próbálták nekivezetni Sztálin elszabadult birodalmának. Fél évszázaddal a világháború után vér nélküli világháborúval sikerült visszavenni a szovjet birodalmat. És szabadságnak, demokráciának, felemelkedésnek álcázva egy minden eddiginél brutálisabb, „láthatatlan” birodalmat felépíteni.
Magyar Hírlap
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája - rövid ellenzéki lapszemle
A Schmidt Mária által a Magyar Nemzetnek és a Heti Válasznak adott interjúk egyik fontos üzenete, hogy a holokauszt-emlékév, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásakor a második világháború és a holokauszt tematikáját illetően is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot.
A Népszabadságot fideszes vezető politikusok, arról tájékoztatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azért sem kíván visszakozni a Szabadság téri új emlékmű felállítását illetően, „mert számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat”.
Az tűnik a legvalószínűbb interpretációnak, hogy a miniszterelnök számára is az a rokonszenves tézis, miszerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet, bűnösökkel, kollaboránsokkal, amikor is a második világháborúban elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája. Viszont Randolph L. Braham szerint mindez történelemhamisítási kampány. „A német megszállás tervezett emlékműve arról szól, hogy a nácik áldozatai nemcsak a zsidók, hanem a magyarok is voltak. Mintha nem a nácik szövetségesei lettek volna.”
Népszabadság
1.
Orbán Viktor szerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet. Számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat.
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája
2.
Német megszállás-emlékműve - átadása március 19-én lesz a budapesti Szabadság téren - a "szovjet hősi emlékmű" szomszédságában
Orbán Viktor szerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet. Számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat.
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája
Egyre feszültebb a helyzet Németországban is a bevándorló cigányok életvitele miatt - rövid lapszemle
A súlyos munkanélküliséggel küszködő Duisburgban tízezer roma telepedett le. A Duisburg-Rheinhausenben csak „problémaháznak” hívják azt a három blokkból álló hétemeletes épületet, amelyben ismeretlen számú (hatszáz és ezerötszáz között) cigány bevándorló lakik.
A panaszok szerint a szükségüket az utcán végzik, éjszaka zajonganak, a szemetet kidobják az ablakon, a közeli tóból a hattyút vagy kacsát levágják, a gyerekeik kövekkel dobálják a gyalogosokat, integrálódni nem akarnak. Aki felemeli a szavát ellenük, az rasszistának számít.. Magyar Nemzet
Belgium - ahol a tömeggyilkos nemzeti hős - és ahol az ország parlamentje nemrégiben fontosnak tartotta, hogy aggodalmát fejezze ki a "magyarországi rasszizmus elterjedése, és a demokrácia leépülése" miatt - rövid lapszemle
Adam Hochschield, a Berkeley Egyetem történelemtanára szerint az 1898-tól 1908-ig tartó kongói belga népirtásnak tízmillió áldozata volt. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a belgák II. Lipót király parancsára mind Belgiumban, mind Kongóban megsemmisítették.
A külügyminisztériumban még meglévő anyagokon „a kutatóknak nem adható ki” felirat olvasható. Lovas István szerint a belga uralkodók és a belga nép teljes egyetértésben megkezdte a totális hallgatást a szörnyű népirtásról, amelynek következtében Kongó lakossága a felére csökkent.
Lipót királyt pedig hősként állítják be, amiért Kongót „civilizálta” – közben Magyarországon a balliberális tábor harcot folytat szinte minden olyan szobor ellen, amelyet a jobboldali többség kíván magának felállítani.
Magyar Nemzet
Az egyébként is rasszista szlovák államban elfogadott politikai tényezőnek számítanak a neonácik - rövid ellenzéki lapszemle
Marian Kotleba visszavonhatatlanul a szlovák belpolitika szereplője lett, a neonácik szépen lassan a társadalmi és politikai élet elfogadott szereplőivé válnak. Ivan Gasparovic elnök január 10-én hivatalában fogadta mind a tíz régi és új megyeelnököt, köztük Kotlebát is.
Az elnöki szóvivő szavaiból pedig kiderült, szó sem volt akár az államfő, akár a többi megyei vezető részéről Kotleba kirekesztéséről. Gasparovic ugyanis januárban néhány nap alatt kétszer is fogadta Kotlebát, az államfő által átadott újévi kitüntetések alkalmából rendezett ünnepségre is meghívta.
Népszava
Az "objektív" nyugati újságírás nem tényeket közöl, hanem "a megbízók" egyik fegyvereként funkcionál - rövid lapszemle
Lovas István szerint a külföldi tudósítók Budapesten – néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve - olyan tulajdonságokat öltenek, amelyek éppen ellenkezője azoknak, mint amelyek révén megismerszenek a hivatalból kíváncsi újságírók.
A rajtuk oly sokszor számon kért tárgyilagosság olykor teljes hiányáról már nem is szólva. Majdnem tíz évvel ezelőtt a HIPA, a nálunk akkreditált külföldi tudósítók szervezete - rendkívüli bátorságot tanúsítva – sajtóreggelire hívta meg Lovast is, amelynek Kester Eddy, a Financial Times tudósítója volt a házigazdája.
Lovasnak végre lehetősége volt őket kérdezni. Megkérdezte az asztalnál ülőket, meg szeretnének-e ismerkedni egy hivatalában lévő legfelsőbb bíróval, aki elmondaná, miként döntenek egy-egy, az uralkodó kormánynak fontosabb ügy kimeneteléről azzal, hogy mely tanácsnak szignálják ki annak tárgyalását.
„Mint számítottam rá, leleplezték önmagukat. Egyetlen kíváncsi újságírói kéz sem emelkedett magasba”. Majd az asztalra tett két hatalmas és egy vékony dossziét. A két vaskos irattartó azon tudósításokat tartalmazta, amelyekben az asztalnál ülők és kollégáik az első Orbán-kormányt támadták.
A vékony irattartó a Medgyessy-éráról írt tudósításaikat fogta össze. Azzal a kihívással fordult hozzájuk, hogy találomra emeljenek ki a két vastag dossziéból bármely olyan, az Orbán-kormány ellen írt cikket, amely nem elsősorban ellenzéki forrásra – politikus, értelmiségi, elemző, stb. – hivatkozik, míg a Medgyessy-kormány idején írtakból olyat, amelynek fő forrásai szintén ellenzékiek lennének. Ezt a kihívást is néma csönd követte.
Magyar Nemzet
Kiderült: Paks ügyben a szocialisták ugyanazt tervezték, mint Orbán Viktorék - csak hazánk számára lényegesen előnytelenebb feltételekkel - rövid lapszemle
A WikiLeaks iratok tanúsága szerint a szocialista kormányok is tervezték a paksi atomerőmű bővítését, és Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai egyértelműen arra utaltak, hogy az oroszoknak szánták a beruházás elvégzését. Mesterházy Attila azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton, mivel orosz technológiával működik a paksi atomerőmű.
Magyar nemzet
Cserháti András, 2009-ben a bővítési pályázat előkészítéséért felelős munkacsoport vezetője elmondta: a dokumentumok szerint az MSZP-kormány 2011-re akarta kiírni a tendert, és az első reaktort 2020-ra, a másodikat pedig 2025-re tervezte átadni.
Az MSZP-kormány is a Roszatom egyik leányvállalatával folytatott tárgyalásokat. Azonban a szocialisták piaci kamatozású hitelt akartak felvenni, nemzetközi hitelintézeteket bevonni a finanszírozásba - amely jóval drágább az Orbánék által felveendőnél - tulajdonrészt is biztosítottak volna számukra Pakson. Ezzel megszűnt volna az atomerőmű feletti teljes állami felügyelet. A profit jelentős része elhagyta volna az országot.
Magyar Hírlap