Tóth Gy. szerint Magyarország valódi függetlenségének megteremtése érdekében még az orosz-magyar megállapodást követniük kell a Japánnal, Kínával, Indiával, Brazíliával, Törökországgal és az arab országokkal történő hasonló jelentőségű – kölcsönösen előnyös – szerződéseknek.
Az EU vezető nagyhatalmai is kétoldalú szerződések sokaságával biztosítják gazdaságuk működőképességét. Az ilyen egyezmények nem változtatják meg Magyarország államformáját, demokratikus berendezkedését, és ezek alapján irracionális arra következtetni, hogy az Orbán-kormány kivezeti Magyarországot Európából.
A hazai posztkommunista-szocialista és liberális ellenzék ilyen irányú érvelése mögött az angolszász és amerikai multinacionális cégek érdekeinek védelme, valamint az EU senki által nem legitimált bürokráciája által képviselt torz politikai-ideológiai elképzelések húzódnak meg.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás szerint az ellenzék nem kívánja megérteni a magyar-orosz megállapodás mögött meghúzódó gazdaságfilozófiát. Ennek lényege az, hogy egy olyan közepes nagyságú ország, mint Magyarország, akkor teszi helyesen, ha nem egy hatalmi centrumhoz kötődik, hanem gazdasági kapcsolatai variábilisak, sokszínűek, szuverének, s így kellő mozgástere van az ország szempontjából optimális döntések meghozatalához.
A magyar-orosz megállapodás nem szeretet kérdése; ez a döntés nem az ideológiák, értékek, hanem a gazdasági racionalitás és pragmatizmus kérdéskörébe tartozik, ott kell értelmezni és nem máshol.
Mert ha nem így lenne, akkor az ellenzéknek már régen arról is kellene kiabálnia, hogy az Egyesült Államok „lefeküdt” Kínának. És Szaúd-Arábiának. Vagy Németország Oroszországnak. Vagy az EU Kazahsztánnak.
mno.hu
A paksi bővítésről szóló megállapodás csak látszólag történt hirtelen: az előző parlamenti ciklusban ezzel a területtel foglalkozó, név nélkül nyilatkozó szocialista és fideszes politikusok szerint lényegében már 2007-ben eldőlt, hogy Magyarországon atomerőművet kell építeni, és a helyszín nem lehet más, mint Paks. Egy szocialista politikus szerint főleg az SZDSZ kezdeményezésére más helyszínt is megvizsgáltak, de ezt a települést találták a legideálisabb terepnek. A helyszín kiválasztása nemcsak a környezetvédelemről szólt. Mindenki tudta, hogy ha Paks, akkor nem kérdés, hogy oroszokkal kell együttműködni - elevenítette fel az akkori előkészületeket egy szocialista politikus.
Műszakilag ugyan lehetséges más típusú blokkot építeni Paksra, de a sokszorosára emelné a költségeket és a szakemberállományt, ha a most működő mellé egy teljesen más technológiát telepítenének.
origo.hu
Löffler Tibor szerint Mesterházy miniszterelnök-jelöltségének politikai legitimitása gyenge alapokon áll. A baloldal jelöltje azért kap összellenzéki támogatást, mert egy szűk nem baloldali (liberális) értelmiségi kör rejtélyes módon képes volt visszaléptetni ellenfelét a jelöltségtől.
Csakhogy ilyen alapon megeshet, hogy Mesterházy is idézést kap, mert a cilinderből valaki mást húznak ki a választások előtt, ezért az MSZP jelöltjének addig is a golyófogó szerepét szánják.
A jövő politikatörténetének fundamentális kérdése, mi vette rá Bajnai Gordont, hogy egy maroknyi liberális humánértelmiségi elé járuljon, akiknek se politikai pártjuk, se politikai posztjuk sincs, és független entellektüelként csak szabadon lebegnek a magyar politika bugyrai felett?
Mik voltak azok a mindent eldöntő érvek, amelyekkel csak és kizárólag ez a maroknyi liberális tudta meggyőzni Bajnait? És mi lett volna, ha Magyarország leendő miniszterelnöke nem kér az intelmekből? Ha el sem megy hozzájuk, vagy ha elmegy, de nemet mond. Végtére is fél évvel korábban (a Farkasházy-féle szárszói találkozón) ők még neki adták a bicikli kormányát, Mesterházynak meg a pedált, most viszont azt adták tudtára, hogy neki kell taposnia a pedált Mesterházynak.
Nagyon úgy néz ki, hogy alkalmazható erre az esetre Magyar Bálint maffiaelméleti analógiája: vannak keresztapák, akiknek akaratából, hozzájárulásával vagy áldásával lehet formális pozíciókhoz hozzájutni.
Magyar Nemzet
Kende Péter szerint kétségtelen, hogy a német katonai bevonulással végképp megszűnt az a kicsi játéktér, amellyel a Horthy-rendszer még rendelkezett. A kormány által tervezett emlékmű a maga furcsa szimbolikájával, amelyet Kende nem bírál, mert egy művészi alkotásnak joga van különféle jelképes eszközöket használni, így a német sast, vagy akár Gábriel arkangyalt is, az esemény tragikumát akarja felidézni, ami ellen önmagában véve nem lehet kifogásunk. 1944. március 19-én az ország elvesztette szuverenitását.
Ez tényszerűen így van; elsősorban Horthy kényszerű beleegyezésével és attól való tartózkodásával, hogy felhívást intézzen az országhoz. De egy fél évvel később kísérletet tett erre. Aki egy kicsit ért a történelemhez, jól tudja: nem lehet semminek megírni az igaz történetét, mert a történelem rendkívül komplex és bonyolult.
A tudományos történetírás annak megértésére törekszik, hogy is történtek a dolgok. A vezérgondolat az, hogy Magyarországot frusztrálta mindaz, ami 1918 után történt, ráadásul ehhez a frusztrációhoz a kommunista rendszer egy jó adagot hozzátett azzal, hogy kiépített egy magyar bűntudatot.
Most jön a vezér (Orbán Viktor) és helyére teszi a dolgokat, mondván: ennek a bűntudatnak számos eleme nem állja meg a helyét és megszabadítja ettől a magyar népet. Olyan politikát hirdet meg, amely kiemeli a magyar nemzetet a frusztráltságnak abból az állapotából, amely felfogása szerint 1918-tól 1989-ig tartott. Tegyük olyan önbizalommal telivé a népet, hogy sokkal nagyobb dolgokra legyen képes, mint korábban.
Népszava
S. Király Béla szerint az amerikai politikai rendszer három strukturális hibájának első oka a képtelenné váló amerikai választási térkép az oka. A pártok rövid távú érdekei miatt tízévente átalakított választási körzetek ideológiai értelemben homogén területek lettek és több mint kilencven százalékukban már nincs lehetőség programokat szembesítő választási küzdelemre.
A gyökeret vert párt jelöltének megválasztása garantált és képviselővé avatva nem érez már késztetést az egészséges kompromisszumok megkötésére, amelyet Tocqueville nélkülözhetetlennek tartott a demokrácia működéséhez. Azért küzd napjainkban sok aktivista, hogy a többségi választási rendszert arányossal váltsák fel, hiszen az elkényelmesedő képviselőknek nem áll érdekükben az újraválasztásukat garantáló mechanizmusokat módosítani.
Az amerikai demokrácia válságának másik oka a politikai mezőt elárasztó pénz vízválasztó szerepe. A képviselő-jelöltséghez milliós finanszírozás kell. A politikai befektetők elvárásai, a nyomásgyakorló csoportok kijáró emberré fokozzák le a képviselőket és oda az általános érdek: a tisztességes emberi élet biztosítása.
Az esztelen költekezési kényszer a kampány során az indulatokat célozza meg. Tocqueville annak idején arra figyelmeztetett, hogy a politikai osztály összefonódása a pénzvilág háttérfiguráival egy, a megújulásra képtelem zárt világot hoz létre.
A blokkolt, korrupcióra predesztinált politikai mezőhöz harmadik tényezőként hozzáadódik a technológiai forradalom perverz hatása, amely átalakítja a politikai kommunikációt. Hidegháborúvá erősítik a pártok ideológiai különbségek mentén húzódó vitáit.
Magyar Nemzet
Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága szavazott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában dolgozó lengyel képviselő, Marek Migalski jelentéséről, amely a közös európai történelmi múlt feldolgozásának és oktatásának témájával foglalkozott. A jelentést a bizottság tizennégy nem szavazat és négy tartózkodás mellett elutasította. Végül maga az előterjesztő, Migalski is ellene szavazott, mert a jelentést addigra annyira felvizezték, hogy az csupán torzója maradt az eredeti anyagnak.
A bizottsági többség ugyanis a katyńi mészárlás kérdését úgymond leszavazta és törölte a szövegből. Egyes néppárti képviselők is támogatták az olyan szövegrészek törlését, amelyben a jelentéstevő Migalski a kommunizmust a nácizmus mellé sorolta. Így törölték például azt, hogy „mivel az európai történelem elválaszthatatlanul összefonódik az európaiak millióinak halálához és elképzelhetetlen szenvedéséhez vezető totalitárius rendszerek, azaz a kommunizmus, a nemzeti szocializmus, a fasizmus és más bűnös rezsimek tragédiájával és tanulságaival."
Vagy ezt: „A kommunizmus és a nemzetiszocializmus megítélésében és kritikus szemléletű megközelítésében elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása.” Vagyis szerintük elfogadható...
Hankiss Ágnes szerint a baloldal és a kulturális és oktatási bizottság velük tartó néppárti tagjai nem akarják egymás mellé helyezni a kommunizmus és a nácizmus bűneit, s ezért nem szeretnék, ha a katyni vérengzés emléke is részévé válna a kialakulóban lévő közös európai történelmi tudatnak.
Magyar Hírlap
Több napos tárgyalás után közös lista és jelöltek állításában állapodtak meg a baloldali és liberális ellenzéki pártok. Mesterházy Attila előzőleg utalt rá, ha változtatnak, elemezni kell azt is, hogy a DK és az Együtt immár hasonló támogatottsággal rendelkezik. Vagyis ha nyitnak, annak Filippov Gábor szerint az Együtt issza meg a levét.
168 óra
Így is lett: Gyurcsány bevételével alig csökken az MSZP egyéni jelöltjeinek száma, az Együtté viszont jóval kevesebb lett. A közös listán Mesterházyt Bajnai, Gyurcsány, Fodor Gábor és Szabó Tímea követi.
Népszabadság
Bayer Zsolt szerint a tartótisztek leszóltak. Közölték, hogy elég volt a szórakozásból. Tessék összeállni. Hát összeálltak. Néhány pillanatig úgy tűnt, Mesterházy komolyan gondolja a baloldal megújítását. De nem volt hozzá elég bátorsága, sem ereje. Ráfért volna erre a hazai baloldalra valami megújulás. Jávor Benedekékről pedig legalább minden tudható most már. Nekik nem most szóltak le a tartótisztek. Őket eleve azok küldték. Csak a többieknek szóltak most. Mesterházy nem tudta semlegesíteni őket. Azt már most felejtsük el, hogy Gyurcsány többet visz, mint hoz nekik. Hoz nekik. Mert ezek ilyenek. Úgyhogy kétszer annyit kell dolgoznunk a győzelemért.
Magyar Hírlap
„Gyurcsány Ferenc újratöltve”. Hont András szerint ezt volt képes a haladó értelmiség három és fél év alatt előállítani, ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy az ország egyáltalán nem érdekli őket. Kiröhögött, megszégyenített, agyonalázott csapaton ne változtass - most már biztos, hogy ez a mottó vezette a baloldali szellemi elitet, amikor hosszas zsarolások, hisztik, intrikák és petíciózások után elérte, hogy a Lehető Legszélesebb Ellenzéki Összefogás jegyében újra összeálljon a 2009-es MSZP.
Jelenleg ugyanis az van, hogy az MSZP megegyezett egy volt MSZP-miniszterelnök vezette formációval, hogy tárgyalásokba kezdenek egy másik volt MSZP-miniszterelnök pártjával. Itt csak és kizárólag egy értelmiségi-érzelmi körnek nyújtott elégtételről van szó, arról hogy a baloldali pártok úgy döntöttek: az ő kedvükben óhajtanak járni, mint ahogy ebben az országban 1991 óta ez rendre történik.
Ez az a társulat elgondolkodni sem volt hajlandó, hogy miért született meg a kétharmad, hogy két évtized alatt mi vezetett a 89-es rendszer összeomlásához. Három és fél év alatt odáig jutottak, hogy jöjjön újra Feri. Ha már egyszer a magyar nép kihajította a kukába az MSZP-t Gyurcsányostul, akkor az a megoldás, hogy az MSZP próbálkozzon ismét Gyurcsányostul.
Ez a garnitúra, amelyik nemhogy az elbitangolt jobboldaliakat nem képes megérteni és megnyerni, de azokat sem, akiknek soha semmi közük nem volt a jobboldalhoz, ám a kiszuperált reformértelmiség ámokfutását is dermedten nézik.
Gyurcsány ugyanis nem rossz politikus. Hanem katasztrofális. Van hozzá tehetsége, hogy minden helyzetben és minden körülmények közt visszaszteppelje magát a színpadra, majd tönkretegye, amihez akárcsak az ujjbegyének legkülső hámrétegével is hozzáér.
Gyurcsány mozgósít, csak éppen nem az ellenzéki oldalon, hanem a kormánypárti körökben és a bizonytalanok közt. Amennyiben a progresszív értelmiség komolyan venné a jogállam, képviseleti demokrácia stb. helyreállításáról szőtt eszmefuttatásait, akkor mindegy lenne számára, hogy a sors és a nép hálátlan-e Gyurcsánnyal avagy sem, s csak azzal foglalkozna, hogy a legnagyobb esélyt teremtse meg a rendszervisszaváltáshoz.
Ám ez a csoport nem jogállamot, demokráciát, miegymást akar, hanem gyógyírt sebeire és támogatást az NKA-tól senki által nem olvasott folyóirataira. Azért viselkedik így, mert nem is célja szembenézni az ország bajaival, kormányozni nem akar, vagy már nem hisz benne, hogy kormányozhat. Az összefogósdi-kiszorítósdinak sem a választási győzelem a tétje, hanem csupán helyezkedés, hogy ki lesz a következő ciklus látszatellenzékének meghatározó alakja. (
hvg.hu
Kiszelly Zoltán rámutat: Gyurcsánynak így nem kell megküzdenie önállóan a parlamentbe jutásért. A közös lista miatti küzdelem hiánya Bajnaiéknak is előnyös, a megállapodással ugyanakkor teljesen elveszítették az állandóan hangoztatott korszakváltás hitelességét. Az ellenzéki megállapodásból profitálhat az LMP, hiszen hozzájuk húzhatnak, akik eddig hittek Bajnaiéknak és hittek a korszakváltásban.
Magyar Nemzet
Schiffer András szerint Együtt 2006-nek lehetne nevezni az ellenzéki megállapodás közös listáját, amelybe többszörösen megbukott figurák kerültek. A kép tisztul, az LMP kínálja az egyedüli reményt azoknak, akik 2010-ben a kormány leváltására szavaztak, s 2014-ben is a jelenlegi kabinet távozására voksolnának.
Magyar Nemzet
Schiffer szerint az LMP már 2012-ben elmondta: aki Bajnai Gordont választja, az megkapja Gyurcsány Ferencet és Kuncze Gábort is.
Magyar Hírlap
Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson.
hvg.hu
Varga Mihály szerint közbeszerzésen sem lehetett volna kedvezőbb konstrukciót kialkudni. Arra, hogy a tender hiánya az Európai Unió versenyjogi biztosának „szemet szúrhat-e”, a miniszter azt válaszolta: abban az esetben, ha brüsszeli vagy piaci finanszírozása lenne a projektnek, akkor felvethetne versenyjogi kérdést.
A magyar államnak azonban megvan a joga, hogy ha bilaterális megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését. Lázár János arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal.
Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az orosz bázison működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás. Az orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.
ATV
Egy "szakemberekből" álló független munkacsoport, a LÉT munkacsoport a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerét dolgozta ki. A létminimum 60-66 százalékát Magyarország minden lakosa alanyi jogon, feltétel nélküli alapjövedelemként megkapná. 18 év felett mindenki havi 50 ezer, alatta 25 ezer forintot.
Boros Imre szerint a program megvalósításra teljesen alkalmatlan, ám szavazatszerzésre, a munka világából 2010-ig kimaradó, és így ebbe szocializálódott emberek megszólítására jó lehet. Megnőne a munkakerülők száma. A kritikus anyagi ás társadalmi helyzetű családok ráadásul pusztán az alanyi jogon járó pénzért vállalnának mind több gyermeket, az beláthatatlan következményekkel járna.
Nagyon veszélyes blöffnek nevezte a Fidesz szóvivője a baloldalon felvetett és az MSZP által is támogatott ötletet, hogy mindenkinek feltétel nélkül járjon Magyarországon egyfajta alapjövedelem. Számíthatnának a pénzre azok is, akik kerülik a munkát, nem dolgoznak, és nem is fizetnek adót.
Magyar Nemzet