A minket körülvevő globális „szép új világ” az önámításokból teremtett zsákutcájába vezet óvatlan embertömegeket - rövid lapszemle
Bogár László szerint a magyar társadalom hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy életének anyagi feltételeit javítsa, de az ár, amit ezért fizetnie kell, gyakran összességében súlyosabb, mint az elért haszon.
Miközben görcsösen gazdagok, és szépek akarunk lenni, mert ez a „trendi”, többnyire hoppon maradunk, sőt csak a szorongásunk, frusztráltságunk növekszik mindettől. Anyagilag jó, biztonságos és kiegyensúlyozott családot akarunk a leendő gyerekeinknek, de ezek az ekképpen „jól előkészített” gyerekek egyre többször meg sem születnek. Egyelőre nem sok jelét látjuk annak, hogy szembesülnénk a minket körülvevő globális „szép új világ” önámításokból teremtett zsákutcájával.
Elfogadhatatlan, hogy az ember nem alanya a gazdaságnak, hanem a tárgya - rövid lapszemle
A gazdasági életnek Ferenc pápa szerint az a problémája, hogy a jelenlegi főáramú megközelítésben az ember nem alanya a gazdaságnak, hanem a tárgya. Amit Ferenc pápa még nagyon élesen és határozottan megfogalmaz, hogy a szegénység legfőbb oka az egyenlőtlen jövedelemelosztás.
Az egyén többletjövedelme, ami valós szükségleteinek kielégítése és tisztes tartalékképzés után marad, a közösség céljait illeti meg. A pápa ezt radikálisan képviseli, és azt mondja, hogy a gazdagoknak kötelességük van a szegények felé. A többletjövedelem újraelosztása persze sokféle módon történhet. Azért akarják rásütni a marxista bélyeget Ferenc pápára, mert ő ezt a zabolátlan piacot kritikával illeti, és elődeihez hasonlóan azt mondja, hogy a kontrollálatlan piac igenis rombol.
Magyar Nemzet
A kettős mérce, avagy az állítólagos elviselhetetlen antiszemitizmus Magyarországon csak ürügyül szolgál hazánk "megleckéztetésére" - rövid lapszemle
Pelle János szerint afölött nehéz napirendre térni, hogy Ukrajnában, ahol a legtöbb zsidót gyilkolták meg 1941 és 1944 között , egy olyan ellenzéki vezető élvezi a Nyugat, sőt személy szerint Soros György támogatását, aki jó kapcsolatot ápol a német neonáci NPD-vel, meg a francia Nemzeti Fronttal, és 2004-ben nyilvánosan kijelentette, hogy a „moszkvai zsidómaffia uralma” ellen harcol. Pedig Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda (Szabadság) párt elnöke és parlamenti képviselője ilyen ember. Az Oroszországgal való teljes szakításra törekvő, a melegek és a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok ellen is kirohanó ukrán nacionalista politikus Sztyepán Bandera kultuszát ápolja, aki uszításával meghatározó szerepet játszott a németek által megszállt területeken a holokauszt előkészítésében, abban, hogy az ukránok sorozatos pogromokat rendeztek a zsidók ellen.
Az antiszemita kijelentések a kijevi EU-párti tüntetéseket szervező politikai erők részéről bocsánatos bűnnek számítanak, viszont a brüsszeli szervezettel és lobbistáival szemben fenntartásokat hangoztató, a saját érdekeit előtérbe helyező Magyarországon a legkisebb gyanús jel is okot ad a megbélyegzésre.
Heti Válasz
Egyesek szerint Dunának Oltnak soha nem volt egy a hangja - de hogy mára nem egy, az biztos - rövid lapszemle
Ozsváth Sándor művelődéstörténész szerint a tace si face (hallgass és cselekedj!) népi életelve jó ideje a hivatalos román politika rangjára emelkedett, országos és nemzetközi méretekben művelik, mégpedig rendkívül hatékonyan! Köznapi gyakorlatában legfontosabb a szolidaritás egymással, mindig, minden körülmények között.
Erdélyben például egy román hivatalnok vagy gyári munkás egymás után hozta/hozza be intézményébe, üzletébe, üzemébe a nemzetbelijeit, aztán a nagyfőnök mellett a kisfőnök is román lesz, szomszédjába rokonai, barátai költöznek, felvásárolják az elkótyavetyélt magyar földtulajdonokat, rátemetkeznek halottainkra, s egykor színmagyar erdélyi és partiumi falvak, magyar többségű városok tűnnek el lassan így az etnikai térképről. Kőkemény nemzeti szempontok vezérlik a politikusokat mindenütt, különösen körülünk.
Bármily szép is volt Ady ideája, a Dunának, Oltnak már nem egy a hangja! Ideje hát egyet-mást eltanulni szomszédjainktól, főként a románoktól.
Magyar Hírlap
Csak a románok által használt módszerekhez hasonló eszközök "bevetésével" maradhatunk fent a térképépen - lássuk be, az utódállamok igaz, fegyeverek nélküli, de permanens háborút folytatnak a magyarság megsemmisítéséért - rajtunk múlik, hogy ezt tétlenül hagyjuk-e
Hazánk mára "fekete bárányból" mintaországgá vált Európában - rövid lapszemle
Kiszelly Zoltán szerint a hazai és nemzetközi balliberális média és a „szakértők” 2010 óta mást sem mondanak, mint hogy az IMF és a megszorítások nélkül nem lehet a magyar költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Ezeket a mondatokat az a cinikus remény is kísérhette, hogy a második Orbán-kormányt is ugyanúgy elsöpri a megszorítások miatti népharag, mint 2010 óta egy tucat más uniós tagországok hasonló helyzetben lévő kormányát. A nem ortodox gazdaságpolitika néven ismertté vált válságkezelés 2013-ra hozta meg látványos eredményét. A hitelminősítő intézetek leminősítése és nemzetközi balliberális média támadásai ellenére is finanszírozható az ország. Magyarország kormánya a komoly és hosszú távon gondolkodó cégekkel stratégiai megállapodásokat kötött.
A magyar utat azért is figyelik sokan, mert újszerű alternatívát jelent a görög út mellett, ami az IMF és Brüsszel elvárásai mentén a hanyatlásba a nemzeti szuverenitás feladásához, és a társadalom tartós elszegényedéséhez vezet. A polgári Magyarország küzdelmét a liberális és baloldali össztűz mellett erős szimpátia is övezi Európában és világszerte. Ennek oka, hogy a magyarok előtt álló kihívások nagyon hasonlóak számos európai bajba jutott ország dilemmáival.
Miután Magyarország sok konfliktus árán keresztülvitt valamit, már mások is követik a példánkat.
Szlovákia a bankadónál, Lengyelország a magánynyugdíj-pénztárak állami tulajdonba vételénél, Anglia a „segélyért munkát” elv alkalmazásánál tanult tőlünk. Nem igaz, hogy hazánk számkivetettként áll Európában. Az EU-ban mozgó szövetségek vannak, amelyek egy-egy téma mentén alakulnak.
Az agrártámogatások terén a franciákkal, az olaszokkal, a spanyolokkal, a lengyelekkel alkottunk egy sikeres érdekcsoportot. Budapest abban is sikeres, hogy a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárásoknál egy- egy nagy tagország vonatkozó példáját hozta fel védekezésnél.
A telekommunikációs különadó kérdése volt az egyik leglátványosabb. Ha minket elmarasztalnak, marasztalják el a hasonló gyakorlatot folytató Spanyolországot, Franciaországot is. Brüsszel, nem mert a költségvetési szakadék szélén táncoló két nagy ország ellen dönteni, inkább elismerte a Budapest által is követett gyakorlat jogosságát.
Magyar Nemzet
Befellegzett a zsebszerződéseknek - rövid lapszemle
Az osztrák mezőgazdasági miniszter szerint a földvásárlást szabályozó magyar rendelkezés olyan osztrák parasztokat is érint, akik minden szabályt betartva jutottak földhöz és előre fizettek. Az aggodalmat feltételezhetően az váltotta ki, hogy az új jogszabály jövő évi életbe lépésével lehetetlenné válik zsebszerződések életbe léptetése. A Vidékfejlesztési MInisztérium szerint Magyarország jogállam, így azoknak, akik betartják a törvényeket, nincs félnivalójuk, az ország területén szerzett tulajdonhoz fűződő jogukat maximálisan biztosítják, de alapvető jogelv, hogy senki sem legalizálhat törvénytelenül szerzett tulajdont.
Magyar Nemzet
A kisebb haszon is haszon - rövid lapszemle
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint rövid és egyszerű választ tudunk adni a kérdésre, hogy Magyarország elérte-e a kitűzött gazdasági célokat: elérte. A szembenállást innentől kezdve racionális, közgazdasági alapon nehéz fenntartani. A nagy cégek célja a világon mindenütt a profitmaximalizálás.
Addig, amíg a magyar állam úgy adóztatja őket, hogy azért még a cégek életben maradnak, addig prüszkölve, de el fogják ezt fogadni. A kisebb haszon is haszon.
Magyar Nemzet
A Kúria gyáva lépése a devizahitel szerződésekről szóló jogegységi határozat - rövid lapszemle
Kósa Lajos gyáva lépésnek nevezte a Kúria devizahitel szerződésekről szóló jogegységi határozatát. Kövér László szerint az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol hasonló ügyekben a bíróságok saját polgáraik oldalára álltak. „Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon.
Magyar Hírlap
Matolcsy György szerint a devizahitelek közgazdaságilag hibásak, mert nem lehet egy országnak több fizetőeszköze. Erkölcsileg is elfogadhatatlan az, hogy egy szerződésben az egyik félnek egyoldalúan módosítási lehetősége van, ez aránytalan erőfölényt biztosított a bankok számára. Matolcsy visszamenőleges hatályú törvénnyel orvosolná a helyzetet.
Népszabadság
Róna Péter szerint a devizaalapú kölcsönöket ki kell vezetni a rendszerből, ezért fix kamatozás mellett a szerződés napján érvényes árfolyamon forintra kellene átszámítani a hitelek tőkeösszegét. A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét. Közérdekű per volna a megoldás.
Magyar Nemzet
Forgács István: Az európai cigányság maga is tegyen önmagáért! - rövid lapszemle
Forgács István cigány származású cigány ügyi szakértő szerint egyes kormányok szakmai berkein belül nem a folyamatos kirekesztettség és kiszolgáltatottság kérdése válik megvitatottá, hanem az, hogy a cigányügy eddig, pusztán jogvédelmi oldalról való megközelítése mára biztosan elavulttá vált.
Megfogalmazódnak azok az igények is, hogy az európai cigányság maga is tegyen önmagáért, mert a nettó befizető tagállamok sem kívánnak feneketlennek tetsző kutakba pénzt önteni. Egy francia szocialista képviselő arról kérdezgette Forgácsot Budapesten, mit lehetne kezdeni a román és bolgár cigányokkal Franciaországban? És bevallja, tetszik, amivel Magyarország próbálkozik, hogy segély helyett közmunkát biztosítanak nekik. Hollandiában vagy éppen Németországban is tetszésre lelt a "magyar-modell".
A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László - rövid lapszemle
Cserdi cigány többségű falu lakói hoztak adományt - egy tonna, saját termesztésű zöldséget - budapesti rászorulóknak. Baranyában a környék legrosszabb hírű falujából pár év alatt messze földön híres, irigyelt település lett.
Olyan hely, ahol mindenki akar és tud is dolgozni. Olyan hely, ahol magyarok, cigányok közösen újították fel egymás házait. Olyan hely, ahol a jó tanuló és templomba járó gyerekek ötvenezer forint jutalmat kapnak. Olyan hely, ahol mintaszerű biogazdálkodás folyik. A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László.
hir24.hu