Szó sincs a közjó automatikus létrejöttéről - rövid lapszemle
Felcsúti Péter szerint két évszázados történelme során a kapitalizmus most másodszor került olyan válságba, amely a létét fenyegeti. Biztosnak gondolt társadalmi intézményekről, technikákról és eljárásokról derült ki, hogy nem úgy, nem olyan jól működnek, ahogyan a véleményformálók és a politikacsinálók évtizedeken keresztül feltételezték.
A hanyatlás 30 évvel korábban, a neoliberális társadalmi-gazdasági nézetek uralkodóvá válásával indult el. Az eredmény kiábrándító: a pazarló és presztízs fogyasztás növekedése és az ezt kísérő eladósodás, valamint a növekvő jövedelmi különbségek a „felső egy százalék” és a társadalom többi csoportjai között.
A válságban világossá vált az is, hogy a nagyvállalati - elsősorban a pénzügyi - szektor képes az átlagon felüli nyereségek megszerzésére úgy, hogy a kockázatokat a társadalommal fizetteti meg; szó sincs tehát a közjó automatikus létrejöttéről.
A globalizációs folyamatok - a kiszervezések következménye a reálbérek hosszú távú stagnálása és a strukturális munkanélküliség növekedése az alacsonyabban képzett társadalmi csoportok körében. Számukra - az állam visszavonulása miatt - a szociális védőháló is kisebb és gyengébb lett.
E folyamatok jelentős mértékben korlátozzák, formálissá teszik a nemzeti keretek között kiépült politikai demokráciák működését is. Mindezek következtében a liberális demokrácia hitele jelentősen megcsappant a nyugati társadalmak tagjainak körében.
Ezzel párhuzamosan a világ más országai - elsősorban Kína - továbbra is gyorsan fejlődnek, és úgy tűnik, képesek magukat függetleníteni a globális válságtól. Ezekben az országokban az állam erőteljesen beavatkozik a gazdaság működésébe. Ma még nem dőlt el, van-e jövője a kapitalizmusnak, és ha igen, melyiknek?
Népszava
Botos Katalin Henry Fordot idézi: „azért adok több pénzt a munkásoknak, hogy megvegyék az autómat”. A „fordista gazdaságban” a jövedelmet megosztották a tőkés és a munkás között úgy, hogy mindenkinek elegendő jusson. Ez alapvetően egy belső piacra támaszkodó gazdasági modell volt.
Magyar Nemzet
Az ember tekintete nem az igazságra, a közösségre, a jóra irányul, hanem önmagára - rövid lapszemle
Fázsy Anikó szerint a dolgokra való rácsodálkozás az európai tekintetet három irányba mozdította el: az igazság keresésével érteni akarja a világot; az igazságosság keresésével érteni akarja a közösséget; a Jó keresésével érteni akarja a lelket.
Az értékek régen szigorú hierarchiába rendeződtek. Ma minden azt próbálja elhitetni, hogy az értékek között nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem mellérendeltség. Az ember tekintete nem az igazságra, a közösségre, a jóra irányul, hanem önmagára. Nem érdekli a múlt, és nincs terve a jövőre. Emberi kapcsolatok helyett álkapcsolatokat épít; nem a világra veti tekintetét, hanem a tévé képernyőjére.
Régen az embernek jelleme volt. Ma „karakterek” mozognak körülöttünk. Az ember semmiért nem érzi felelősnek önmagát, ezért nem is akar megváltozni. Napjaink Európájában nem folyik diskurzus szellemről, lélekről. Nincs szó műalkotásokról. A művészet ma jó esetben játék, rosszabb esetben szentségtörés, profanizálás. Az elfajzott lesz a normális.
Európa már nem a jót keresi, sóvárgással a pénz tölti el. Az európai emberben nyugtalanságot nem lélekállapota kelt, hanem bankszámlájának egyenlege. Mindnyájan a mammont szolgáljuk, amelyet gyűlölünk.
Európa szellemi értékeiről lemondva szövetségre lépett egy pénzközpontú uralmi rendszerrel. Csak pénzügyi tervei vannak. Ezek eddig válságot, káoszt teremtettek. De Európa nem hajlandó felismerni, hogy válságának oka tulajdon pénzügyi rendszerében rejlik. Európa elfordult a múltjától, elfordult kultúrájától, elfordult a kultúrát éltető és tápláló szellemiségtől. Teológiává emelte a pénzközpontú gondolkodást. Nem akarja elismerni, hogy pénzközpontúsága zsákutca.
Magyar Nemzet
Az Európában uralkodó, és diktatórikus módon kizárólagosságra törekvő szocialista-liberális gondolkodás következtében, Európa elfordult a múltjától, elfordult kultúrájától, elfordult a kultúrát éltető és tápláló szellemiségtől. Teológiává emelte a pénzközpontú gondolkodást. Nem akarja elismerni, hogy pénzközpontúsága zsákutca.
fotón: Károli Gáspár fordította Biblia 1803-as kiadása
fotón: Európa a sátáni útra tévedt - új istene a pénz - képünkön az 1000 eurós bankjegy
A Nyugatnak az érdekei változtak meg, de a moralitása változatlanul: Janus-arcú
Petrin László szerint annak a Nyugatnak a vezető politikusai egymást megelőzve igyekeztek bejelentkezni Mandela temetésére. Ezek az államok korábban Dél-Afrika rasszista, fajüldöző, diktatórikus rendszerének fenntartásához évtizedeken keresztül tevékenyen asszisztáltak.
1910-től egymás után születtek a faji megkülönböztetést célzó törvények. A nem fehéreket kizárták a kvalifikált munkából, a feketének a rezervátumokon kívül földtulajdonuk nem lehetett. Bevezették a munkahelyi és lakóhelyi elkülönítést. Bűncselekménnyé nyilvánították a fehérek és a feketék közötti szexuális kapcsolatot.
Hitlernek nem kellett a kanálban a mélyedést még egyszer feltalálnia, bőségesen szolgáltatott ötleteket számára eszelős terveihez Dél-Afrika akkori közjogi berendezkedése. A Föld nemzetei meglepően lassan és egyáltalán nem egységesen jutottak odáig, hogy a dél-afrikai apartheid rezsimjét elítéljék. Dél-Afrikát a teljes elszigeteltségtől akkor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikája mentette meg.
A Nyugat az Egyesült Államok vezetésével nem támogatta az Afrikai Nemzeti Kongresszus felszabadítási törekvéseit. A CIA az apartheid rendszer bűntársaként közreműködött Nelson Mandela letartóztatásában. Margaret Thatcher kormányzásának ideje alatt egyszer sem mutatott hajlandóságot szankciók bevezetésére.
Sőt Nelson Mandelát terroristának, mozgalmát pedig terrorista szervezetnek nevezte. Németország 1983-ban az apartheid-ellenes mozgalom tiltakozása ellenére meghívta Bonnba Botha külügyminisztert. A kettős mérce leginkább annál az érvrendszernél volt tetten érhető, amikor a nyugat gazdasági érdeket fenyegető eseményeknél (Kuvait iraki megszállása) rögtön gazdasági szankciókat léptettek életbe, az apartheid esetében viszont Amerika és Nagy-Britannia folyton azt hangsúlyozta, hogy ezek a szankciók nem hatékony eszközei a politikának.
A Nyugatnak esze ágában sincs átértékelnie korábbi magatartását Mandelával szemben, egészen egyszerűen csupán az érdekei változtak meg, de a moralitása változatlanul: Janus-arcú.
Magyar Nemzet
Hollywood paktuma Hitlerrel - rövid ellenzéki lapszemle
Ben Urwand A kollaboráció: Hollywood paktuma Hitlerrel című könyve szerint az amerikai filmstúdiók Hitler hatalomra jutása után is nagy üzleti lehetőséget láttak Németországban; úgy érezték, ha kivonulnának, kárba vesznének addigi befektetéseik.
Urwand szerint nem beszélhetünk szokványos bizniszről, hanem inkább aktív kollaborációról. Végső soron hat-hét holywoodi nagyfőnökön múlt, hogy mi jelenhet meg a vásznon. És sokuk zsidó volt maga is. Louis Mayer, az MGM első embere, Harry Cohn, a Columbiáé vagy Jack Warner a Warner Brothersnál.
Ugyanakkor voltak zsidó forgatókönyvírók, mint Ben Hecht vagy Herman Mankiewicz, akik viszont erőltették az antináci filmeket. Ám ezekből a forgatókönyvekből nem lett semmi.
Az Amerikai Rabbik Központi Konferenciája filmbizottsága elnöke 1936-ban úgy vélte: „a mai virulens antiszemitizmus idején az egyetlen bölcs módszer az, ha nem mutatnak be olyan filmet, ami kiteregeti a zsidókérdést. A nácik Gregor Gysslingen, a Los Angeles-i német konzulon keresztül az egész világra kiterjedően befolyásolták, hogy az amerikai stúdiók milyen filmeket készíthetnek.
Különösen a németek első világháborús tevékenységének bemutatására, illetve a hitleri zsidóüldözésekére voltak kényesek. A stúdiók saját öncenzúra-testületének főcenzora, Joseph Breen maga is antiszemita volt.
Mint egy ízben Breen Hollywoodról kifejtette, „itt olyan emberek kezében vannak a jó állások, és kaszálják a nagy lóvét, akiknek erkölcsei egy járványkórház vécéjében sem felelnének meg. E fickók 95 százalékban kelet-európai származású zsidók.Minden bizonnyal a föld söpredékének a söpredékei. Eredetileg nem a nácikkkal való együttműködésre hozták létre a Hays-hivatalt, hanem az amerikai panaszok nyomán, miszerint a stúdiók rombolják az ország erkölcseit."
Népszabadság
A német hegemón szerep - annak ára és következményei - rövidke lapszemle
Lóránt Károly szerint az eladósodott országokat – különösen a német közbeszédben – mintegy bűnösként tartják nyilván, holott az eladósodás pontosan amiatt a gazdaságpolitikai miatt következett be, amit a németek erőltettek Európára.A válságban a németek hegemón gazdasági hatalomként bukkantak elő. Ugyanakkor Németország nem akarja elfogadni azt a felelősséget, ami ezzel a hegemón szerep jár. Ellentétben az Egyesült Államokkal, amely a világháború után a Marshall-terv keretében segítséget nyújtott Európának, és ezzel mind Európa, mint az Egyesült Államok jól járt.
Magyar Nemzet
Nem is olyan ez a világ, amilyennek a létét is tagadó pénzügyi és gazdasági háttérhatalom liberális szócsövei (médiája) lefesteni próbálja nekünk? - rövidke sajtószemle
Orbán Viktor és Hilarion metropolita budapesti megbeszélésén a miniszterelnök kinyilvánította, hazánk kész segíteni a kelet-nyugati párbeszédet, egyházi vonatkozásban is. Kövér Lászlóval találkozva a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője méltatta a magyarországi alaptörvényt, amely a magyar államiság fundamentumaként tekint a keresztény gyökerekre, és védi a házasság szentségét.
Magyar Nemzet
Egyenlő feltételek mellett a tehetség fogja megmutatni, hogy ki mennyire lesz sikeres kereskedő
Baldauf László, a CBA elnöke úgy látja a kereskedők többsége szerint jó döntés volt, hogy a pénztárgépeket összekötik az adóhivatal rendszerével. Ezzel ugyanis megszűnik az ügyeskedés lehetősége, a gyanúsítgatás. Egyenlő feltételek mellett a tehetség fogja megmutatni, hogy ki mennyire lesz sikeres kereskedő.
Egyre erősödik a nemzeti energiaóriás, a MOL - rövid lapszemle
A Mol 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezőket vásárolt meg. A felvásárlással Brent olajhoz jut a Mol, amivel jelentősen nőhet öt éven elül a csoportszintű kitermelése. Az akvizíció költségét fedezi a Mol-csoport 2013-as készpénztermelése.
Napi Gazdaság
A pénznek szolgálnia és nem uralnia kell minket - rövid lapszemle
Ferenc pápa apostoli buzdítása szerint nemet kell mondani a kirekesztésre és az egyenlőtlenségre épülő gazdaságra, mert az ilyen gazdaság megöl bennünket. Ma már szinte minden belefér a verseny és az erősebb győz szabályaiba.
Ezáltal emberek milliói kirekesztve és háttérbe szorítva érzik magukat: nincs munkájuk, nincsenek lehetőségeik, nincs semmiféle kiút számukra. Horváth Botond szerint elég, ha Görögországra vagy a többi mediterrán államra tekintünk, hogy belássuk, a pápának igaza van.
Ferenc pápa a pénz újfajta bálványimádatára hívja fel a figyelmet. Az aranyborjú imádása visszatért egy új és könyörtelen köntösben, a pénz imádásában és a személytelen gazdaság diktatúrájában. Horváth rámutat: a LIBOR és EURIBOR kartell főszereplői egymással összejátszva, a profitot szemük előtt tartva tették tönkre a családok, vállalkozások tömegeit, miközben ők óriási hasznot zsebeltek be.
A pápa több helyen is vitatja a szabad piac, a kapitalizmus jelenlegi formájában való létjogosultságát, amikor azt mondja, „nem lehet már a piac láthatatlan kezében és egyéb látható erőkben bízni”. A pénznek szolgálnia és nem uralnia kell minket. Amíg a szegénység problémáját az egyre növekvő egyenlőtlenség gondjait nem oldjuk meg, addig nem leszünk képesek megoldani a világ gondjait sem, mert az egyenlőtlenség a szociális gondok gyökere.
Magyar Nemzet
Ferenc pápa lett a 2013-as év embere a Time magazinban. A kiadvány felelős szerkesztője szerint ezt azzal érdemelte ki, hogy kivitte a pápaságot a palotából, egyenesen az utcára.
Népszabadság
Amerika a náci Németország reinkarnációja - avagy már folyik a harmadik világháború - egy elgondolkodtató vélemény a Pravdából
Washington 12 éve szó szerint az egész világgal hadakozik, a világ egy részét legalábbis igyekszik megnyerni saját ügye kivitelezéséhez. Az elmúlt időszakban megemlíthetjük Afganisztán, Irak, Szomália , Líbia , Pakisztán , Jemen konfliktus helyzetét, de nem utolsó sorban a Szíriában gerjesztett feszültséget, ahol a mai napig is még minden megtörténhet. Az iráni fejleményekkel kapcsolatban Amerika vár és lesben áll a színfalak mögött.
A hadviselés költséges dolog, Obama kormányának azonban semmi sem drága. Az amerikai polgári lakosság zöme ugyan elítéli saját katonái bevetését, ennek ellenére úgy tűnik, valamilyen okok miatt folytatódik a megkezdett stratégia. A háború jelentősen profitorientált “vállalkozás” a katonai, biztonsági háttéripar számára. Az Egyesült Államok hadviselése Izrael érdekeit is szolgálja, a jelenlegi amerikai kormány segítségével megszűnni látszanak az akadályok Ciszjordánia és Dél-Libanon bekebelezésére.
Fontos megemlíteni a legújabb kori technikával vívott háborúk költségeit, amelyek már messze felülmúlják a világháborúkét. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete mellett azonban létezik egy másik nagyon lényeges, önpusztító társadalmi probléma: az úgynevezett amerikai önelégült tanításon alapuló hegemónia, amely a demokratikus kapitalizmus eszméit tukmálja az emberiségre. Tanaik végeláthatatlanul szólnak saját rendkívüliségük hangoztatásáról, ennek eredményeképpen saját maguk is elhiszik, hogy a világon nem léteznek ellenségeik.
“A cél szentesíti az eszközt” – tartja a liberális mondás. Az amerikai kormány pontosan ennek megfelelően teszi félre a hagyományokon alapuló erkölcsöt, törvényeit pedig úgy igazítja saját kitűzött céljainak megvalósításához, hogy azok végrehajtása során a kormány feddhetetlen maradjon. A háborús bűnök elkövetőinek gyakorlatilag nincs felelőse. A provokáció kategóriájába tartozó fizikai és lelki kínzások, kémkedések, lehallgatások és még számos alattomos bűncselekmény mind büntetlenül marad. A lista igen hosszú.
Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, ha nem a náci Németország reinkarnációja? A világ “különleges” emberei, a kormány propagandájának köszönhetően, elvesztették realitás érzéküket, a háború objektív megítéléséről, ezen a ponton normál emberi magatartásról már nem beszélhetünk. Alkotmányos jogi civil szerveződések helyenként még erőtlenül hallatják hangjukat, ám a keresztény egyházak asszisztálnak az öldökléshez és bűnözéshez, a katasztrofális méreteket öltött erkölcstelenséghez.
Oroszországnak és Kínának útjában állnak Amerika világuralmi törekvései. Washington NATO erői a volt szovjet utódállamok csatlakozásával bővültek, jelenleg Grúzia, de leginkább Ukrajna felé irányulnak törekvéseik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a NATO katonai és rakéta bázisokat kíván létrehozni az orosz határok mentén. Oroszország eddig passzívan védte szomszédos országait az amerikai provokációtól. December 12-én azonban, az orosz nemzetgyűlésen Vlagyimir Putyin válaszolt Amerika fenyegetésére: “Senkinek ne legyenek illúziói afelől, hogy Oroszország felett katonai fölényt szerezhet. Tisztában vagyunk mindazzal, ami körülöttünk történik és tudjuk mit kell tennünk.”
Veszélyes korszakát éli meg Amerika a NATO báb államok szövetségével. Oroszországgal és Kínával, valamint szövetségeseivel felvett harc könnyen az emberiség pusztulását eredményezheti.
magyartudat.com