Ashley Fox brit konzervatív európai parlamenti képviselő hibának nevezte, hogy annak idején a munkáspárti brit kormány nem élt a munkaerő-piaci korlátozások lehetőségével. Theresa May brit belügyminiszter feltette a kérdést, hogy a tagállamok kormányainak miért nincs lehetőségük határt szabni a bevándorlásnak, ha az meghalad egy határozott szintet.
Az Oroszország hangja nevű rádióállomás angol nyelvű adásában megszólalt több szakértő is azt mondta, az uniós tagállamok politikusai csak kerülgetik a forró kását, pedig lényeg az, hogy a romániai és bolgár cigányok beözönlésétől tartanak.
Magyar Hírlap
Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere titokban készült felvétel szerint a következőket mondta: „a romák kilencedik alkalommal csináltak nekem tüzet. Elektromos kábeleket lopnak, és aztán elégetik, hogy rezet nyerjenek belőle, és ők maguk raktak tüzet a lakókocsikban.
Vicc. Szinte kár, hogy túl korán hívtuk a tűzoltókat. A romák egy rémálom” - tette hozzá a kisváros vezetője. A polgármestert jelölő jobbközép UMP a leghatározottabban elítélte a kijelentést. Luc Jousse úgy véli, szavait kivették a környezetéből: „azt mondani, hogy a cigányokat akartam elégetni, egyszerűen szégyentelen, hiszen én voltam az, aki kilencszer hívta a tűzoltókat”.
Magyar Nemzet
Sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai állammal, köztük Magyarországgal. Ezért a brüsszeli testület szerint az egyezményeket újra kell tárgyalni.
A Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést, hátrányok nélkül.
A Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindez egy kisebb szerződésmódosítással megoldható. Az orosz fél feltehetően engedékenyen áll majd hozzá a módosításokhoz.
A Németország és Oroszország között néhány éve kiépített már üzemelő Északi Áramlat hasonló feltételekkel létesült. Vagyis ha a tagországokkal szemben azonosak az elvárások, akkor az Északi Áramlat működését is felül kellene vizsgálni. Miután a kitermelő és a szállító ugyanaz az orosz Gazprom, amely a Déli Áramlat létesítésében is érdekelt. Emellett az északi vezeték nem férhető hozzá gyakorlatban csak az orosz és a német fél részére.
Magyar Nemzet
Tőkéczki László szerint a magyar politikai elit sosem, még gondolatban sem jutott olyan mély szintre, hogy a zsidó származásúakkal szemben felvetődhetett volna a fizikai megsemmisítés. Addig jutottak csak el, hogy a Trianon utáni harmadára zsugorodott országban, egy törvényben helyzetbe akarták hozni a négyszázezer magyar menekültet, s ezért nemzetiségi kvótákat szabtak meg, ami érintette a zsidóságot is.
Úgy beszélni róla, mint a náci tömeggyilkosságok előképéről egészen abszurd. A kormányzó úgy írt a honi zsidóságról: sokkal inkább kötődnek magyarsághoz, mint a nyilasok, akik, mint a Vasgárda, kiárusítanák az országot a náciknak.
Schmidt Mária úgy látja, szakítani kell azzal az egyes tankönyvek médiumok által sulykolt régi pártállami képpel, amely szerint a Horthy-rendszernél minden jobb volt. Káros tendencia, hogy hajlamos ez az irányzat dolgokat úgy számon kérni, mintha az akkori döntéshozók a mai ember tudásának, információinak a birtokában lettek volna. Ez az utólagos anakronisztikus számonkérés, felelősségre vonás márpedig abszurd. Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani.
Magyar Nemzet
John Fonte amerikai politológus, a konzervatív Hudson Institute programigazgatója szerint a nemzetek fölötti intézmények úgy szólnak bele az államok ügyeibe, hogy nem elszámoltathatók, és nem is választották meg őket azon országok polgárai, amelyek működését befolyásolni akarják. A globális kormányzást támogató mozgalom nem összeesküvés-elmélet, léteznek ugyanis szervezetek, multinacionális vállalatok, egyetemek és személyek, akik és amelyek nyilvánosan képviselik ezt az elméletet.
A globális kormányzás elméletével, támogatásával és a róla folytatott vitával önmagában nincs baj, a kérdés azonban az, hogy végül ki hozza meg a döntéseket: a demokratikusan megválasztott kormányok vagy valamilyen külső beavatkozó erő?
Magyar Nemzet
Lovas István szerint az amerikai pénzügyi sajtó őrjöng Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdítása miatt, amely keményen bírálja a pénzügyi-gazdasági világrendet. A pápa szerint a mai gazdaság embereket öl, és a zabolátlan kapitalizmus egy újfajta zsarnokság.
Míg egy kisebbség jövedelme exponenciálisan nő, úgy az a szakadék is, amely a többséget e kevés boldog ember által élvezett jóléttől elválasztja. Ez az egyensúlytalanság olyan ideológiák eredménye, amelyek megvédik a piac és pénzügyi spekuláció abszolút autonómiáját.
Ennek megfelelően azok elutasítják a közös javak iránti éberséggel megbízott államok jogát, hogy bármilyen irányítást gyakoroljanak. Így egy új zsarnokság születik, amely láthatatlan és gyakran virtuális, és amely egyoldalúan, de folyamatosan kényszeríti másokra saját törvényeit és szabályait.
Az adósság és a kamat felgyülemlése nehézzé teszi az országoknak, hogy kibontakoztassák saját gazdaságaik potenciálját és polgáraikat visszatartják, hogy valódi vásárlóerejüket élvezhessék. Lovas szerint a támadásokat olvasva nem egészen világos, mi a szokatlan abban, hogy az egyház az egyenlőséget, a szegények iránti irgalmat és a felebaráti szeretetet hirdeti?
Arra vártak talán, hogy Ferenc pápa azt mondja, egyetért az olajóriásokkal, mert Nigéria egykor idilli területeit örökre elszennyezték, miközben a profitot a multikon kívül a tolvaj uralkodó osztály fölözte le? És mit vártak Ferenc pápától azután, hogy Cagliariban szeptember 22-én azt mondta: Nem kell nekünk ez a globalizált gazdasági rendszer, amely oly sok kárt okoz nekünk. Egy gazdasági rendszer középpontjában az embereknek kell lenniük és nem a pénznek.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint populista az, akit az uralkodó rend a pokolra kíván, mert érdekei érvényesülését gátolja. Csakhogy Európa népe egyre inkább átlátja, kivel áll szemben. Mind többen lázonganak Európában, ami az EU-ellenes pártok páratlan megerősödését eredményezte.
Ezért a brüsszeli bürokraták rettegnek attól, hogy a demokratikus választások eredménye milyen „figurákat” söpör be az Európai Parlament széksoraiba. Amikor a franciák és a hollandok 2005-ben népszavazáson elutasították az uniós alkotmánytervezetet, azt átkeresztelték lisszaboni szerződésnek, hogy így már a ratifikáláshoz ne kelljen kikérni a nép véleményét.
És pontosan most e két ország szavazóitól fél leginkább a nemzetek fölötti integrációt hajszoló Európai Unió. Az elégedetlenek és lázongók részesei kívánnak lenni a döntéseknek, beleértve a bevándorlás kérdését.
A német pártok vezetői abban állapodtak meg a nép feje fölött, hogy a koalíciós szerződésbe nem kerül be az országos népszavazás vagy a közvetlen demokrácia bármely más formája. Ami Lovas szerint a valódi demokrácia olyan fokú szembeköpése, hogy a német Democracy International civil szervezet még aznap éles hangú tiltakozást adott ki.
A mai törésvonalak a demokrácia nevében fellépő új zsarnokok és az ellenük egyre inkább lázadók között húzódik. Bármi is legyen a véleményünk a „populistákról”, kezükben aduász, hogy kimondják azt, amit oly sokan éreznek.
Magyar Nemzet
Lóránt Károly szerint Daily Mail és Michael Burleigh által képviselt körök teljesen bezárnák az ország kapuit, természetesen megtartva azokat az előnyöket, amelyeket az unió Nagy-Britannia pénzügyi és más szektorai számára jelent.
Ám, hogy valójában honnan fúj a szél, az valójában London polgármestere, Boris Johnson egyik nyilatkozatából tűnik ki, aki szerint semmit sem teszünk, hogy megakadályozzuk Erdély teljes cigány népességét – bármilyen elragadók legyenek is legtöbben – abban, hogy sátortáborokat próbáljanak felállítani a Marble Arch környékén.
Ez elég világos utalás arra, hogy attól félnek, hogy január elsejével a román és bolgár munkavállalók előtt szabaddá váló út oda vezet, hogy a román cigányok ellepik a szigetországot. Ám még ha megértjük is a félelmüket, ez a mai liberális felfogás szerint nem más, mint tömény rasszizmus, tehát pont azok vádolják rasszizmussal kelet-közép-európai országokat, egyebek mellett Magyarországot is , akik maguk is rasszistának minősíthetők.
Magyar Nemzet
David Cameron közölte, kormánya szigorításokat vezet be az Európai Unión belülről érkező munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatban. A bevándorlóknak nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem adnának anyagi jellegű szociális juttatásokat. Az új bevándorlók lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal, ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor eltávolítják őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába.
A kormány azokat a brit munkavállalókat is megbünteti, akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere óriási népvándorlást indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak.
Cameron szerint olyan EU-megállapodásra van szükség, amely lelassítja a hozzáférést egymás munkaerőpiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú vándorlás elkerülését. Meg lehetne követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban.
Magyar Nemzet
Mivel Moszkva már korábban figyelmeztette Kijevet, hogy elveszíti az eddig élvezett vámkedvezményeket az Európai Unióval való társulással, hihető az ukrán állítás, hogy ennek fényében érdeklődtek az EU-nál, hajlandó-e ellensúlyozni ennek hatását és az átmenet nehézségeit, de elutasító választ kaptak. Mindössze egymilliárd euró hitelt ígértek. A litván államfő egyik tanácsadója elárulta, hogy Dalia Grybauskaitével folytatott telefonbeszélgetésben Viktor Janukovics ukrán elnök elmondta: az oroszok az ukrán import korlátozásával fenyegették meg, ami eurómilliárdokba került volna az országnak és munkahelyek százezreit fenyegette.
Vlagyimir Putyin elnök nem felejtette el emlékeztetni Janukovicsot, hogy Ukrajna több mit 30 milliárd dollárral tartozik az orosz államnak és a bankoknak. Kijevben a következő 18 hónapban több mint 60 milliárd dollár kell fizetnie adósságszolgálatra és az orosz földgázért. Egyes hírek szerint Putyin 15 milliárd dolláros kölcsönt helyezett kilátásba a gázár jelentős csökkentése mellett.
Napi Gazdaság
Népszavazást rendeztek Horvátországban a család szerepéről. A megkérdezettek arról dönthetnek, az alkotmány módosításával szűkíteni kívánják-e az azonos neműek kapcsolatának törvény előtti elismerését. A család nevében polgári kezdeményezés beadványát két hét alatt 750 ezren látták el kézjegyükkel, ami a lakosság ötödének felel meg.
Egy felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka kíván igennel szavazni, 27 százaléka nemmel.
Népszava
Az urnák elé járuló horvát szavazópolgárok 66 százaléka úgy döntött: a horvát alkotmányba foglaltassék bele: házasság kizárólag férfi és nő között lehetséges. A kormány ugyan mindent elkövetett, hogy az aláírásgyűjtésből ne legyen referendum, de a heves kampány eredményeként a konzervatív katolikus szervezetnek bőven sikerült túllépnie az annak kiírásához szükséges minimumot.
Népszabadság