Kedves Barátaink!
Ezt a pár sort feltétlenül el kell olvasniuk azoknak, akik legalább alapszinten meg szeretnék érteni, hogy mi is folyik demokrácia címszó alatt manapság a szabadság etalon-országában, hogy kik is azok, akik kifosztják az egész világot! Osszuk meg az anyagot! Terjesszük, mert az emberek felvilágosítása az egyetlen fegyver ellenük!
Barátsággal Mészáros László
Bogár László szerint Amerika kettős szerkezetű, az USA nevű hatalmas nemzetállam „feletti térben” létezik egy „birodalmi Amerika” is, amely nemcsak a világ összes népét nemzetét fosztogatja, de a sajátját is. A világ leggazdagabb országában afrikai nyomorúságban tengődik legalább 20 millió ember, és ez nemcsak anyagi megfosztottságot, hanem teljes lelki, erkölcsi, szellemi lezüllést is jelent. Két Amerika van, de csak egy költségvetés, és ebbe az egy költségvetésbe kell belepréselni a birodalmi Amerika minden kiadását is.
S ha ebből kezelhetetlen deficit származna, akkor ezt elkerülendő, brutális kegyetlenséggel áthárítja a terheket a legkiszolgáltatottabbakra. Ez nyilvánul meg például abban is, hogy ötvenmillió amerikainak egyáltalán nincs egészségbiztosítása.
A globális Amerika és a politikai térben felépülő képviselete, például a republikánusok legradikálisabb ultraliberális alakzata, a TEA Party most éppen azt követeli, hogy az elnök vonja vissza azt a stratégiai tervét, amely legalább megkísérelné kezelni a helyzetet valamilyen módon.
Magyar Hírlap
Karl Luegernek, Bécs egykori polgármesterének van az osztrák fővárosban tere, róla elnevezett ring. Azon kívül a városi parkban emlékműve áll, és a központi temetőben egy hatalmas, neki szentelt templom. Lüger polgármester arról is nevezetes, hogy ő nevezte el Budapestet „Judapest”-nek, mert úgy érezte, itt túlzottan nagy zsidó befolyás érvényesül. És arról is, hogy Hitler külön megdicsérte őt a Mein Kampf-ban és azt mondta, a zsidókkal kapcsolatos eszméinek Lueger volt a forrása.
De, lám, a Spiegel, a Standard, a Presse, a német és svájci lapok, amelyek eksztatikus dühkitörést mímelnének, ha kiderülne, Horthy Miklós szobrát valahol két méterrel kijjebb helyezik a jobb láthatóság érdekében, Karl Lueger valódi antiszemitizmusáról hallgatnak.
Magyar Nemzet
A Spiegel hírt adott arról, hogy „A zsidó Radnóti költő emlékművét elpusztították”. Lovas István szerint ha a „zsidó Radnótiról” írna egy hazai jobboldali médium, az azonnali tiltakozás nem maradna el. Már 23 éve tudjuk: a kettős mérce használatának privilegizált jogát e privilégium őrei médiával, gigantikus pénzforrásokkal, „civil szervezetekkel” és egyéb fegyelmező eszközök segítségével védik, a lehető legagresszívebben. Amikor másfél nappal később kiderült, szó sem volt szándékos rongálásról, hanem autóbalesetről, egyetlen hírforrás nem helyesbített, mert számukra nem az igazság a fontos Magyarországról, hanem annak mocskolása.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”.
A másik kérdés, amelyben a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. Orbán nem befolyásolhatja a bíróságokat, de bízik abban, hogy igazságot fognak szolgáltatni, és bízik a gyors döntésben is, mert az a véleménye, hogy már „tegnap is késő lett volna”.
mno.hu
Varga Mihály szerint a piac sokkal jobb véleménnyel van a magyar gazdaságról, mint a három nagy hitelminősítő, amelyek jelenleg a befektetésre nem ajánlott országok között tartják számon hazánkat. Szerinte szégyellje magát az a hitelminősítő, amelyik bóvli kategóriába tartja az országot, miközben hatalmas érdeklődés mutatkozott a piacon Magyarország dollárkötvénye iránt. Portugália besorolása még mindig jobb hazánkénál, holott a piac csak jóval drágábban hajlandó finanszírozni.
Magyar Nemzet
A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása óta kétszázezer ember tette le a cigarettát. A naponta rágyújtók aránya egy év alatt 28-ról 19 százalékra csökkent. 500 millió forintos uniós támogatással 90 tüdőgondozóban indul leszokást támogató csoportos tanácsadás.
Magyar Nemzet
Forgács Imre szerint az információs technológia forradalma és a globális vállalatbirodalmak napjainkra a világ valamennyi nemzetállamát gazdaságilag kiszolgáltatottá tették. A nemzetállamok politikusai inkább már csak mellékszereplők a gazdasági és az információs hatalom valódi gyakorlóihoz képest.
A svájci Szövetségi Technológiai Intézet nagy rendszerekkel foglalkozó kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az ENSZ tagállamainál lényegesen kevesebb, alig 150 óriáscég uralja a világgazdaság felét. Ezek jó háromnegyede nem a reálgazdaságban, hanem a pénzügyi szférában működik.
A kutatók felvetették az egész világra kiterjedő antitröszt hatóság gondolatát. Egy ilyen szervezet létrehozásának esélye azonban meglehetősen csekély. Forgács szerint nem tűnik jó megoldásnak, hogy az euróövezet tehetős tagállamai évek óta zsákszámra öntik az adófizetők pénzét a válságért leginkább felelős, sikeresen deregulált pénzügyi rendszerbe.
2008 és 2011 között az Európai Bizottság 4500 milliárd euró értékű állami támogatásra adott engedélyt, amelyet a kérelmező tagállamok bankmentő intézkedésekre fordíthattak. Ez az összeg mintegy harmincszorosa az Európai Unió teljes éves költségvetésének. Ehhez képest az állam- és kormányfők az integráció eszméjét is nevetségessé téve -, győzelemként ünnepelték, hogy az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretét sikerült 1000 milliárd euró alá csökkenteniük.
A német gazdaság az utóbbi években például a részben a számára alul értékelt euró-árfolyam miatt ezermilliárdos nagyságrendű kereskedelmi többletet halmozhatott fel, többek között a bajba jutott déli partnerek terhére.
Így viszont a „ki, kit finanszíroz” kérdése is egy kicsit más megvilágításba kerül. A szakértők többsége azonban a válság ellenére sem tartja valószínűnek a közös valuta vagy az EU szétesését. A nemzetközi tőkének továbbra sem érdeke, hogy a világ egyik legnagyobb egységes piaca alkotó elemeire hulljon szét.
E piac továbbra is fontos marad a globális befektetők számára. Legnagyobb esélye ma annak látszik, hogy az eurózóna a közösségi jogban régóta ismert „megerősített együttműködés” keretében fokozatosan fejlődik a fiskális, majd a politikai unió felé. A tagállamok esetenként eldönthetik, hogy milyen szorosabb együttműködési formákban kívánnak részt venni.
Népszava
Nem helyénvaló, hogy egyes angliai településeken a cigányok megfélemlítik a helyi lakosokat, és nem képesek beilleszkedni a társadalomba – mondta egy rádióinterjúban a brit miniszterelnök-helyettes Nick Clegg.
Miközben Európa számos nagyvárosa panaszkodik a kelet-európai romákra, az észak-erdélyi Koltó magyar polgármestere megoldást talált a cigányokkal való együttélésre – számol be az Adevarul. Csendes Lajos, a 40 százalékban cigányok lakta község elöljárója csak a közmunkát végző romáknak folyósít szociális és élelmiszer segélyt. Szerinte a jogvédőkkel ellentétben nem ígérgetni kell a cigányoknak, hanem munkára kell fogni őket.
Magyar Nemzet
Egybehangzóan elfogadhatatlannak tartja a Most-Híd, a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, hogy úgy módosították a kisebbségi kormánybizottság statútumát, hogy minden nemzetiség küldöttének csak egy szavazata legyen a testületben.
A népesebb kisebbségnek, például a magyaroknak eddig öt szavazatuk volt. - Minden kisebbség egyenrangú, ezért a bizottságban mindenkinek egy szavazati jog jár – indokolta a változást Stane Ribic, a szerbek küldötte, aki a javaslatot beterjesztette.
Magyar Hírlap
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bálványos Intézet konferenciáján a székelyföldi román politikusok szorgalmazták, hogy induljon tisztázó közvita az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek mellett a Hargita, Kovászna és Maros megyében kisebbségben élő románság aggályairól.
Antal Árpád, a megyeszékhely polgármestere felkérte a román közösség képviselőit, támogassák a térség autonómiáját, a magyarok pedig garantálni fogják, hogy etnikai arányuknak megfelelően fognak vezető tisztségeket kapni. Ha Székelyföld területi autonómiát kapna, a többségében magyarlakta régióban élő románok identitását kulturális autonómia védené.
Magyar Nemzet
Izsák Balázs szerint olyasmi történt, ami a tíz évvel ezelőtti megalakulásunkkor elképzelhetetlen volt. Most egy asztalnál ültek a magyar és román közéleti személyiségek, miközben a tíz éve még tabunak bizonyuló témát boncolgattuk. Sok emberrel - köztük románokkal is – megértettük, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem sérti az ország területi integritását.
Magyar Hírlap