Tóth Levente szerint ha nem Orbánra vagy Vonára akarok szavazni, akkor erre a marakodó, széthúzó, egymást bármikor hátba döfő, a helyzetet uralni képtelen, impotens ellenzékre kellene adnom a voksomat?
„Ezt kikérem magamnak. Ennél azért többet érdemlünk”. Kevés lesz arra játszani, hogy majd azt mondjuk a fülkében: bármi jobb Orbánnál. Bármi azért nem jobb. „Ha így marad, akkor inkább fát ültetek a kertben azon az áprilisi vasárnapon.
Abból legalább lehet valami. Ebből így nem”. A meggyőzendő szavazó a választások előtt alig fél évvel azt látja, hogyan marakodnak egymással a még el sem nyert hatalom pozícióiért az ellenzék vezérei. Ha valaki közülük meggyengülni látszik, máris hátrébb rugdosnák.
Most éppen Mesterházyról eszik le a húst a tegnap még neki tapsoló párttársai. Mi akar lenni Gyurcsány? A baloldal vezére. A farkasnak hús kell, karalábén nem él meg. Mi akar lenni Bajnai? Miniszterelnök. A miheztartás végett meg is üzente a frissen lepapírozott szövetségesének, hogy ő lesz az.
Mi akar lenni Mesterházy? Lassacskán leginkább az, amit hagynak neki. Orbán azt érezheti, amit 2010-ben: csak elszúrni tudja. Nem kell csinálnia semmit a győzelemért. Az ellenzék nem vele harcol, hanem önmagával. Ha csak ennyit tudnak, jobb, ha most nem győznek.
Népszabadság
Bárándy Gergely (MSZP) nem tud elképzelni olyan közös listát, amelyen Gyurcsány is szerepel. Ha az MSZP a megújulás jegyében nélkülöz a listáról olyan politikusokat, mint Szekeres Imre, Lendvai Ildikó, akkor miért kellene azon Gyurcsány Ferencnek szerepelnie
Magyar Nemzet
Kéri László szerint október 23-i rendezvényen a „hetek” azt bizonyították be, hogy nem Orbánt, hanem egymást akarják leváltani. Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek.
Magyar Nemzet
Tibor, otrombán hazudsz – közölte Gréczy Zsolt DK-szóvivő, miután Szanyi Tibor a közrádióban azt mondta a bajai videó kapcsán, „az MSZP azt az egy felvételt kapta, amelyet a DK rendelt meg bizonyítékként”.
Magyar Hírlap
II. János Pál pápa az mondta Pozsgay Imrének, amikor 1989 márciusában találkoztak a Vatikánban: a kommunizmus bukása nem igazolás a kapitalizmusra. Ő sem a szociális gazdaság, hanem az eltorzult viszonyok ellen beszélt.
Mert azt vallotta, hogy a tőkét társadalmi szolgálatra kell szorítani.
Magyar Nemzet
A Vatikánban bemutatták az Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdítást. Ferenc pápa ebben világossá teszi, hogy ama egyházának meg kell változnia. Egy nyitottabb, a mai világhoz alkalmazkodóbb, a társadalom peremén élőket segítő missziót szorgalmaz.
Ugyanakkor a világnak is változnia kell, mert napjainkban egy olyan gazdasági rend uralkodik, amely a pénz hatalmára épül és egyenlőtlenségeket teremt.
Népszabadság
Bírálta a globális gazdasági rendszert és a „pénz idealizálását” Ferenc pápa, és felszólította a világ vezetőit, hogy szálljanak szembe a szegénységgel és az egyre növekvő egyenlőtlenséggel. Ferenc pápa arra kérte a politikusokat, hogy biztosítsanak minden embernek „méltóságteljes munkát, oktatást, és egészségügyi ellátást”. Emellett „alázatosan könyörgött” a muzulmán országoknak, hogy biztosítsák a vallásszabadságot a keresztényeknek, „tekintettel arra a vallásszabadságra, amelyet az iszlám hívők élveznek a nyugati országokban”.
Magyar Hírlap
Nem lehet egyszerre azt mondani, hogy munkát, kenyeret adok, miközben olyanokkal szövetkezem, akik a bankok, multik adóztatása helyett alkukat kötnének velük, azaz újra neoliberális gazdaságpolitikát vezetnének be – vélekedik az MSZP és az Együtt-PM szövetségéről Szili Katalin. Az MSZP-SZDSZ koalíció egykori belső problémái a jelenlegi együttműködésben is megtalálhatók. Szili szerint 2014 után 2018 következik a politikai naptárban. El kell kezdeni az új, immár nem „káderbaloldal” építését.
Magyar Nemzet
Barcza György szerint Magyarország kikerülése az uniós túlzottdeficit-eljárásból sokkal többet jelent annál, hogy az ország megúszta az uniós támogatások elvesztésének veszélyét. A legfontosabb, hogy az ország visszaszerezte költségvetési hitelességét.
A 2006-os hiány két számjegyű lett volna, ha az akkor újraválasztott Gyurcsány-kormány nem kezd már ősszel erőteljes, a rendszerváltás óta csak a Bokros-csomaggal összemérhető megszorításokba. Ennél rosszabbat csak Görögország tud felmutatni az elmúlt évtizedből, így a görög válság 2011-es kirobbanásáig Magyarország költségvetési hitelessége számított a leggyengébbnek Európában. Idén
Magyarország visszaszerezte a szavahihetőségét, így az idei 2,9 és a jövő évi háromszázalékos legfrissebb brüsszeli prognózis ismét elfogadja a magyar előrejelzést. A hitelesség visszaállásának pedig jelentős szerepe van a stabil forintárfolyamban és a rekord alacsony kamatban, amelyek fontos pillérei egy tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek.
Napi Gazdaság
Boros Imre szerint halomra dőlnek a neoliberális közgazdászok évtizedes dogmái. A lekicsinylően unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikában mára kiderült, hogy a gazdasági növekedés nem okoz automatikusan deficitet, hiszen a növekedésnek indult gazdaság mellett sikerült a költségvetés egyensúlyát helyrehozni, a fizetési mérlegben pedig deficit helyett tartós többletet elérni.
Az sem kétséges mára már, hogy az exportvezérelt gazdaságpolitika egyedül nem képes tartós gazdasági növekedést adni. Ha nincs mellette belső dinamika, akkor mindig a külpiacoktól függünk. A dogmák leggonoszabbika, amely az infláció elleni harc zászlajára a magas kamatokat tűzte, ugyancsak romba dőlt. Az infláció éppen csökkenő kamatszint mellett süvített lefelé, elérve a negyven év alatt legalacsonyabb értéket. A monetáris alapdogmának nem a forint stabilitása volt a célja, hanem kizárólag az, hogy kellő összegben tartsanak itt idegen befektetők busás haszonnal és kockázat nélkül forintot, ráadásul a magyar adófizetők pénzén.
Magyar Hírlap
Léhmann György Bánáti János nyilatkozatát idézi: ha az összes devizalapú kölcsön hibás termék, mi lesz, ha összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Léhmann szerint Bánáti ezzel már akkor azt mondta: olyan nagyságú pénzösszeggel verték át szerinte is az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor összeomolhat a bankrendszer, leáll a gazdasági élet. De nem fog itt összeomlani semmi attól, hogy a jogtalanul elszedett pénzt vissza kell adni a bankoknak, és az okozott kárt megtéríteni.
Somogyi Hírlap
A devizahiteles perekkel kapcsolatos megbeszélést tartottak a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.
Az ombudsman arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a devizahiteles perek maguk alá temethetik a bíróságokat, mindenképpen el kell kerülni a polgári igazságszolgáltatás összeomlását. A devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.
MTI
A washingtoni Nemzeti Demokrácia Alapítvány a posztszovjet országokban a különféle „színes” forradalmakat segített elő helyi támogatottjain keresztül.
Ez az amerikai kormányzati szerv még a rendszerváltás előtt is több magyarországi balliberális ellenzéki szervezetet támogatott. A Fox News televízió egyik korábbi műsorvezetője, Glenn Beck azzal vádolta Sorost, hogy a Nyílt Társadalom alapítványát a társadalmak szándékos aláaknázására használja azért, hogy egységes, globális kormányt hozzon létre.
Talán érthető, hogy például Putyin elnök miként csapott le a külföldi támogatású civil szervezetekre. Ez szörnyülködést váltott ki Nyugaton. De vajon mi lenne, ha külföldi támogatású civil szervezetek akarnák megváltoztatni Amerikában a politikai tájképet? McAdams megnézte, mi történik a sajtó szerint Magyarországon.
A cikkek mintegy fele az antiszemitizmus növekedő hullámáról szólt. Az amerikai olvasók szinte csak akkor olvashatnak Magyarországról, ha „az antiszemitizmus hulláma nő”.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában kijelentette: „ha a fontos vitakérdésekben az igazságszolgáltatás az emberek oldalára áll, már nem a lakosságon kell majd segíteni, hanem megnézni, mit tudunk a bankoknak segíteni ahhoz, hogy teljesíthessék az emberekkel szembeni kötelességüket.
Ha azonban az igazságszolgáltatás nem áll az emberek oldalára, akkor a kormánynak kell ezt megtennie, és akkor nem a bankok, hanem az emberek szempontjából kell vizsgálnia az ügyet. Jó lenne azonban, ha az igazságügyi rendszer igazságot szolgáltatna az embereknek, és a kormánynak ezen igazságszolgáltatás következményeit kellene pénzügyileg kezelnie”.
stop.hu