Varga Mihály vállalja a jogfolytonosságot a bankadóval kapcsolatban is: A bankoknak is meg kell érteniük, hogy ha 2004 és 2008 között lényegében minden korlát nélkül, a gazdaság stabilitását kockára téve, devizaalapon túlhiteleztek, akkor szükség van ennek a visszavágására.
Azt pedig Varga vitatja, hogy a kormány egyoldalú lépéseket tett, hiszen az Európai Bizottság kényszerítette arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyekre korábban nem is gondolt.
Varga Mihály azt is hozzáteszi: a világ is változik, az OECD ma már kifejezetten ajánlja a bankadó bevezetését a költségvetési problémák kezelésére.
hvg.hu
Most már látszik, hogy a magyar infrastrukturális hálózat eladása lett volna az ára, ha hazánk felveszi a Nemzetközi Valutaalap hitelét. Görögország és Románia folyamatos nyomás alatt áll, hogy az IMF-kölcsönök fejében privatizálja a stratégiai szolgáltatásait. Az IMF a privatizálandó portfólióba előszeretettel válogatja be a biztos piaccal rendelkező közszolgáltató és közlekedési cégeket.
hetivalasz.hu
Csath Magdolna szerint az Európai Bizottságnak története során ekkora hatalma még soha nem volt. A bizottság az erős államok és a nagy cégek és bankok szószólója, szűk látókörű, csak a költségvetési hiány csökkentésére összpontosító előírásai mindenhol a munkanélküliség növekedésével járnak együtt.
Brit kutatók vizsgálata szerint a munkanélküliség sokkal inkább okoz elkeseredettséget, mint az infláció. Azoknak az embereknek, akik több éve nem találnak munkát nemcsak a tudása kopik el, hanem az egészségi állapota is megromlik. A ’30-as évek nagy válsága idején Keynes már világosan megmondta a kormányoknak minden erővel a munkanélküliség csökkentésén kell fáradozniuk, és akkor a költségvetési deficit is rendbe jön.
A lemaradó periféria országok miatt egész Európa versenyhelyzete is romlik. Zbigniew Brzezinski egy pozsonyi konferencián kijelentette: Európa legnagyobb problémája az, hogy az Európai Unió a bankok Európája, és nem az emberek érzelmi összetartozása. A jelenlegi politikai nézeteket a szűklátókörűség, a perspektívahiány jellemzi.
Magyar Nemzet
Sajtóértesülések szerint kofferekben és hátizsákokban vitte a kenőpénzt a CIA az afgán elnöki hivatalokba, hogy minél jobban érvényesíteni tudja az amerikai érdekeket az országban. A New York Times tényfeltáró cikke szerint a CIA összesen több tízmillió dollár kenőpénzt költött afgán politikusok és hadurak megvesztegetésére, és jelenleg is él ezzel a módszerrel. Egy amerikai tisztségviselő szerint Afganisztánban a korrupció legnagyobb forrása az Egyesült Államok volt. A pénz sokszor olyan hatalmasságokhoz került, akiknek érdekeltségeik voltak a drogkereskedelemben.
Magyar Hírlap
Fricz Tamás szerint a neoliberális gondolkodásmód megteremtette uralkodásának gazdasági, pénzügyi és kommunikációs hátterét, sőt, mára ez az irányzat a Néppártot lassan begyűri maga alá. A reaganizmus és a thatcherizmus, azaz a gyenge államra és az erős piacra épülő elképzelés felülkerekedésével annyira megerősödött a globális pénzügyi tőke, hogy ma már az államot mint intézményt is kezdi maga alá gyűrni.
A globális pénztőke napjainkra kezébe kaparintotta a véleményformálás csatornáit, de az Európai Bizottság és az Európa Tanács vezető helyeit is.
A nyugati balliberális értelmiség, amely valamiféle enigmatikus fensőbbségnek hiszi magát, csak az általa képviselt eszméket fogadja el és ebből kiindulva ítél meg országokat. A centrumban lévőket is elérte a válság, de ők túlélésükhöz a végsőkig ki akarják zsigerelni a periférián lévőket.
Például úgy, hogy az IMF-es receptekkel a pénzügyi szféra a bankok felé löki az emberek pénzét.
Magyar Hírlap
Kövér Tibor szerint miközben az álnaiv diplomaták még az államhatalmat korlátozó fékekkel és ellensúlyokkal bíbelődnek számos helyen, az országon kívüli hatalmak jelölnek miniszterelnököt, megbízottaik által országokat kormányoznak, és jóindulatukért feltételeket szabnak az önálló államszervezéshez.
Olyan erők teszik ezt, amelyeknek a demokrácia hagyományos értelmezése szempontjából semmiféle felhatalmazottságuk sincs a döntéshozatalra.
Döntéseket hoznak különféle globális pénzügyi szervezetek, multinacionális vállalatok a demokráciával kapcsolatos kételyeik legcsekélyebb jele nélkül.
A demokratikussá lett társadalmak csak kínlódnak a megfoghatatlan globális hatalmakkal való küzdelemben, amelyek az egyik országból kivonulnak, a másikba bevonulnak, és mozgásukkal jólétet vagy gazdasági bajokat teremtenek, függetlenül az aktuális kormányok jó vagy rossz szándékától.
Függetlenítve magukat a fékek és ellensúlyok hagyományos rendszerétől.
Magyar Hírlap
A konferencia megerősítette bennem azt az eltökéltséget, hogy a magyar értelmiségnek a fentiekben idézett, meglehetősen kaotikus és a legkisebb objektivitást is nélkülöző vádak hallatán nem szabad leszegett fejjel védekeznie.
A hazai véleményformálók nevében felháborítónak tartom, hogy a liberális, magát ugyan magyarnak valló, de külföldön élő, európai és más nemzetközi színtereket is igen jól ismerő értelmiség olyan intézkedésekért marasztalja el hazánkat, amelyeket később az Európai Unió más országai is bevezetnek.
Antalóczy Péter
Magyar Nemzet
Orbán Viktor bilbaói látogatásán arról beszélt, hogy Európát nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válság is sújtja. Melyek azok a szavak, amelyeket a brüsszeli technokraták kerülnek? Nos, az elkötelezettség, a becsület, a hazaszeretet, az állhatatosság, a méltóság, az igazságosság.
Népszava
Tamás Ervin szerint Orbán Viktor pontosan tudja, hogy mit akar, nem árul zsákbamacskát; amit a külföldi lapokban kifejtett, azt mondja többé-kevésbé Kötcse óta.
Új világrend közeleg, amelyben más Európát, más Magyarországot képzel el. Kelet az ő számára a hierarchia tiszteletének, a szorgalomnak és a tradíciók ápolásának a bölcsője, ami minket is túllendíthetne az általános dekadencián, szkepszisen, letargián.
Orbán szerint Európa belefulladt a jóléti állam kiépítésébe, a piac fetisizálásába, a globális érdekek, eszmények nemzetek fölé helyezésébe, a hagyományos értékek és a munka tiszteletének háttérbe szorításába, valamint azokba a szabadságjogokba, amelyek az oxigént vonták el az állam elől.
A választói kétharmad nem vég nélküli egyeztetéseket, hanem tetteket követel. Vége az erejükkel visszaélő multik, bankok, a külföldi tőke túlhatalmának. Szót emelünk érdekeinkért, megvédjük szuverenitásunkat.
Munka minden előtt – amelyben a termelés viszi a prímet, nem a szolgáltatás. Mindehhez több lépcsőben, de elszántan kell hozzáigazítani a rokkant ellátástól az oktatásig mindent, amely eddig a restekhez, a naplopókhoz alkalmazkodott.
Mára fölépítette az őáltala elképzelt ország vázát, és igyekszik mindent a kezébe fogni ahhoz, hogy folytathassa. Pont azért nincsenek skrupulusai, mert hiszi, amit csinál. Orbán – bármi történik – szemernyit sem tágíthat víziójától, mert az habitusának, világnézetének, politikájának kereteit adja.
Népszabadság
A folytatólagos megszorítás túlzottan is bevált: a hiány tavaly az Eurostat szerint 1,9 százalék lett. Matolcsy az utolsó csomagot úgy konferálta fel: azért van rá szükség, mert a bizottság nem hisz a kormánynak.
A Népszabadság szerkesztősége szerint az se nagy kérdés, hogy idén sikerül-e a mutatvány. A magyar előrejelzésnél persze lehet rosszabbat adni, de nem lehet olyan számot mondani, amiről lehetetlen lemenni a bűvös határ alá.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint Brüsszel rendkívül agresszívan, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését sem kizárva arra szorította kormányt, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek a szükségesnél alacsonyabb szintre vitték le a hiányt.
Ha nem kellet volna a brüsszeli elvárásokat teljesítenünk, akkor már tavaly is kisebb lett volna a visszaesés. Ha a túlzott deficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek meg a döntések, akkor meg kell szüntetni a Magyarország elleni eljárást, ám az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak.
Magyar Nemzet
Suppan Gergely, a Takarék Bank vezető közgazdásza szerint az Eurostat adatai alapján evidens, hogy ki kell kerülnünk a túlzott deficit-eljárás alól. A bázis nagyon alacsony, vagyis nem fog idén sem 3 százalék fölé emelkedni a hiány.
Világ Gazdaság
Cseh Szakáll Sándor fülöpszállási polgármester szerint mióta az izsáki rendőrök felett a vizsgálat eredményét meg sem várva ítéletet mondott mindenki, érezhető a problémás személyek felbátorodása. Be is szóltak már a többi rendőrnek: „mi lesz minket mikor vertek agyon?”
Senki sem vitatja, hogy ha két rendőr túllépett az arányosságon az intézkedés során, akkor számolni kell a következményeivel. Ám a helyzet megértéséhez ismerni kell a viszonyokat.
Az ősszel, amikor az egyik helyi rendőr, Attila diszkóban szóvá tette a „romániaiak viselkedését”, heves vita alakult ki köztük.
Odakint megvárták és hárman úgy összeverték karókkal, hogy intenzív osztályra került. Ennek az esetnek semmilyen visszhangja nem lett a sajtóban.
Ám az ilyen sérelmek miatt tapintható a feszültség. Mindenki attól tart, a rendőrök tragikus esete után visszavonulót fújnak, a legkeményebb fellépés részükről az lesz, hogy ellenőrzik az áthaladó autók izzókészletét.
Izsákon a „problémásabb elemek” szinte mind Orgoványról és Ágasegyházáról érkeznek. Sok vendégmunkás fordul meg arra, döntő többségük román állampolgárságú magyar. A földeken keresnek munkát, a szezon végén, a távozásuk előtti napokban mindig több a lopás, a betörés. A bűnözők nem féltek senkitől és semmitől, talán egyedül Viktortól, a kemény körzeti megbízottól, az izsáki ügy másik főszereplőjétől.
Magyar Nemzet