Szájer József szóvá tette, hogy Ausztriában a Swoboda pártja által vezetett koalíció nemrég egy taxisrendelet kapcsán módosította az alkotmányt, mert nem tetszett neki az alkotmánybíróság döntése. „Ön nem ugyanazt kritizálja-e Magyarországon, mint, amit Ausztriában maguk is csináltak?”
Magyar Nemzet
Megjegyzés: Swoboda az EU szocialista frakciójának a vezetője, a Magyarország elleni hadjárat egyik vezetője
Az amerikai nagykövet által személyesen támogatott „Nálunk aztán nem” (Not in Our Town!) nevű amerikai civilt szervezetnek elnöke azzal a céllal látogatott hazánkba, hogy gátat szabjon az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeknek.
Hazánkról is bemutattak egy rövid riportfilmet, amely meglehetősen leegyszerűsítette a dolgokat: masírozott a gárda, s a vidéki cigányság segítségére sietett az értelmiség.
Az amerikai alkotóknak szembesülniük kellett azzal, hogy a megosztott magyar sajtó egységesen és szokatlan erővel mond ellent a dokumentumfilmekben sugárzottaknak. Még a hazai liberális médiumok újságírói, szerkesztői is arra figyelmeztették Washington képviselőit, hogy Magyarországon a cigánykérdés jóval árnyaltabb, mint azt egy másik kontinensről láthatják.
Azt is kifejtették, hogy nem okvetlenül a kisebbségnek van félnivalója, s hogy nem feltétlenül a pár száz főt számoló, már egyébként is betiltott Magyar Gárda az etnikai feszültségek gyökere.
Az amerikaiak a valós ismeretekkel rendelkező magyar újságírók veszélyesen egységes álláspontjára reflektálva azzal zárták le a beszélgetést, hogy a magyar sajtónak mindenképpen küzdenie kell a gyűlölet-bűncselekmények ellen.
Kellemetlen és illetlen kérés egy demokráciában, ha egy másik demokráciából hazánkba érkező látogató vendég megkéri a sajtó munkatársait: ne rögzítsék az adás hanganyagát, s ne írjanak a közöttük folyt beszélgetésről.
Magyar Nemzet
Felfüggesztették a bírósági tárgyalást, és a megegyezést tűzték ki célul a vitában álló felek a nyíregyházi görög katolikus iskolát érintő szegregációs perben. A tárgyalás előtt a bíróság épülete előtt tíz-tizenkét asszony jelent meg, gyerekeik a görög katolikus iskolába járnak. Nekiestek az alapítvány munkatársainak. Még a szabad iskolaválasztás jogát is felemlegették.
Mohácsi Erzsébet nem zárkózik el a peren kívüli egyezségtől, de annak van egy feltétele: az iskola bezárása. Ha azt bezárják, és tanórán kívüli felzárkózást folytat az egyház, azt támogatják.
Balog Zoltán elmondta, hogy 35 gyereket „szeretetben, tisztességben nevelnek a görög katolikusok”, miközben a CFCF „pénzt nem kímélve, mindent megmozgatva” támadja az ott folyó munkát.
Ezt a miniszter „erkölcsileg felháborítónak tartja”. A városvezetés, az egyház és a civilek egyszerre mozdultak meg, komplex programokat dolgoztak ki a felzárkózás érdekében.
Népszabadság
Több cigány anya azt mondta, nem kérnek a jogvédők segítségéből, azt pedig pláne nem akarják, hogy bezárják az iskolát.
Balog Zoltán számára érthetetlen, hogy a roma gyerekek integrációját zászlajára tűző alapítvány miért ragadja ki az iskola ügyét a hátrányos helyzetű felzárkóztatást célzó, Huszár-telepen megvalósuló komplex programból. Tavaly a roma családfők és anyák munkájára támaszkodva felújítottak egy húszlakásos társasházat is, azóta az ott élők maguk fizetik az általuk felújított otthonok rezsijét, s ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerekeik a görög katolikus egyház ottani iskolájába járjanak.
Egy ötgyermekes anya a telepi iskolában elmondta: a szülőket is emberszámba veszik, úgy tud beszélni a tanárokkal, mint a barátaival. Az iskola hatása alatt ők is újra kezükbe vették a tankönyveket, ismerkednek a Bibliával is. Hangsúlyozza senki nem kényszerítette őket, hogy ide járassák a gyerekeiket, azért döntöttek így, mert itt jobbak az esélyek.
Magyar Nemzet
A lengyel kormány korrigálni akarja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer 1999-es bevezetésével elkövetett óriási hibát – jelentette ki Jacek Rostowski pénzügyminiszter. Rostowski szerint a hiány nagy részét a magán-nyugdíjpénztáraknak járó átutalások a felelősek.
Napi Gazdaság
Az Alternatíva Németországért nevű új párt az eurózóna felszámolását tűzte ki célul maga elé. A párt alapítói nem tartják magukat Európa-ellenesnek, pusztán a túlzott centralizációt ellenzik.
A szavazók 17 százaléka kész olyan pártra szavazni, amely az eurózóna felszámolását ajánlja.
napi.hu
Bejuthat a parlamentbe az Alternatíva Németországnak euroszkeptikus párt. Az AfD a legfontosabb feladatok között említi, hogy rendezett keretek között fel kell számolni az eurózónát. Az új párt azt is követeli, hogy engedjék el az adósságválságba jutott országok tartozását, a veszteségeket pedig a bankokra terheljék.
Több beleszólást adnának az állampolgároknak a politikába. Az AfD programja részben hasonlókat mutat az Öt Csillag Mozgalommal. Szintén egyre népszerűbb az ugyancsak nyíltan EU-kritikus brit Függetlenségi Párt, amely kiléptetné országát az európai közösségből. Az UKIP már 17 százalékon áll.
Magyar Hírlap
Egy hozzá közel álló politikus szerint Bajnai Gordon csalódottságának szűkebb körben már többször hangot adott. Október 23-án úgy gondolta, hogy már tavasszal felléphet az általa kezdeményezett ellenzéki összefogás. Ezzel szemben az MSZP-vel még el sem kezdődtek a komoly tárgyalások az együttműködésről.
Bajnait aggasztja, hogy a baloldal belső problémái miatt állandóan újra kell tervezni mindent. Nem segíti az összefogást és a közös miniszterelnök-jelölt megtalálását, hogy az Együtt 2014-hez is eljutnak azok a hírek, amelyek szerint az MSZP vezetése szükséges rossznak tekinti az együttműködést. Mesterházy Attila egy elnökségi ülésen úgy fogalmazott, hogy Bajnaiék olyanok, mint az SZDSZ-esek, nem kell szeretni őket, de szükség van rájuk.
origo.hu
Széky János, műfordító, publicista, az Élet és Irodalom rovatvezetője szerint sokaknak jólesik indulatból a „diktatúra” és az „önkényuralom” bélyegzőjét ráütni Orbánék kormányzására - de olyan diktatúra a világon nincs, ahol a véderő a hadsereg zsugorított karikatúrája, a belügyminisztérium viccek célpontja, ahol a határokat személyi igazolvánnyal át lehet lépni.
Az ellenzéki sajtó elnököt buktat, a szabad magyar bírák rendre kimutatják az ügyészségi vádak elégtelenségét.
Orbánék regnálására nem lehet ráhúzni a hatalombitorlás sémáját, ami a zsarnoki kormányzás egyik ismérve volna. Nem lehet azt mondani, hogy a nép akarata ellenében cselekszenek. Ellenkezőleg, a demokratikus legitimáció látszólag páratlanul erős.
Ezt még ki lehetne magyarázni az előző kormányok rossz működésével; de azt már nem, hogy a fölény három év rossz kormányzása után is megmaradt.
Népszava
A választók még mindig az MSZP-t hibáztatják a válságért, a 2010 előtti kormányzásért, így az MSZP számára komoly kockázata van a Bajnai Gordonnal való egyezkedésnek.
A Fidesz Együtt 2014 elleni támadásai az MSZP mozgásterét is szűkítik, sőt a negatív kampány „visszacsorog” a szocialistákra.
Az időközi választások előkészítésében szerepet vállaló szocialista politikus szerint hiába próbáltak mozgósítani, falakba ütköztek. Volt egy nyilvántartásuk a magukat korábban szocialistáknak valló szavazókról, de a kampányban hiába keresték meg őket. Többen lecsapták a telefont, vagy azt közölték, hogy „dacból” is a Fideszre szavaznak.
Hiába sikerült megőriznie az MSZP-nek az irodahálózatát, hiába van sok alapszervezete az országban, elszigeteltek, a korábban szoros kapcsolat a választókkal megszakadt, így a mozgósítás sem megy.
A politikus szerint az is gond, hogy a párt elveszítette azok támogatását, akiknek helyben adnak a szavára.
hvg.hu
Madarasi István önkormányzati képviselő azt panaszolja, hogy sok debreceni hiába utálja a Fideszt, az MSZP-re még mindig nem akarnak szavazni.
Népszabadság
Howard Davies szerint Margaret Thatcher végsőkig ellenezte a jegybanki függetlenséget, és rendre visszautasította, hogy bízza a Bank of Englandre a kamatok ellenőrzését. Ellenségesen szemlélte az Európai Központi Bank túlzott függetlenségét is. A „felelősséggel senkinek sem tartozó” EKB-t miniszterelnökként elmondott utolsó beszédében is támadta, pontosan megjósolva a „demokratikus deficitből” származó veszélyt, amely ma Európában sokakat aggaszt.
Világ Gazdaság
Bogár László szerint a kor, amelyben élünk sokkal inkább a „dezinformációs” társadalom nevet viselhetné az információs helyett, hisz gigantikus médiagépezetek dolgoznak azon, hogy a globális hatalmi rendszer mesterségesen felépített hamis konstrukcióit tényleges valóságként mutassák be.
A pénzt egy ellenőrizhetetlen és saját létét is tagadó globális hatalmi rendszer bocsátja ki, és cinikusan jelzi, hogy ha ő ellenőrzi a pénzkibocsátást, akkor nem érdekli, kik hozzák a törvényeket.
Mert a rejtett pénzhatalom urai a pénzkibocsátás szabályozásával egyúttal az egész komplex társadalom-újratermelési folyamatot tartják ellenőrzésük alatt. A pénzkibocsátás globális monopóliumával rendelkező szuperstruktúra olyan feltételekkel teremt pénzt, hogy ez előbb vagy utóbb eladósodáshoz vezessen.
Amikor ez bekövetkezik, akkor az adósságszolgálatával már egyszerűen sakkban tartható az adott emberi közösség.
A szabadság, a szuverenitás és a demokrácia értéktelen színpadi kellékek csupán, a feladatuk csak annyi, hogy a globális színjáték látványtechnikáját hitelesebbé tegyék.
Ha mégsem ezt tennék, netán az adott emberi közösség érdekeit szolgáló saját pénzt bocsátanának ki, akkor a globális pénzhatalmi rendszer azonnal olyan átváltási arányokat hozna létre, amelyek mellett az adott emberi közösség vagy a teljes elzárkózást választja, vagy önmagát semmisíti meg.
Magyar Hírlap