Korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki az ország költségvetését illetően - rövid lapszemle
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője szerint továbbra sem lehet kizárni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében, ugyanis a tavalyi nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások, ezért jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát.
Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza szerint a makropálya több elemében konzervatívnak tekinthető. A döntést azonban politikai alapon hozzák meg, és még olyan tényezők is hatással lehetnek a végkimenetelre, mint az alkotmánymódosítás bizottsági értékelése.
Napi Gazdaság
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint 2012-re korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki, s már most valószínűsíthető, hogy 2013-ban is így lesz.
Visszafogták a kiadásokat, miközben a bevételi oldal jelentősen növekedett. Igaz, a beruházások halasztódtak. A strukturális reformok egy része elindult.
Az önkormányzatokat átalakították, ami különösen fontos volt, mivel tarthatatlanná vált az eddigi finanszírozási rendszer. Az önkormányzatok hosszú idő óta először zárták pozitív mérleggel az évet.
Ez a központi költségvetés által átvállalt kiadásoknak és intézkedéseknek köszönhető. De előremutató lépések történtek az egészségügyben és a felsőoktatásban is.
168 óra
Vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai - rövid lapszemle
Kövér László szerint vannak olyan európaiak, akik a családot – és vele együtt a nemzetet, valamint a vallást – a múlt részének tartják, s vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai.
Európa sorsa a közhiedelem ellenére nem a tőzsdei árfolyamokon múlik, hanem azon, hogy az itt élők vállalják-e a megszületendő gyermekeiket, az utódok pedig milyen közösségekben nőnek fel, és milyen közösségi értékeket sajátítanak el.
Amikor családokról beszélünk, százmilliárdokat mozgató nemzetgazdasági ágazatról, az adófizetők újratermelődéséről és az gyermekek, nyugdíjasok szociális jólétéről van szó.
Magyar Nemzet
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott - rövid lapszemle
Alapjaiban kérdőjeleződött meg a kapitalizmus legitimációja. A válság következtében olyannyira kiéleződtek a vagyoni különbségek, hogy félő hogy ez a folyamat forradalmi eseményekhez vezet – szögezte le a Corvinus Egyetemen tartott előadásán Stefano Zamagni közgazdász.
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott, a továbblépéshez elengedhetetlen a közösségi és kapcsolati javak számításba vétele.
Magyar Nemzet
A Zamagni-Bruni szerzőpáros úgy látja, hogy még ma is Adam Smith felfogása határozza meg az uralkodó köztudatot: a haszonelvűséget helyezi mindenek elé.
Ez a gazdaságelmélet nem foglalkozik kellő súllyal a klasszikus görög-keresztény közgazdaságtannal, amely szerint a gazdaságban van helye a kölcsönösség elvének, a testvériségnek.
A személy ekkoriban még nem eszközelvű viszonyban élte az életét. Elismerte a másik ember méltóságát és közös hangsúlyt kap a közjóllét, a gazdaság valódi célja, az egyén és a közösség együttes boldogsága. Az Adam Smith vallotta haszonelvűség eszméjével megszületik az önző énközpontú személyiség, aki életében többnyire a magánnyal küszködik.
Vele jön létre az állandósuló elégedetlenség, a teljesíthetetlen vágyak világa, a kínzó frusztráció. Az emberek felteszik a kérdést: egyre többet dolgozom, egyre többet keresek, ám ettől nem leszek boldogabb. Ez a kérdés aláássa a kapitalista rendszer legitimációját.
Több mint elegendő magán- és közvagyonunk van, ám a kapcsolati és közösségi vagyonunk nem elégséges. A világ igenis megváltoztatható. A harmadik szektornak nevezett nonprofit alapítványok egyesületek, szociális vállatok, szövetkezetek szellemében találkozhatunk a kölcsönösséggel, a nagylelkűséggel, az ingyenesség logikájával.
Ma már mindenki tudja, hogy hibás a Kuznets-görbe elve, amely szerint bár jelenleg nőnek az egyenlőtlenségek, a hatékonyság növelésével majd közelítünk az egyenlőséghez.
Nemhogy közelítünk, hanem rohamléptekkel távolodunk attól.
Az elmúlt ezer évben a hatékonyság a tizenháromszorosára, míg az egyenlőtlenség négyszázszorosára nőtt.
Magyar Nemzet
A nagyon "toleráns" meghatározó nyugat-európai országok csak közös európai értékekből nem kérnek, meg a cigányokból - rövid lapszemle
Szabó Anna nem érti, miért nem mentették meg a ciprusi lakosság félretett pénzét abból a két mentőalapból, melyeket pontosan az ehhez hasonló esetek kezelésére hoztak létre. Az alapok több százmilliárd euró „tűzerővel” rendelkeznek, miközben még a legjobb esetben is ötmilliárd eurót kasszírozhatna az unió a ciprusi lakosság meglopásával.
Volt itt pénz bőven az ír, a portugál, a spanyol bankrendszer megmentésére (több száz milliárd euró, felelősök pedig sehol), de Olli Rehn ezt az ötmilliárdot már sehogy sem találta.
És nem árt tudni, hogy a jól értesültek már rég a csőd előtt kivették vagyonukat az érintett bankokból, vagy a ciprusi zárva tartás ideje alatt Londonban hirtelen megnyitott fiókon keresztül mentették ki az eurómilliárdokat.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint az uniós polgárok immár azt látják, büntetlenül fel lehet függeszteni az unió alapértékeinek vagy akár alapszabályában rögzített elvei hatályát.
Mint Ciprus esetében kiderült, a tőke szabad áramlását vagy a tulajdonhoz (a betett betétek egészéhez) való jogot. De felfüggeszthető az unióban a szabad munkavállalás joga is, mint ahogyan két évvel ezelőtt a románok spanyolországi munkavállalását állították le.
A közép- és kelet-európai népek kajánul azt is kérdezgetik, vajon milyen gyorsan függesztik majd fel az emberek szabad áramlásához való jogot az EU-n belül, ha néhány tagországból tízezer cigány polgár kél útra nyugati irányba?
Magyar Nemzet
A belgrádi kettős mérce
A Vajdaságban nem kis érdeklődéssel figyelik, mit tud kiharcolni Szerbia az észak-koszovói szerbek részére. Már maga a tény, hogy megalakulhat a szerb többségű önkormányzatok közössége, igen jelentős sikerként könyvelhető el, s erre megvan minden esély.
Már csak annak hatáskörén zajlik a vita. Szembetűnő, hogy Belgrád olyan követeléseket fogalmaz meg Koszovóval szemben, amelyeket Vajdaság tartomány esetében semmiképp nem tenne lehetővé.
Magyar Nemzet
A szerb rendőrség és az igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, ne kacsintson össze a szerb erőszakoskodókkal - rövid ellenzéki sajtószemle
Knézi Péter, az óbecsei képviselő-testület elnöke szerint a médiának az a hír, amikor nemzeti alapon verekszenek az emberek. Ha működne a gazdaság, lenne munkahely, emelkedne az életszínvonal, akkor senki sem foglalkozna a másikkal. Temerinben erősek az etnikai indulatok.
Guszton András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikusa érti a szülőföldjükről elüldözött boszniai és horvátországi szerbek idegengyűlölő indulatait: nem azért jöttek ide, hogy a magyarokat bosszantsák, hanem elűzték őket az otthonaikból az idegenek.
Ők ide menekültként jöttek, de úgy, hogy ez Szerbia, ahol ők vannak többségben, ami az ő hazájuk, és úgy is viselkednek.
Amióta Milosevics kisöpörte a magyarokat az állami vállalatoknál, rendőrségen, bíróságon betöltött pozícióikból, azóta a bizalom nem állt helyre.
Szerbia még nagyon sokáig sérült ország lesz.
Koszovót most veszti el végleg. Valójában már mindenki tisztában van vele, hogy visszavonhatatlanul elveszett, de érzelmileg talán száz évig sem fogják ezt elfogadni.
A verekedések éjjel, alkoholtól vagy drogtól bódult állapotban történnek. Guszton nem hisz a nevelési, programokban, hanem csak az állam erejében.
Ha éjjel odaáll a rendőrség, a veszélyes helyekre, egyedül annak van visszatartó hatása. És a nyilvánosság erejével talán el lehet érni azt is, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, ne kacsintson össze a szerb erőszakoskodókkal.
Népszabadság
Ha a románok valóban szeretnék az egyesülést Moldovával, akkor először le kell mondaniuk az idegengyűlöletről - rövid lapszemle
Ha a románok szeretnék az egyesülést a Moldvai Köztársasággal, akkor első lépésként teljesíteniük kell a magyar kisebbség elvárásait – vélekedett az Adevarul internetes kiadásában Cezar Maroti.
A politikus azt fejtegette, hogy az esetleges egyesülés útjában az orosz ajkú kisebbség jelenti az egyetlen komoly akadályt.
S amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fog viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést, akkor első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről.
Magyar Nemzet
Az autonómia kérdéséről rendezett nemzetközi konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Közleményében kiemeli: a területi autonómia a kisebbségvédelem egyik lehetséges, optimális eszköze, nem irányul senki ellen, kialakítása és működése mindenkinek jó.
Magyar Hírlap
Az európai újdemokrata recept: ha egy kis ország sérti a gazdasági érdekeinket, akkor azt mondjuk rá, hogy nem jogállami, nem demokratikus, és egyébként meg antiszemita - rövid lapszemle
Az Európai Parlament állampolgári jogok bel- és igazságügyi bizottsága megvitatta azt a munkadokumentumot, amely a negyedik magyar alkotmánymódosítást elemzi. Különösen azt tartják aggályosnak, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag nem, csak formailag vizsgálhatja az alaptörvényt és annak módosításait.
Hankiss Ágnes első felszólalóként keményen bírálta a bizottság Magyarországon járt delegációját, amiért szerinte csak a kormánnyal szemben elfogult szervezeteket és embereket hallgattak meg.
A bírálók nem tudnak magyarul, így csak másodkézből informálódnak. Frank Engel luxemburgi képviselő közölte, pusztán jogi alapon nehéz megítélni, hogy mi történik Magyarországon.
Rui Tavares zöldpárti jelentéstevő közölte: nem kellenek konkrét jogsértések ahhoz, hogy az EU cselekedjen, azt kell megvizsgálni, hogy az alapjogok „rendszeresen nyomás alatt vannak-e”.
Az európai jogállam igen nagy dicsőségére ilyen „egzakt” fogalmak szolgálnak birodalmi megtorlás alapjául – már ha a renitens kormány gazdasági érdeksérelmet is okoz a „nagyoknak”…/PEM szerkesztő megjegyzése/
Népszabadság
A Guardianban Tibor Fischer a Magyarország elleni külföldi hangulatkeltés ellen emelt szót.
Mi lenne a reakció arra, ha egy magyar, aki nem beszél angolul és soha nem járt Nagy-Britanniában, szerkesztőségi cikkben esne neki az Egyesült Királyságnak, azon a címen, hogy ennek az országnak nincs igazi alkotmánya, és ezért nem is tekinthető igazi demokráciának?
Szerinte egy efféle írás köznevetség tárgyává válna.
A Zsidó Világszövetség elnöke szerint Magyarországon drámai mértékben emelkedett az antiszemita vagy romaellenes megnyilvánulások száma.
Ronald S. Lauder szerint Orbán Viktor a magyar nacionalizmus vezető ideológusa lett.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor beszólt a riporternek - rövid lapszemle
A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúban Orbán Viktort a turul szimbólumáról és annak történetéről is megkérdezték, melyre némi éllel, a Németország zászlajában található sasra utalva úgy fogalmazott: „Ha jól emlékszem a turul, egy sólyomfajta, mely a magyar nemzettudat mitikus totemállata, és mint ilyen sokkal szerényebb, mint a sas."
Heti Válasz
Észbontó, agyrém. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük - rövid lapszemle
Nem emelik fel hangjukat a nők jogait védő és bántalmazásuk ellen harcoló liberális civil szervezetek a két aláírásgyűjtő női aktivistát ért bántalmazás ellen, akik a rezsicsökkentés támogatásáért gyűjtöttel aláírást.
Ilyen esetben akkor tudnának foglalkozni, ha az áldozatokat a támadó férfi azért ütötte volna meg, mert nők, és nem azért, mert olyan papírt tettek elé, amit nem kedvelt.
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt felidézi, hogy az Egyesült Államok elnöke nyilvános bocsánatkérésre kényszerül, mert szépnek nevezett egy nőt. Bayer Zsolt szerint a nyugati világban ez szexista megnyilvánulás, s mint ilyen tolerálhatatlan.
De ebben a világban tolerálnunk kell az életünkre törő másságot, kisebbséget, devianciát. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük.
Magyar Hírlap