A multikulturális modell megbukott
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a német védelmi miniszter éves biztonságpolitikai konferencián olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek néhány éve még szentségtörésnek tűntek volna, a legismertebb vezető politikusok szájából. Nyíltan beszélnek arról, hogy az Egyesült Államokban ötven éven belül a keleti partvidéket leszámítva kisebbségbe kerül a fehér lakosság. Cameron, Sarkozy és Merkel egymástól függetlenül kijelentette, hogy a multikulturális modell megbukott. Ha ezt öt éve mondták volna, megkövezik őket, de ma már mindenki tudja, hogy ez az igazság.
Magyar Nemzet
A család, a nemzet, a nyelv, a közös történelem és közös kultúra nélkül el sem tudjuk képzelni az életünket
Orbán Viktor szerint Brüsszelben ma úgy gondolják, nem azért vagyok európai, mert magyar vagyok, hanem akkor leszek európai, ha nem leszek magyar. A család, amely hagyományosan egy férfi és egy nő közössége, szerintük idejétmúlt, és inkább az individualizmus és a színesebb együttélési formák felé kell menniük.
Ez a vélemény nagy erővel képes magát megjeleníti a médián keresztül és az európai politikában is. Ehhez képest itt van Magyarország, ahol kétharmadot szerzett egy olyan politikai szövetség, amelyik azt mondja, hogy mi más jövőt akarunk.
Szerintünk a teremtés törvényei továbbra is érvényesek, a család továbbra is a legfontosabb kötelék, és a nemzet, a nyelv, a közös történelem és közös kultúra nélkül el sem tudjuk képzelni az életünket. Az alkotmányozás folyamata megnyitotta az ideológiai vitát, aminek egyszer csak a kellős közepén találtuk magunkat. „Egyébként, amit itt tapasztalok, az visszataszítóbb számomra, mint ami a gazdasági érdekküzdelmek világában történik”. Úgy gondolják a magyar nemzetközi szocialisták és liberálisok, közösen kell harcolniuk azért, hogy a magyarok végre megváltozzanak, és ők is a progresszió útjára lépjenek, és végre igazán szabadok lehessenek nemzeti, családi, vallási kötelékek nélkül úgy, mint ők.
Magyar Nemzet
Ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját
Gulyás Gergely szerint ha csak az elmúlt hetek diáktüntetéseire gondolunk, akkor joggal mondhatjuk, hogy a szocialista kormányok gyülekezési joggal kapcsolatos diktatórikus gyakorlata után, ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját. Gondoljuk csak el, hogy például a gyülekezési jogot be nem jelentett, a tervezett útvonaltól eltérő demonstrációk biztonságát milyen módon garantálta a rendőrség. És emlékezzünk arra, hogy a bejelentett és tudomásul is vett tüntetéseket milyen módon verte szét a Gyurcsány-kormány időszakában az akkori hatalom.
Népszabadság
Alkotmánybíróság ismét szembe ment az alkotmányozó legfőbb hatalom szándékaival
Gulyás Gergely szerint az Alkotmánybíróság határozata, a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi. Az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek. Az AB értelmezésében az egységes alkotmány azt jelenti, hogy egyetlen jogszabályszövegben kell az összes alkotmányos rendelkezésnek szerepelni.
A határozat az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annullálásával született. Az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi.
Népszabadság
Az Alkotmánybíróság fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek úgy, hogy senkinek sem tartoznak elszámolással
Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, azt Kövér László differenciáltabban látja, mint Sólyom László, és szerinte helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évvel. A házelnök szerint Sólyom úgy honosította meg az Alkotmánybíróság működését, hogy a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, afféle fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással.
És ezzel a helyzettel nemegyszer visszaéltek, a láthatatlan alkotmány nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre, a népszuverenitás felett. Annak idején Európa egyik legszélesebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre.
Sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az alkotmánybíróság felállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának. Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak.
Népszabadság
A kormány új döntése a magyar gazdákat hozhatja kivételes helyzetbe a multikkal szemben
Az agrártárca szövetkezetbe tömörítené a hazai kis- és közepes gabona-, valamint olajos magtermelőket. Így a kétmillió tonna terményt egy kézben tudó szervezet az értékesítés megszervezésével képes lenne hatékony módon fellépni a gazdák érdekében. Az állami Concordia Közraktárak Zrt.-t a szövetkezet egyik alapegységeként vinnék be a szervezetbe, másrészt az unió adta keretek kihasználásával kedvezményes hitelt nyújtanának az integrációba belépni szándékozó gazdálkodóknak.
Ezen a piacon a multinacionális cégek szinte egyeduralkodóvá váltak. A Bunge vagy a Cargill nemcsak a kereskedelemben vesznek részt, hanem a termelésben, a takarmány- és étolajgyártásban- és a forgalmazásban is érdekeltek. Mára az igazi jövedelemtermelő tevékenység – a nagy és kiskereskedelem, a takarmánygyártás, a malomipar és a bioüzemanyag-gyártás – is ehhez az igen szűk gazdasági réteghez került. Így a termények 60-70 százaléka a gazdák szempontjából komoly értékvesztéssel kerülhet piacra, miután a termelők többsége saját tárolókapacitással és a gazdálkodáshoz szükséges tőkével sem rendelkezik, igen nagy kiszolgáltatottság mellett végzik tevékenységüket.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle - Izrael kitart provokatív viselkedése mellett
Izrael vezetői szüntelenül azt mondják, hogy támogatják a két állami megoldást, mégis, akcióik egyre nagyobb veszélybe sodorják ezt a célt – ezzel a mondattal az amerikai külügyi szóvivő példátlan módon megkérdőjelezte, hogy egyáltalán békét akar-e Izrael.
Victoria Nuland szerint „nagyon csalódottak” a jelentősebb mértékű telepbővítés miatt, s amiatt, hogy Izrael kitart provokatív viselkedése mellett.
Magyar Nemzet
Mahmud Abbasz az általa vezetett Palesztin Hatóság felszámolásával fenyegette meg Izraelt, ha a januári izraeli választások után sem indítják újra a folyamatot, és Izrael nem állítja le a ciszjordániai építkezéseket. Visszaadja a felelősséget a palesztin területekért az izraeli kormánynak.
Népszabadság
Miklós Gábor szerint a mai izraeli jobboldal nyilván nem gondolja komolyan, amit a két állam, két nép együttéléséről hirdet. A mai helyzet fenntartása a megszállt területeken növeli a kétségbeesést, tért ad a fanatikusoknak, melyek népük pusztulásával játszanak.
Népszabadság
A nagyoknak a korábbiaknál jóval többet kell vállalniuk
Orbán Viktor szerint az a nézetkülönbség húzódik meg a Brüsszellel való vitáink mögött, hogy vajon az eurózónához nem tartozó államoknak ugyanolyan válságkezelést kell-e folytatniuk, mint az eurózónásoknak, „Brüsszel szerint igen, szerintem viszont nem”. A méltányosabb és arányosabb magyar közteherviselés azt jelenti, hogy mindenkinek kell vállalnia valamit a válság terheiből, méghozzá ereje szerint. A nagyoknak a korábbiaknál jóval többet kell vállalniuk.
Magyar Nemzet
A kormány nemzeti konzervatív gazdaságpolitikát folytat
Barcza György, a Századvég vezető elemzője szerint az adósság-csökkentéssel lépéselőnybe kerültünk más uniós tagországokkal összehasonlítva, amelyek még csak most kezdenek hozzá ehhez a feladathoz. Az euróövezeti válság abban az értelemben elmúlt, hogy szélsőséges forgatókönyvek – így az euróövezet széthullása – lekerültek a napirendről. A kormány nem unortodox politikát, hanem nemzeti konzervatív gazdaságpolitikát folytat.
Magyar Nemzet
A nyugati vezetők úgy gondolják,hogy a válság utáni világ lehet olyan, mint a válság előtt volt
Orbán Viktor szerint olyan világgazdasági és világhatalmi szereplők indultak erősödésnek Indiától Kínán keresztül Indonézián át Latin-Amerikáig, amelyek a második világháború után kiépített európai jóléti gazdasági modell már nem tud lépést tartani. Az európai uniós országok adják a világ össztermelésének 20 százalékát, és fizetik ki a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. És a közös adósságuk naponta több mint egy milliárd euróval nő.
Ki fogja ezt finanszírozni?
Mégis, a nyugati vezetők úgy gondolják, az a feladatuk, hogy megvédjék ezt a modellt. Abban bíznak, hogy a válság utáni világ lehet olyan, mint a válság előtt volt. Közép Európában azonban ilyen jóléti állam nem született. Szerettük volna, de nem jött létre. Nekünk a kérdést úgy érdemes feltennünk, hogy milyen gazdasági és társadalmi modell lesz versenyképes, és eredményez biztos jövőt a következő tizenöt, húsz, harminc esztendőben. Ha a magyar politikai viták nem lennének olyan kisszerűek, mint amilyenek, akkor rendkívül izgalmas polémiákat folytathatnánk arról, hogy ki hogyan látja a jövőt.
Magyar Nemzet