Annak csak örülhetünk, hogy egyre szaporodnak az ilyen hírek is
Balog Zoltán szerint a kormány azt akarja üzenni, hogy ha az állam ad valami azért, mert valaki hátrányos helyzetben él, joggal várja el cserébe a felelősség vállalását. Nem az a cél ugyanis, hogy minimális szinten biztosítsák a szegények túlélését, hanem hogy olyan segítséget adjunk, amivel kitörhetnek a nyomorból.
Telep-dózerolással nem lehet problémákat megoldani. Hatásosabb, ha segítséget nyújtanak ahhoz, hogy tanuljanak, dolgozzanak, gyerekeiket iskolába járassák, és képesek legyenek az új körülmények között fenntartani magukat.
Ebben a programban maguk újítják fel az otthonaikat. A nyíregyházi Huszár-telepen közfoglalkoztatási programban egy romos laktanyát olyan kiváló minőségben újítottak fel az ott dolgozó cigányok, hogy az építkezést vezető vállalkozó azt követően felvette őket saját cégéhez.
Magyar Nemzet
Mintha azt kívánnák sugallni, hogy a házasság intézménye börtön
Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök egyik ismerőse heteken át figyelte, milyen „családi műsorok” jelennek meg esténként a hazai képernyőkön. Ha rokonszenves párok jelentek is meg egyes tévéadásokban, az derült ki róluk, hogy még véletlenül sem házasok. Mintha azt kívánták volna sugallni általuk, hogy a házasság intézménye börtön, a szerelem halála…
Magyar Nemzet
Művészek tiltakoznak a Fekete Györgynek címzett, de kormánynak szánt politikai hecckampány ellen
Fekete Györgyöt felhasználva a kormány ellen indult politikai hecckampány – áll az MMA több tagja, köztük Czakó Gábor író, Mezey Katalin költő, Schrammel Imre keramikus, Somogyi Győző és Szemadám György festők által jegyzett nyilatkozatban. Elhangzottak a MMA egyes képviselői részéről olyan megfogalmazások, amelyekkel az aláírók nem értenek egyet. Nagyra értékelik mindazt, ami Makovecz Imre szellemében a magyar művészeti élet megújítása érdekében történt. Fekete György mellett is kiállnak, hiszen „neki köszönhetően jutott idén kétszáz művészeti szervezet és alkotó szakmai és anyagi lehetőségekhez”.
Magyar Nemzet
Ingyen képezzünk diplomás szakembereket a Nyugat számára?
Kövér László nem érti, a hallgatók miért nem szolidárisak az idősebb korosztályokkal, akiket a diplomájuk átvétele után itthon kellene gyógyítaniuk, akiknek a gyerekeit tanítaniuk kellene? Cinikus módon a hallgatók röghöz kötésének nevezik mindezt. A demonstrációkat szervezők, úgy tűnik, azt gondolják, hogy csak jogaik vannak, de kötelezettségeik nincsenek a közösséggel szemben.
Ez morális nonszensz.
A célokat tekintve nem szabad meghátrálni. Nem fogadható el, hogy az ország ebben a válsághelyzetben ingyen képezzen diplomás szakembereket a Nyugat számára.
Ebben nincs kompromisszum, nincs hátrálás. Az sem fogadható el, hogy a hallgatók több mint harminc százaléka ne végezze el az egyetemet, csak a hallgatói jogviszonyból eredő előnyöket élvezze.
Magyar Hírlap
Szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és félév legnagyobb tettének Orbán Viktor, mivel az általános iskolát eddig gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyták el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Az egyetemről sokan úgy jönnek ki, hogy diplomájuk a gyakorlatban nem lehet használni.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint "a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A diákmozgalom sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra. 1982-ben „ahogy mi is belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat."
Népszabadság
Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban
Elrettentő fotókat nyomtatnak majd a cigarettásdobozokra, méghozzá jó nagy méretben. A brüsszeli testület az ünnepek előtt állt elő a javaslattal. „A cigarettás dobozok veszélyes drogot tartalmaznak, hát akkor így is nézzenek ki, ne úgy, mint egy parfüm vagy szájrúzs” – támogatta az elképzelést Glenis Willmott brit munkáspárti EP-képviselőnő.
A csomagolás oldalán külön felirat tájékoztat majd arról, hogy a dohányfüst több mint hetven rákkeltő anyagot tartalmaz. Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban.
A PhilipMorris és a British American Tobacco (mindkét gyártó több milliárd eurós haszonnal zárta a tavalyi évet) aránytalannak nevezték a javaslatokat, és megígérték, hogy hallatni fogják a hangjukat.
Népszabadság
Egy kiváló példa az internacionalista, globalista gondolkodás agyrémeinek áltudományos magyarázatára
Marsovszky Magdolna antiszemitizmuskutató szerint az Orbán-kormány nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, hogy létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén közösség, s Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik.
A „nemzetek Európája” szemlélet Marsovszky szerint a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája. Az univerzális emberi jogok gondolatával ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét.
Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Az etno pluralizmus a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik.
Népszabadság
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak - vélemény egy ellenzéki értelmiségitől
Ungvári Krisztián szerint 1944. március 19-ig a Horthy rendszer közjogi állapotából jogfolytonossági vagy morális szempontból is több elemet fel lehet vállalni. A korszaknak volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne az országnak. Ungvári sokat adna érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a „polgári” és „jobboldali”.
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt.
Bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint Horthy: akkor nem lettek volna deportálások. De nem csak olyanokból állt, hanem sokkal rosszabbakból. Horthy 1938-tól egyetlen zsidótörvényért sem lelkesedett, és csak arra van adat, hogy ezek következményeit enyhíteni kívánta. 1944-et követően Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült, Horthy pedig emberileg és politikusként egyaránt keveset tudott tenni. Ám ha figyelembe vesszük a kor balliberálisok által meghatározott közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben.
hvg.hu
1944. március 19-én a németek megszállták hazánkat - (szerkesztő megjegyzése)
Az agyrém neve: liberalizmus
Molnár Tamás szerint (idézi Bayer Zsolt) a liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel. Eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm.
Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus.
Magyar Hírlap
A gazdaság nem elkülönülő zárvány
Székely János püspök szerint a gazdaságnak is a mostaninál sokkal tágasabb törvényszerűségek szerint kellene működnie. A gazdaság nem elkülönülő zárvány, célja nem a haszon, főleg nem a kevesek haszna, hanem afféle tevékenység, amelynek legfőbb szándéka olyan körülményeket teremteni, hogy minden ember méltó körülmények között élhessen.
Magyar Nemzet