Hajrá Fekete György! - Rövid lapszemle a kultúrharc új szakaszáról
A Népszabadság portréja szerint „nyakas magyar kálvinista” – talán így jellemezte volna Ady Endre Fekete Györgyöt, aki aligha tiltakozna e minősítés ellen. Hittel-meggyőződéssel beszél, bármiről is kérdezik. Lételeme a harc, a viták kereszttüzében érzi igazán otthon magát. Talán éppen ezt becsüli benne leginkább Orbán Viktor, és ezért adta kezébe a kormány által felújított kultúrharcban a vezénylőpálcát.
Egy régi ismerőse szerint Feketét nem a személyes ambíció vagy a hatalmi pozíció izgatta, sokkal inkább a küldetéstudata hajszolta bele, hogy elvállalja a feladatot. Egy évtizeddel ezelőtt már elköszönt az aktív politizálástól; a Makovecz Imre iránti tiszteletből állt ismét csatasorba. Mivel feltétel nélkül hisz a saját igazában, nem izgatják a kompromisszumok.
Szerinte az állami fenntartású kulturális intézményekben nincs helye provokatív jellegű kiállításoknak. Fütyül arra a demokráciára, amely a kisebbség akaratát kívánja ráerőltetni a többségre. Húsz évvel ezelőtti meggyőződése máig mit sem változott, szerinte a magyar kultúrában van egy háttérbe szorított csapat, azaz bizonyos műfajok, irányzatok és alkotók aránytalanul kevés lehetőséget kapnak másokhoz képest. Az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) helyzetbe hozásáról az akadémia honlapján például ezt írta: "most aztán kiteljesedhet „minden olyan tudás, szándék és álom, amely az elmúlt évek során megszületett, és nem kell tovább várnia a jobb idők eljövetelére. Mert eljött!”
Népszabadság
Bayer Zsolt szerint Fekete nem az ő emberük, így nem lehet része a kánonnak. Ugyanis a kultúrkampf lényege, hogy kizárólag a baloldal és a liberálisok felkentjei határozhatják meg az értékeket a kultúra világában, és aki ebbe nem fér bele, azt bármilyen módon és bármilyen eszközzel eltakarítják az útból.
Miközben ezt teszik, folyamatosan ordítanak, hogy őket nagyon bántják, kirekesztik, meghurcolják.
Magyar Hírlap
A legjobbaknak kellene tanárnak menniük!
Klinghammer István, az ELTE volt rektora szerint sok képzésnél az a fő gond, hogy társadalmilag vagy ahogy divatosan mondják, a piac részéről nincsen rá igény. Meg lehet nézni, hogy bölcsészdiplomával sokan mihez kezdtek: recepciósként vagy ügyintézőként dolgoznak. A továbbtanulás egyenlő esélyével csak az élhessen ezzel a jogával, aki mögött teljesítmény, tudás áll.
Lennie kell követelménynek; a minőségi felsőoktatásban a jó és jeles érdemjegyű diákoknak van helyük, vagyis az érettségizők talán harminc százalékának van adottsága, felkészültsége arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen.
Nincs igazi érettségi megméretés, az egyetemek nem választhatják ki a leendő hallgatóikat, hanem amolyan „csomagküldő szolgálaton” keresztül kapják őket. Értelmetlenül nagy a szakok száma is: van olyan képzés, amely az ország tizenöt intézményében tanulható. Ez mind-mind a minőség rovására megy.
A közoktatásunkban az utóbbi egy-két évtizedben teljesen leépítettük a kétkezi munka becsületét. Nincsenek szertárak, szakkörök, tankertek, amelyek keretében a manuálisan ügyes gyerekek tehetsége érvényre juthatna.
A legjobbaknak kellene tanárnak menniük, és nekik kellene a társadalom legmegbecsültebb tagjainak lenniük.
Magyar Hírlap
Az egy tudatosan hamis állítás, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak
A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor nézettsége másfél milliót közelíti. A Duna TV esetében még soha nem mértek ilyen jó eredményt, ami Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató szerint cáfolja, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak. A Hagyományok Háza mára nagyon fontos intézménnyé vált, archívumában pótolhatatlan kincseket őriz, melynek digitalizálására sajnos alig jut pénz. A leépítések súlyos károkat okozhatnak itt is és a Zenetudományi Intézetben is. Sebő szerint a jelenlegi elitnek teljesen közömbös a társadalom műveltsége, s ezen belül a zenei műveltség. Záborszky Kálmán Liszt-díjas karnagy szerint nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiséget romboló, ízléstelen zenén nő fel. A médiából sugárzó „ellenszél” miatt a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és gyakorló muzsikusok legteljesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állítására. Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus szerint a Horn-kormány „reformjai” az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zenei általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Az új oktatási tervezetben végre ismét megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Magyar Nemzet
Orbán Viktor: Ha kell az ablakon mászunk be - rövid év végi értékelő
Spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett munkaalapú társadalom kell
Orbán Viktor az oktatás megújításáról, az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról, a szegénységről és a válságból való kijutásról is beszélt a Kossuth Rádiónak adott vasárnapi interjújában. A miniszterelnök szerint Európának muszáj lesz visszatérnie a keresztény értékekhez. "Európának a spekuláció és könyvelési trükkök helyett a munkaalapú társadalomban kell hinnie".
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök szerint jövőre már gazdasági növekedésben lehet reménykedni, és jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet.
Hozzá kellett kezdenünk az oktatás megújításához
A rádióinterjúban a miniszterelnök hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét a köz- és a felsőoktatásban jelentkező sok problémával, a rendszer rossz megszervezésével indokolta. Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak.
Azt is megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzettek egy része a rendkívül alacsonyan meghatározott, 240 pontos felsőoktatási felvételi határt sem éri el. Emellett - folytatta - sokan úgy jönnek ki az egyetemről, főiskoláról, hogy olyan a diplomájuk, amelyet a gyakorlatban nem lehet használni, többen pedig azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük.
"Ezért mondtam azt két évvel ezelőtt, hogy hozzá kell kezdenünk az oktatás megújításához, minőségének feljavításához" - mondta. Szerinte eközben Magyarország tele van tehetséges gyermekekkel, szerető szülőkkel és odaadó tanárokkal, akik "a nemzet napszámosaként" törődnek a diákokkal. Mindezek alapján az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének az oktatás lényegében teljes átalakítását nevezte, 2013 feladatának pedig ennek bejáratását tartja, azt, hogy gördülékennyé tegyék az új szisztémát.
Harminc évvel ezelőtt ő is részt vett a diákmozgalomban
A kormányfő megemlítette az elmúlt hetek hallgatói tüntetéseit, amelyeken ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket ő és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet - utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára -, hogy a mostani diákmozgalmak "felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (...) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkből nagy szeleteket, vagy akár az egészet".
A devizahitelesek sohasem fognak megbocsátani a szocialistáknak
A devizahitelesek helyzetére rátérve Orbán Viktor azt mondta, addig, amíg a kommunisták, majd a posztkommunisták az államot és az önkormányzatokat adósították el, azt még az emberek hajlamosak voltak felejteni. Azt azonban, hogy a devizahitelezés miatt az adósság ma már nem egy távoli jelenség, hanem "minden hónapban ott kopog a konyha ajtaján", az emberek szerinte nem fogják elfelejteni, és soha nem is fogják megbocsátani a szocialistáknak.
Viszont végtörlesztéssel 150 ezer ilyen szerződést sikerült megszüntetni, az árfolyamgáttal is egyre többen élnek, és további lépéseket is tervez a kabinet, hogy segítse azokat a családokat, amelyeket becsaptak, és "beszorultak a devizahitelbe".
Vallja, hogy a szegényséből csak munkával lehet kijutni
A szegénységben élők sorsát firtató felvetésre a miniszterelnök megerősítette, továbbra is azt vallja, hogy a szegénységből csak munkával lehet kijutni, ezért a bajban lévőknek elsősorban munkalehetőséget kell adni. Ma 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor. Szerinte jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet. Mint fogalmazott, "óvatos duhaj", ezért vállalták tíz évre ennek megvalósítását, de titokban arra gondolt, sikerülhet hat-hét év alatt is, az európai válság azonban óvatosabbá teszi.
Brüsszelről: Ha az ajtón nem lehet, bejövünk az ablakon
Szólt a magyar érdekek megvédéséről is. Azt mondta, "Brüsszelben nem megyünk fejjel a falnak, de mindig kiállunk a magyar érdekekért. Ha nem lehet jobbról, akkor balról próbálkozunk, ha az ajtót eltorlaszolják, akkor bejövünk az ablakon". Fontos, hogy "küzdelmünket ne fogcsikorgató izzadságszag", hanem a keresztényi derű hassa át - fűzte hozzá.
"Több támogatást érdemeltek volna a magyarok Európától"
Elégtételnek nevezte ugyanakkor, hogy a korábban kifogásolt magyar intézkedések - például a bank- és a multiadó, vagy éppen a most bejelentett rezsicsökkentés - egyre-másra nyernek polgárjogot más európai uniós tagállamokban. "Több támogatást érdemeltek volna a magyar emberek Európától" - állapította meg Orbán Viktor, aki úgy látja azonban, hogy a magyar sikerek és eredmények visszaadják majd az európai támogatottságot.
Európának vissza kell nyúlnia a keresztény értékekhez
A kormányfő egyúttal kifejtette azt a véleményét, amely szerint a válságból való megújuláshoz most is arra van szükség - ahogyan a történelemben már többször -, hogy Európa visszanyúljon keresztény gyökereihez. Felfogása szerint a kereszténység a cselekvés kultúrája, így "spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett" Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie - mondta.
A miniszterelnök összegzése szerint az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.
MHO, Kossuth Rádió
Ritka pillanat: amikor egyik ádáz ellenfelünk objektívan és igazságosan viszonyul politikusaink gesztusaihoz
Tamás Gáspár Miklós szerint nem tagadható, hogy Rogán Antal szép, bátor és igaz beszédet mondott a Kossuth téren – ezért a demokratikus közvélemény köszönettel tartozik neki. A Rogán-beszéd alkalmával újból fölharsanó, uniszónó Fidesz-ellenes kórus kellemetlen kérdéseket vet föl.
Mennyire volt jóhiszemű a szociálliberális balközépnek az az óhaja, hogy a konzervatív jobbközép és/vagy nemzeti jobboldal „határolódjék el” végre az újfasisztáktól, ha a világos elhatárolódó gesztusnak ez a fogadtatása? Azoknak az embereknek a jobboldalon, akik – mivel előre látták, hogy ez fog történni – óva intették a Fideszt az ilyen állásfoglalásoktól, igazuk lett. „A balközép jóhiszeműségét (megtörve a bizonyítékok súlya alatt) nekem is kétségbe kell vonnom”.
Ha Mesterházy Attila csakugyan azt szerette volna, hogy a miniszterelnök szólaljon föl az Országgyűlésben, és ítélje el a Jobbik fajgyűlölő politikáját, akkor fölhívhatta volna Orbán Viktort és teljes diszkréciót ígérve javasolta volna neki ezt, nem pedig a tüntetésen szólította volna föl rá. Ismerve a politikai szokásokat és a miniszterelnök habitusát, nem lehetett valószínű, hogy engedelmesen végrehajtja az ellenzék ellenséges hangnemben megfogalmazott utasítását.
Itt is kételkednünk kell a szónok jóhiszeműségében. Orbán miniszterelnök is kifogástalanul válaszolt Steiner Pál szocialista képviselő parlamenti kérdésére ugyanebben az ügyben, ezért neki is köszönet jár.
HVG
A lakosság terhein akart lazítani kormány
A kormány döntése értelmében január elsejétől egységesen tíz százalékkal csökken a lakossági áram- és gázdíj. Lázár János az okok között elsősorban a lakosság alacsony anyagi teherviselő képességét hozta fel: míg Németországban a fizetés hat százaléka megy rezsire, addig nálunk ez az arány húsz százalék. A lépés főképp a kereskedőket fogja hátrányosan érinteni. A lakossági „kereskedők” és vezetéküzemeltetők garantált árrése jóval kevesebb tíz százaléknál.
Népszabadság
A Széchenyi-féle gondolatnak ezekhez semmi közük
Boros Imre szerint Széchenyit idézgetve illene szólni arról, hogy annak idején a hitel kamata két-három százalék volt, az üzletekben pedig ennél többet lehetett keresni, volt min osztozni. Nem volt kockázati felár, árfolyamveszteség. Hitel akkor keletkezik, ha valaki kéri.
De van, aki kérje, aki igényelje? A svájci-frank bedőlések után? Talán megfizethetetlenül magas forinthozamokért? Az emberek örülnek, ha számláikat fizetni tudják és a korábban felvett hiteleiket! A csökkenő fogyasztást nem kísérheti növekvő termelés, mert kidől a raktár fala az eladatlan árukészletektől.
Pénz viszont a bankrendszerben annyi van, mint a tenger. Nálunk ma a pénzt csak oda lehet jó hozammal elhelyezni, ahonnan annak inkább kifele kellene jönnie, a jegybankba. Onnét nem jön ki egy peták sem, de fogadják a banki ezermilliárdokat jó kamatért. Amit meg devizatartalékként felhalmoztak, kihelyezik külföldre alacsony kamatért.
Magyar Nemzet
Mario Draghi a globális pénzügyi diktatúra európai helytartója fenyegeti hazánkat - rövid lapszemle
Mario Draghi, az Európai Központi bank elnöke félreérthetetlen utalást tett a magyar kamatcsökkentési sorozatra.
Szerinte amennyiben a magán- és közületi szektor eladósodott, a nagyok a nyitott devizapozíciók, az infláció is magas, továbbá a szerkezeti s intézményi reformok sem érték el azt a kritikus tömeget, amely az ország kockázati felárral fenntartható szintre vinné le, akkor az irányadó kamat csökkentése idővel magával hozhatja az árfolyamgyengülést, aminek következtében még gyorsabb ütemre kapcsolhat az infláció.
Népszabadság
Két és fél éve nem látott alacsony szintre, 6,55 százalékra esett a 10 éves magyar állampapír másodpiaci hozama, ami az év elején még 11 százalék közelében járt. A piacon továbbra is árazzák a 25 bázispontos kamatcsökkentést.
Napi Gazdaság
Ez utóbbitól ideges a helytartó: homok került a "pénzszivattyú" szerkezetébe! Megint ezek a magyarok!(szerkesztő megjegyzése)
A pornográfia a civilizáció alapjait veszélyezteti
John Jalsevac, a LifeSiteNews szerkesztője szerint a pornográfia a civilizáció alapjait veszélyezteti. Az átlag tizenévesek által látogatott „kemény” internetes pornó az idősebb nemzedékek számára felfoghatatlan, erőszakos, gonosz perverziók tárháza, aminek köze sincs a normális szexualitáshoz.
Eltorzítja a szexualitás igazi értelmét – a szeretetben történő önajándékozást –, és önző gyönyörszerzés eszközévé alacsonyítja a másik ember testét, személyes találkozás nélkül. Ez az oka annak, hogy olyan világban élünk, ahol a fiatalok egyre kevésbé tudnak hosszú távú kapcsolatban elköteleződni. A nők már nem hisznek az igazi szerelemben, mert sohasem találkoztak mással, mint – jobb esetben szerelemnek álcázott – szexuális közeledéssel. A pornográfia a mai kor pestise, amit ki kell űznünk, mielőtt a szívünkig érve örökre megfosztana attól, hogy szeretni tudjunk.
magyarkurir.hu
Ha Bajnai főlúd visszajöhetne, ott folytatná, ahol abbahagyta - rövid lapszemle az egyes és a kettes szülőkkel kapcsolatosan
Francois Hollande a választási kampányban megígérte, hogy törvénybe iktatja a homoszexuálisok házasságát és gyermekvállalást. Az ellenállás azonban a vártnál nagyobb. S. Király Béla szerint a szavukat felemelő egyházi személyek közül különösen Gilles Berhim főrabbi érvelt mesterien a törvénytervezet ellen.
Hol marad a gyermek szempontja? Ő ugyanis nem tárgya, hanem alanya a jognak. A gyermekhez való jogról beszélni értelmetlen – a különneműeknek is. Senkinek sincs joga a gyermekhez pusztán azért, mert „borzasztóan” kívánja.
A gyermek származása csak az anyából és az apából vezethető le. És tudnia kell származásáról ahhoz, hogy képes legyen eligazodni a társadalomban.
Nem a szexualitás alapozza meg a házasságot, hanem a férfi és nő közti antropológiai különbség.
S. Király reméli, számosan emlékeznek a pedagógusok közül Bajnai Gordon próbálkozására, amikor rendeletben nevezte ki az anyákat és az apákat egyes és kettes szülővé. Ha visszajöhetne, ott folytatná, ahol abbahagyta.
Magyar Nemzet