Rövid lapszemle a HVG listázásáról
A KDNP szerint a radikális baloldal lekörözte a radikális jobboldalt, mert utóbbi csak beszélt a listázásról, előbbi azonban „egy kereszténybarátsággal nem vádolható hetilap (HVG) hasábjain listát közölt azokról a tankerületi igazgatókról, akik vették maguknak a bátorságot, hogy egyházi iskolában tanítsanak”.
A cikk mindössze tizenöt kinevezettről írta, hogy valamely egyházhoz lenne köthető, márpedig ha ez így is van, arányuk leképezi a társadalomban az egyházhoz kötődők arányát.
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt szerint a HVG nyilvánvalóan a provokáció szándékával állt elő listájával, és teljesen biztos lehet abban, hogy akik tüntetni mentek a Parlament elé a „zsidó listák” ellen, azok megvédik őket. Ugyanis most keresztényeket listáznak.
Vajon a HVG odaírná azt is egy név mellé, hogy az illető a kerületi zsidó hitközség, esetleg a Ben Gurion énekkar tagja? Nem, nem írná oda. Mert a HVG gárdája abban az esetben a felvilágosodás, az emberi jogok, az európaiság, az egyetemes emberi értékek talaján állva felháborodottan utasítana vissza mindenféle listázást.
De mihelyt keresztény emberekről van szó, ezek Kun Béla szellemi-lelki örökösei nyomban felhatalmazva érzik magukat listák készítésére. E listákkal azt akarják bizonyítani, hogy akinek „nyilvános felekezeti kötődése” van, s amennyiben az nem zsidó kötődés, az adott személy alkalmatlan feladata ellátására.
Magyar Hírlap
A déli és keleti perifériák felzárkózásának kérdése már szóba se kerül
Bogár László szerint az egyes nemzetek, például a németek és franciák pusztító ellenségeskedése mögött nemcsak az erőforrások elosztásának kérdései húzódtak meg, hanem kulturális, sőt civilizatórikus jellegű kérdések is. Az egyik döntő fontosságú, máig is elbeszélhetetlen és kibeszélhetetlen probléma, hogy milyen mechanizmusokkal és hogyan kezelhető a „centrum és a periféria” kérdése.
A modernitás olyan munkamegosztási rendszert hozott létre, amellyel a gazdag északi és nyugati centrum folyamatosan erőforrásokat szív el a keleti és déli perifériákból. Egyszerűen azért, mert a technikai evolúciót vezérlő tőke kezdettől fogva meglévő helyzeti előnye állandósult, sőt egyre jelentősebb lett.
Az európai integráció felismerte ugyan ezt az alapkérdést, és próbált is tenni valamit a kezelésére. Európa uralmi körei a hetvenes évekig képesek voltak az Roosevelt-i „New Deal” mintájára új egyezséget kötni a globális tőkével.
E megállapodás lényege, hogy a tőke fizet elég adót és elég bért ahhoz, hogy a centrumtérségek történelmileg megszokott életnívója megtartható legyen, s a déli és keleti perifériák lassú felzárkózását is hajlandó megfinanszírozni.
Ám a kezdeményezés egyre fenyegetőbb kudarcnak látszik, miután a nyolcvanas évektől Európa meghatározó tőkés körei fokozatosan felmondták ezt az alkut. Globális mozgásterük kitágításával olyan profitokhoz jutnak ugyanis az Európán kívüli perifériákról, hogy az európai centrumokban egyre kevésbé hajlandók adót és bért fizetni.
Az állam és polgárai ezért ott is elindultak az egyre veszélyesebb lepusztulási lejtőn. A déli és keleti perifériák felzárkózásának kérdése már szóba se kerül. A 2014 és 2020 közötti időszak költségvetési döntéseinek látványos kudarca azt igazolja, hogy sem a valóságos hatalmat gyakorló tőkés körök, sem a nevükben a „birodalmi adminisztrátorok” nem értik, vagy, ami még rosszabb, nem akarják érteni a helyzetet.
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle a "közös tüntetésről"
Kövér László szerint a politika szabályai szerint kötelező volt Rogán Antalnak részt vennie a Kossuth téren, függetlenül attól, hogy a Fidesznek megvan a véleménye azokról, akik minden olyan típusú megnyilatkozásból, mint amilyen elhangzott Gyöngyösi Márton részéről, politikai tőkét szeretnének kovácsolni a Jobbik oldalán vagy éppen a Jobbikkal szemben.
Gulyás Gergely megerősítette: az elfogadhatatlan véleményekkel szemben az a hatékony tiltakozás, ha abban a demokratikus közösség minden szereplője részt vesz. Az egységes politikai válasz a legfontosabb a Gyöngyösi-féle megnyilvánulások után, éppen ezért tartotta jónak Rogán felszólalását, szintén jónak Bajnai Gordon felszólalását és az alkalomhoz méltatlannak Mesterházy Attila beszédét, mert az MSZP elnöke a felszólalásával azt bizonyította, számára a politikai haszonszerzés eszköze volt a tüntetés.
Népszabadság
Most már csak az a kérdés, hogy mitől része a demokratikus a "demokratikus közösségnek" a posztkommunista MSZP? (szerkesztő - Mészáros László megjegyzése)
De ki az a Lengyel László? - Álmodik a nyomor bolsevikéknál - Rövid sajtószemle az ellenzéki oldal erőlködéséről
Lengyel László szerint ha lehetett az elmúlt évtizedben magunkból dzsungelharcosokat csinálni, a véres jelszavak és aljas tettek kultúráját meggyökereztetni, most a béketeremtés, önmagunk és mások lenyugtatásának évtizede kell, hogy jöjjön. Bajnai Gordon az asztalnál ül és türelmesen vár.
„Most jöjjön a megfontolás és a szorgalmas munka ideje” – mondja. Erre még a mellette ülők is ordítoznak. „Nem, mi nem megyünk!” Lengyel Deák Ferencet idézi: "Eljött átalakulásunk legfontosabb időszaka, melyben hideg, komoly megfontolásra s fáradhatatlan munkásságra van szükség; e komoly megfontolás egyik legszükségesebb szövetségese a türelem egymás személye, egymás vélekedése iránt, mely csak úgy létezhet, ha kerüljük a gyanúsítgatás ocsmány vétkét, a legnagyobb vétket, melyet valaki a haza ellen elkövethet. Kerülje azt egy rész úgy, mint a másik: legyünk gyanú nélkül, lakjanak szeretet, bizalom és türelem szíveinkben.”
Mire 48-ig értek, mindenki mindenkit meggyanúsított. Egymásra sértett, nem bízó emberek ültek az első független kormányban. Vajon így kell ennek lennie 2014-ig és 2014-ben?
Népszabadság
Deák forog a sírjában, amikor Lengyel László a szájára veszi, és éppen ilyen figurákkal kapcsolatosan, mint Bajnai és társai. Ráadásul teszi mindezt az a Lengyel László, aki bolsevik előéletéből a "rendszerváltásba" átörökítve hozta magával a génjeiben a gyűlöletet, az ármánykodást, a hazugságot. Az a Lengyel, aki még Antall József miniszterelnöksége idején bevezette az országban a karaktergyilkosság ocsmányságait, technikáit. Deákot veszi a szájára az a Lengyel László, akinek a lelke a rókáé, "tudományos objektivitása" meg a bolsevik MSZP-jé. (szerkesztő, Mészáros László megjegyzése)
Istvánffy András, a 4K! elnöke szükségesnek tartja a megállapodást az ellenzéki erők között. Ugyanakkor ennek alapvetően a köztársaság helyreállítására, új alkotmány és új választási törvény elfogadására kell koncentrálnia. Az ellenzékben nagyon különböző világnézetű erők vannak, abban a minimumban kellene megállapodni, amiben konszenzus van, a köztársaság helyreállításában.
Népszabadság
Schiffer András bizonyos ügyekben továbbra is fontosnak tartja a politikai együttműködést a szocialistákkal, de szakpolitikai programokról csak akkor kezdhetnek el tárgyalni, ha végre megismerik az MSZP állásfoglalását a 2002-2010 között folytatott politikájáról, így az államadósság felhalmozásáról vagy a devizahitelezés elterjesztéséről. Közös jelölt illetve listaállításról szó sem lehet, erről az LMP kongresszusa határozottan döntött.
Schiffer érdekesnek találja, hogy az MSZP Kákosy Csaba személyében egy „Kóka epigonnal” akar baloldali gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani.
Népszava
Rogán Antal szerint az Együtt 2014-ben valójában semmi új nincs. Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenc megbukott kormányának minisztere volt.
Programjukban valójában az van, amit Gyurcsány és a szocialisták csináltak 2010 előtt. Bankadó eltörlése, multiadók eltörlése, és ha helyette a pénzt be kell szedni, akkor szja-növelés, vagyonadó. Az út, amit Bajnai Gordon kínál, a múltba vezet vissza.
Népszabadság
Skandallum: a szocialista kormányok idején az egyik maffia vezér közvetlen kapcsolatban állt az állammal
Hanganyagok bizonyítják, hogy Laborcz Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kétszer találkozott Portik Tamással, akit a kilencvenes évek közepén történt több alvilági leszámolás magrendelésével gyanúsítanak. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén Laborc a bizonyító erejű, bűncselekmények elkövetésnek gyanúját felvető iratok ellenére hamis nyilatkozatokat tett, és megpróbálta megtéveszteni a testületet.
Magyar Nemzet
Az Orbán-kormány tettekkel bizonyítja, hogy az emberek és a magyar cégek oldalán áll
A devizahitelesek és az önkormányzatok után jövőre az eladósodott magyar cégek kimentésére összpontosít majd a magyar kormány – közölte Orbán Viktor. A kormány a rezsiköltségek csökkentésén is dolgozik. Ezt a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet. Orbán azt elfogadja, hogy az energiát termelő cégeknél profitnak kell jelentkeznie, de a fogyasztó és a termelő közé „ékelődő” termelők esetében minimálisra kell csökkenteni.
Világ Gazdaság
Ellenzéki lapok is elismerik, hogy gáz-ügyben jó úton jár a kormány - rövid lapszemle
Orbán Viktor és Johannes Teyssen, az E.On elnök-vezérigazgatója szándéknyilatkozatot írt alá az Országházban az E.On csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek az MVM-re történő átruházásáról.
hvg.hu
Szakértők úgy tartják, a kabinet a 2008-ban felvett IMF-kölcsön maradékából állhatja az ügylethez szükséges több mint 200 milliárd forintot.A gáznagykereskedő a zuhanó gázkereslet, a mind magasabb gázbeszerzési ár, a még három évig komoly kötöttséget jelentő orosz szerződés és a forint esetleges megingása miatt évente több tízmilliárdos veszteségkockázatot hordoz. A nagykereskedő állami kézbe kerülése viszont kétségtelenül egyértelműbb helyzetet eredményez a 2015 utáni időszakra a Gazprommal folytatandó tárgyalásokon. Az elmúlt hat év során továbbra is jóval többet fizetünk a gázért az európai átlagnál.
Népszabadság
Rövid lapszemle az IMF tárgyalások állásáról
Rogán Antal szerint a Nemzetközi Valutaalap nem akar tudomást venni arról, hogy a magyar kormány letette Brüsszel asztalára tárgyalási javaslatát. Rogán egy vitapontot lát az IMF és a kormány között, a bankadót. „Szerintünk bankadó nélkül nem lehet kezelni az államadósságot”. Szeretnének IMF-megállapodást, de nem akármilyen áron. Amit Gyurcsánynak és Bajnainak már eladtak, s ami Portugáliában és Görögországban sem vált be, azt nem érdemes Magyarországra ráerőltetni. Nem véletlen, hogy a spanyol miniszterelnök is ugyanazt mondta két hónapja a spanyol köztelevízióban: Spanyolország nem kér a hagyományos IMF-megoldásokból, a nyugdíj- és bércsökkentésből.
Népszabadság
A befektetők már egy hónapja elfogadták, hogy nem lesz tavaszig megállapodás az IMF-fel - Rövid lapszemle
Továbbra is szerencsés helyzetben van a forint a jó nemzetközi hangulat miatt. A magyar deviza nem szakadt le a régiótól, a zlotyival együtt tud mozogni az árfolyama. Úgy tűnik, a forint elleni spekulációk is kifáradtak, így további erősödés jöhet. A piaci szereplők közül egyre többen gondolják úgy, hogy akár IMF megállapodás nélkül is sikerülhet megoldani az ország gondjait, így már az ezekkel kapcsolatos negatív hírek sem hatnak igazán gyengítőleg az árfolyamra.
Ötvös Mihály, a CIB devizakereskedője szerint a befektetők már egy hónapja elfogadták, hogy nem lesz az idén, sőt a jövő év első negyedévében sem IMF-megállapodás, ezért nem hatnak a forintra az ezekkel kapcsolatos hírek.
Napi Gazdaság
Soós Róbert, az XTB Magyarország elemzője szerint a tartósan pozitív kereskedelmi egyenleg a sereghajtó növekedési potenciál ellenére is a magyar eszközök mellett szól. A jövő év első negyedévében 2 milliárd euró devizaadósságot kell törlesztenie az államnak. Úgy tűnik, a piacok nem aggódnak.
Világ Gazdaság
Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője szerint a magyar eszközök jó teljesítménye bátoríthatja a kormányt, sokkal kevésbé akar kompromisszumos megoldást az IMF-fel, és valószínűleg még az év vége előtt sort kerít devizakötvény-kibocsátásra is.
Világ Gazdaság
Jó hír az Orbán-kormánynak, hogy a Moody’s-nál egyelőre nincs tervbe véve a magyar minősítés frissítése. Könnyen lehet, hogy amennyiben a nemzetközi légkör nem változik drasztikusan, akkor az Orbán-kormány 2013 első negyedévében sem veszíti el a sikeres kibocsátás lehetőségét.
Jelenleg a 2020-ban lejáró devizakötvénynél, 4,8 százalék alatt van a hozamszint, míg a magyar ötéves CDS-felár 290 bázispont alatt mozog. Kedvező, 3,7-5,5 százalékos hozamszinteket látunk az euróban kibocsátott 3-7 éves magyar államkötvények másodpiacán is.
Napi Gazdaság
Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint a jelenlegi hozamszintek túl vonzóak ahhoz, hogy a kormány egy „misztikus” IMF-megállapodásra várjon. Ez azt is jelenti, hogy a tárgyalások „halottak”.
Napi Gazdaság
Rövid lapszemle a hajléktalan-kérdésről
Orbán Viktor szerint Magyarországon ma senki sem kényszerül arra, hogy az utcán éljen, ezért „jogos az emberek kérése”, hogy a hajléktalanok ne éljenek az utcán. Az Alkotmánybíróság döntése Orbán szerint életszerűtlen.
hvg.hu
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a magyar hajléktalanellátó rendszer Európában az egyik legjobban szervezett. 2011 tele óta nagymértékben csökkent az utcán élők száma, mivel új intézmények nyíltak, és szociális munkások bent tudták őket tartani e létesítményekben.
A főpolgármester határozott fellépése nélkül nem lett volna új fővárosi hajléktalanügyi koncepció, s nem jött volna létre 700 új férőhely. Egy budapesti aluljárótól száz méterre biztosan van fűtött hely, ingyen-konyha, mosoda, ételosztás, orvosi ellátás és a járókelők adományai.
Sokan azonban különféle sérüléseik miatt nem akarják, vagy már nem tudják akarni elfogadni az ilyen típusú segítséget. A hajléktalanság legalább annyira kapcsolati, mint lakásprobléma. Akinek van szerető környezete, kapcsolatrendszere, nem válik hajléktalanná.
Az elmúlt két évben a rendőrség a közterület-felügyelet, a mentők és a szociális munkások között soha nem látott együttműködés indult. Ez egy hatalmas eredmény, egy paradigmaváltás az utcai együttműködésben.
Magyar Nemzet