A magyar Alaptörvény jelentős hozzájárulás az európai alkotmányos kultúrához
Tanácskozást szerveztek az új magyar alkotmány megvitatására Münchenben. Sokan olvasatlanul bírálták az alkotmányt – jelentette ki Rupert Scholz volt védelmi miniszter, aki több szempontból is példamutatónak tartja az alaptörvényt. Scholz a kritikusokat arra biztatja: tanulmányozzák át az alaptörvény szövegét, mert „jelentős hozzájárulás az európai alkotmányos kultúrához”.
Magyar Hírlap
Azokat a külföldi tulajdonú cégeket nem kell becsben tartani, amelyek csak pénzszivattyúként működnek hazánkban
Boros Imre szerint korrekt statisztikai elszámolással kellene rendet teremteni a magyar gazdaság kérdésében. Tudni kellene, hogy a különböző tulajdonosi struktúrák milyen értékben állítanak elő értéket, és abból milyen hazai jövedelmek keletkeznek. Azonnal világos lenne, hogy melyik külföldi befektető hoz hasznot az országnak, és melyik van arra ráállva, hogy csak jövedelmet vigyen ki.
Gyorsan kiderülne, hogy a hazai jövedelemtermelőket a külföldiek közül a termelő cégeknél érdemes keresni. Velük csak az osztozás mértékében kellene megegyezni, megbízható módon, hosszú távra. A kizárólagos értékelszívókat nem kellene a jelenlegi nagy becsben tartani. Ők már eddig is a hazai munkahelyek százezreit tették tönkre.
Ilyenek találhatók bőven a kereskedelemben, a pénzügyi szektorban. Külön kell említeni egyes intellektuális foglalkozásokat, amelyeknél az embereket saját hazájukban sikerült olcsó bérű bedolgozókká tenni. Ilyen esetek vannak tömegével a jogi, gazdasági, adótanácsadói, a számviteli a mérnöki-tervezői, a minőség-ellenőrzési szakmákban és újabb más szellemi segédmunkák területén is.
Magyar Hírlap
Hazánk mint kisérleti nyúl
Boros Imre szerint hazánk a kereskedelmi bankok és a jegybank 90-es évekbeli konszolidációja nélkül ma nem lenne 40-45 százaléknál jobban eladósodva. Hazánk korai kísérleti terepül szolgált arra, hogy miként lehet gigantikus összegeket a magyar adófizetők terhére és egyben a külföldi bankrészvényesek javára elkölteni. Mindezt nálunk a GDP 2,5-3 százaléknyi többletkamatának külföldre utalásával kell évente megfizetnünk.
Magyar Nemzet
Lapszemle az elfogadhatatlan brüsszeli kettős mércéről
Orbán Viktor szerint Brüsszelben szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani, és az emberekre hagyni a terheket. Ezt nem fogadhatjuk el.
Elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de azt nem, hogy mások mondják meg, mit tehetünk és mit nem a saját hazánkban. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de a kettős mércét nem.
Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok miatt Magyarországot büntessék.
Népszabadság
Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője szerint Magyarország sokat tett azért, hogy megnyugtassa az Európai Bizottságot. A brüsszeli megszorítási igény túlságosan nagy.
Világ Gazdaság
Szalontay Mihály szerint az EU általában is megértő azzal a huszonegy tagországgal, amely ellen túlzott deficit-eljárás folyik, de Brüsszel velünk szemben bekeményített.
Amikor az egyik fő hitelező, a Nemzetközi Valutaalap vezérkara éppen a nadrágszíj lazítását szorgalmazza általában Európában, a másik, a brüsszeli hitelező újabb szorítást rendelt el nekünk, magyaroknak.
A magyar kormányzat veszélyes példát mutatott a többi tagországnak, és hamarosan követőkre is talált. A nemzetközi piaci hangulatot meghatározó banki elemzők tehát mindaddig a fejüket rázzák majd, ha Magyarországról van szó, amíg a magyar kormány el nem törli a bankadót.
Magyar Hírlap
Az Európai Bíróságon folytatódik az a kötelezettségszegési eljárás, melyet a távközlési szektorra 2010-ben kivetett és elvileg az idén kifutó különadó miatt indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Népszabadság
Ha újabb megtakarításokat követel tőlünk Brüsszel: bankadót, közművagyonadót, energiaadót emelünk
Az Európai Bizottság a magyar kormány legutóbbi, hiánycsökkentő akciótervének számaival sem elégedett. Orbán Viktor arra kéri a Bizottságot, mondják meg pontosan, mekkora megtakarítást várnak még, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt legyen.
Akármennyit mond az Európai Bizottság, azt mi elő fogjuk teremteni. Meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan előteremtenék a további megtakarításokat: bankadót, közművagyonadót, energiaadót emelünk, az online szerencsejátékok adóztatását pedig bevezetjük.
A hazai makroelemzők úgy látják, hogy mindenképpen ki kell kerülni a brüsszeli túlzottdeficit-eljárás alól, ennél most nincs fontosabb.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint az Európai Bizottságnak joga, hogy a közösen kialkudott pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. Ám minden olyan uniós magatartás, ami többet akar mondani, mint a számok, szerinte tévedés a bizottság részéről, és nem elfogadható. A magyar parlament majd eldönti, hogy a bizottság által indokoltan elvárt szintet milyen gazdaságpolitikával kívánja elérni.
Népszabadság
Lapszemle egy orcátlan monopóliumot élvező csoport megnyilatkozása okán
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tiltakozik a Nemzeti Könyvtár-sorozat elindítása ellen. Szerintük a versenytörvénybe, a vállalkozás szabadságának elvébe ütközik, hogy az állam beleavatkozik a piaci szabályok szerint működő magyarországi könyvkiadás rendszerébe.
A Nemzeti Könyvtár köteteit közzétevő Közlönykiadó 300 millió forintos külön állami dotációt élvez, míg az NKA teljes könyvkiadási pályázati pénze alig több 200 milliónál. - L. Simon László államtitkár csak támogatni tudja, hogy 300 millió forintot költ az állam könyvkiadásra, nemzeti értékeink ápolására, és arra, hogy olyanokhoz is eljussanak értékes könyvek, akik ezt esetleg nem engedhetnék meg maguknak.
Népszabadság
Szentesi Zöldi László szerint kérdés, van-e erkölcsi joguk tisztességes vagy tisztességtelen üzletről szólniuk azoknak, akik a kezükben tartják a magyar könyvpiacot. Három-négy cég uralja a terepet. A kicsik belerokkannak, a nagyok tovább híznak, és monopóliumaik erősebbek, mint valaha.
Szentesi Zöldi arra kéri a „nagyokat”: legyenek méltányosak. Ne fájjon nekik annyira, hogy Kerényiék állami segítséggel, nonprofit vállalkozással elviszik az embereknek a magyar klasszikusokat. Nekik úgyis megmaradnak a villáik, a húsz év alatt összeszedett milliárdok.
Maradnak továbbá az olcsó kis olvasmányok: a hamis ezotéria, az idézetgyűjtemények, a romantikus lónyál. Marad a szellemi mérgezés, egy kiábrándító szellemi kondícióban végvonagló ország kulturális gyarmatosítása. Ahogyan Németh László mondta: a magyar irodalom felváltása egy magyar nyelvű irodalommal.
Magyar Hírlap
A globális pénzhatalom nem ismer korlátokat, ha profit optimalizálásáról van szó
Bogár László szerint a világot irányító, saját létét is tagadó szuperstruktúra tekintet nélkül az egyre fenyegetőbb következményekre, mindent letarol, mindent kifosztott, ami egyáltalán elérhető számára. A globális birodalom egésze háborút folytat a világ „lokalitásai” ellen, és zajlik egy olyan háború is, amely a globális hatalmi rend egyes erőközpontjai között folyik a birodalom vezetésének a birtoklásáért.
A háborúk okainak legmélyebb rétegében nem közvetlenül, az anyagi-fizikai tér feletti rendelkezés törekvése húzódik meg, hanem egy szimbolikus képesség gyakorlásának feltétlen igénye. A kereskedelem, a pénzrendszer és a média a három döntő fontosságú közvetítő mező, és aki ezeket birtokolja, azt csinál, amit akar.
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle a zsidókérdés történetéről a Népszabadságból
Tamáska Péter szerint Marx egyike volt azoknak, akik a zsidókérdésről éppoly kemény szavakkal írt, mint később Szabó Dezső. Miért kellene hát az egész kérdéskört a jobboldalhoz kötni? Edmund Silberner szerint a 19. század jelentős szocialistái a zsidóságot a társadalmi élősködés megtestesítőjeként aposztrofálták.
Karl Kautsky, a német szociáldemokrácia egyik atyja a zsidóságban már az első világháború előtt olyan reakciós és konzervatív masszát látott, amely társadalmi fejlődést akadályozza.
A cionizmus – mondták a német kommunisták is – kapitalista elnyomás fegyvere a palesztinai arabok jogos szabadságharcával szemben.
A harmincas évek második felének moszkvai kirakatpereiben a bolsevikok zsidóellenes előítéletei egyértelműen tetten érthetők. 1952-ben Prágában „cionosta tevékenységért” Rudolf Slánskyt, és társait ítélték halálra. Tamáska szerint aligha lehet célhoz érni azzal, ha megpróbáljuk az elmúlt száz év történetét ideológiai belépőkkel meghamisítani.
Népszabadság
Az amerikai numerus clausus sok egyetemen 1950-ig gyakorlat volt a zsidókra vonatkoztatva
A Huffington Post és a New York Times szerint a 20-as években az amerikai elitegyetemeken gyakran diszkriminálták a zsidókat. Jerome Karabel amerikai szociológus A kiválasztott című könyvében ír arról, hogy ezekben az intézményekben vezették be az intézkedéseket, amelyekkel korlátozták a zsidó hallgatók felvételét. Az elitegyetemek gyakorlatát aztán számos más oktatási intézmény is átvette.
Magyar Nemzet
Paul Lendvai a magyarság legádázabb ellenségeinek egyike
Miközben Paul Lendvai végigturnézza az osztrák médiát a hazai zsidóság üldözöttségének vádjával, Yona Metzger, Izrael főrabbija Orbán Viktornak írt levelében háláját fejezte ki azért a nagyszerű kapcsolatért, amellyel a kormányfő a magyarországi zsidósággal ápol. A főrabbi imádkozik azért, hogy a miniszterelnök „továbbra is sikerrel vezesse országát méltósággal megértéssel és bölcsességgel.”
Magyar Nemzet