Kádár véreskezű diktátor volt, de a nyugat cinkosan elnézte neki
M. Kiss Sándor Közelítések – 1956 című kötetének legaktuálisabb fejezete Kádár János 1956-os tevékenységével foglalkozik. Kádár még moszkvai útján is fenntartotta egy többpárti rendezés és béketeremtés lehetőségét. Sőt, azt követelte, hogy az ő kormánya ne legyen a szovjetek bábkormánya! Aztán belépett a Kreml kapuján… De nemcsak Moszkva ereje, a realitások és a Nyugat hallgatása fordította meg Kádárt, bár ezek is szerepet játszottak.És nem kis mértékben a hőn vágyott hatalom is. M. Kiss Sándor szerint nem ért véget a forradalom 1956. november 4-én. Tovább szervezte magát az ellenállás, felkészülve a harc új formáira. Új gócpontok, bázisok keletkeztek, a katonai vereség nem törte le a forradalmárokat, sőt, a lelkekben újra felszította az ellenállás lángját. Egészen 1957 májusáig tartott a szabadságharc. A november 4-i rádióbeszédben még éppen azt mondta Kádár, hogy az új kormány „nem tűri, hogy a dolgozókat bármi ürügy alapján üldözzék azért, mert a legutóbbi idők cselekményeiben részt vettek”. És ez az igazi tragédia. Miközben Amerika cinikusan szabad kezet adott Moszkvának, az erről mit sem sejtő egyszerű magyarokban szította az ellenállást. Ez szorította be Kádárt egy olyan csapdahelyzetbe, amiből csak a sortüzek jelentettek kiutat számára. A sortüzeknek tehát valamilyen részben a State Department is a felelőse. Magyar Hírlap
A családok lakhatásának a lehetőségeit tovább kell fejleszteni
Matolcsy György szerint át kell alakítani és nagyságrendileg is fel kell emelni a családok otthonteremtési támogatását. Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE főtitkára szerint feltétlen szükséges lenne kiterjeszteni a támogatást a használt lakásokra; esetleg számolni kellene a lakásbérlet támogatásával is.
Magyar Nemzet
Az ENSZ a családok ellen
Szabó Endre szerint elfogadhatatlan, hogy az ENSZ azért bírálja Fehéroroszországot, mert az anyák napja ünnepét törvénybe iktatta. Az illetékes bizottság szerint, a tervezet tovább örökítené a nők „negatív sztereotípiáját”. Az ENSZ népesedési és fejlesztési bizottsága ülésén elutasították a Magyarország küldöttei által a fiatalokról és a kamaszokról megfogalmazott zárónyilatkozatba való mondatot, miszerint a bizottság Felhívja a kormányokat, hogy ismerjék el és támogassák az anyák kulcsfontosságú szerepvállalását, amellyel gyermekeiknek segítenek eligazodni a pubertáskorral és felnőtté válással kapcsolatos kérdésekben, és olyan értékeket adnak át nekik, amelyek segítenek a fiataloknak a felelős döntéshozatalban és a kockázatos viselkedésformák elkerülésében. Vajon mi lehet az oka annak – kérdi Szabó -, hogy egy hivatalos ENSZ dokumentumba képtelenség betenni egy efféle pozitív mondatot? Kiknek állhat érdekében a családi élet és a természet sok évezredes rendjének erőszakos, minden toleranciát mellőző megváltoztatása?
Magyar Nemzet
A köztévé feladatáról
Szinetár Miklós szerint Móricz Zsigmondtól Jókai Móron át Erkel Ferencig tömegével vannak olyan művek, amelyeket el kellene juttatni a fölnövő nemzedékekhez. Ez volna köztévé feladata, nem az, hogy olyan sorozatokat gyártson, aminek szövege maga a tucat-kereskedelmiség. A Ki mit tud?-ot kellene visszahozni, ahol a vetélkedőben egymás mellett él a könnyűzene és a vers, a paródia és az irodalom.
Heti Válasz
A választások előtti regisztrációról
Gerő András nem tartja szentségtörésnek a választások előtti regisztráció bevezetését. Ezt maga javasolta 2009-ben. Egyre nagyobb tere van a populizmusnak. Ha ezt választástechnikai konstrukcióval szűkíteni akarjuk, abban nincs semmi kifogásolnivaló. A választók 15-20 százalékának fogalma sincs arról, hogy kire szavaz, hangulati alapon adja le a voksát. Nincs jogszűkítés abban, ha regisztrációhoz kötjük a választójogot.
Népszabadság
Matolcsy György az új adórendszer kialakításáról
Matolcsy György szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy a költségvetés bevételi oldalán forgalmi-fogyasztási adók segítségével megteremtse a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez. A pénzügyi tranzakciós illeték lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás terén felvegyük a versenyt az ázsiai országokkal. - A pénzintézetek leginkább azt szeretnék elérni, hogy a kormány egy felső határt szabjon az adónak. A kormány sem tartja elképzelhetetlennek egy felső összeghatár bevezetését.
Magyar Nemzet
Európai Unió-s ultimátum a Googlenak
Ultimátumot adott az Európai Bizottság a Google-nek. Joaquín Almunia versenyjogi biztos nyilvánosságra hozta, mely pontokon véli úgy az Európai Bizottság, hogy a Google vét a piac szabályai ellen. Amikor a keresőprogram kidobja az eredményeket, ezeket a Google úgy manipulálja, hogy a saját kezdeményezéseit hozza előnybe – míg más piaci szereplőket ellehetetlenít. A keresőprogramokban elvileg olyan matematikai algoritmus szabályozza a találatok sorrendjét, amely a keresőkifejezéseken kívül csak az egyes oldalak olvasottságát és relevanciáját (az adott honlapra mutató linkek számát) veszi figyelembe. Időről időre kiderül azonban, hogy a találati toplistát üzleti alapon is befolyásolni lehet. Egy amerikai nagyvállalt továbbra is (szinte) mindent tudhat az uniós polgárok vásárlási, levelezési, szórakozási és egyéb szokásairól, gyűjtheti és tárolhatja az adataikat, kezelheti a dokumentumaikat – és természetesen élhet (sőt akár vissza is élhet) a helyzetéből adódó, nem kizárólag üzleti előnyökkel.
Népszabadság
A világ a végzete felé rohan
Bogár László szerint a nyugatias modernitás arra az alaphazugságra épül, hogy a piaci mechanizmusok spontán önszabályozó mivoltukból adódóan egyensúlyra vezetnek. Ennek az ellenkezője az igaz! A piaci erők a profitnövelés kényszeréből mértéktelen növekedést akarnak bármi áron – és ez a „bármi ár” itt a világ elpusztítását is jelentheti. Mivel a „liberalizálj, deregulálj, privatizálj” neoliberális dogmák sikeresen szétzúzták az erős nemzetállam intézményét, amely legalább némileg fékezhetné a piaci erők önpusztító ámokfutását, így a világ ma tehetetlensége miatt siklik egyre nyilvánvalóbb végzete felé.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor interjú jelent meg a Délmagyarország című napilapban
A következő két évben már nem az lesz a feladat, hogy az átalakításokat, átszervezéseket megtervezzük és végrehajtsuk, hanem, hogy befejezzük, lezárjuk ezeket. A következő két évben Magyarország legfontosabb célja, hogy minél hamarabb 5 millió dolgozó és adófizető embere legyen. Ha 10 millióból nem dolgozik legalább 5 millió, akkor csak külföldi hitelekkel tudunk talpon maradni, ami pedig azt jelenti, hogy a saját munkánkból nem mi fogunk gyarapodni, hanem azok, akik a hitelt adták és a kamatokat szedik.
Ma körülbelül 3 millió 750 ezer ember dolgozik és adózik, míg amikor a kormányzást átvettük, 2 millió 600 ezren fizettek adót. A folyamat jól halad, de még több értékteremtő munka kell.
Az irány nem változik, és nem változnak a törekvések a méltányos tehermegosztás szempontjából sem: a bankokat és a nagy nemzetközi cégeket továbbra is bevonjuk a közteherviselésbe. Mostanra a Magyarországon működő bankok nyereségének nagy része már a költségvetésbe vándorol.
Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendőrség átszervezését nagyrészt elvégeztük, a következő két év ezeknek az új rendszereknek a bejáratásáról szól.
Az európai, a nyugati világ többé nem lesz olyan, mint amilyen a válság előtt volt. Ezért nem egyszerűen válságot akarunk kezelni, hanem fölkészíteni a hazánkat a válság utáni világra. Azt szeretnénk, ha versenyelőnnyel indulhatnánk a válság utáni megváltozott világban.
Jelenleg egy átlagos magyar ember nettó keresete havonta 500 euró, egy nyugdíjas pedig 250 euróból él. A magyarok az elmúlt években sokat szenvedtek, sok áldozatot hoztak azért, hogy kikerüljenek a nehéz helyzetből, s a munkát nem fogják föladni, az IMF-tárgyalások árnyékában sem.
Most indul az új nemzeti konzultáció olyan kérdésekről, mint a minimálbér emelés, a vállalkozások fejlesztése, a leszakadt területeken szabad vállalkozási zónák létrehozása és a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.
A mostani kormány szakított a korábbi húzd meg, ereszd meg politikával, elutasítjuk a megszorításokat, helyettük a bankok és a multik közteherviselésbe való bevonásával a méltányos tehermegosztás politikáját hirdettük meg. A választásokhoz közelítve sem akarunk visszatérni a megszorítás-osztogatás rossz logikájú gazdaságpolitikájához, hanem továbbra is azt akarjuk elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar.
Ma nem a törvények, jogi garanciák hiánya veszélyezteti a szabadságot, hanem a szociális biztonság hiánya. Aki ma az embereknek munkalehetőséget ad, egyúttal szabadságot is ad nekik. Erre haladunk.
A korrupció felszámolása olyan munka, amit sosem lehet befejezni. A visszaélésekkel, jogosulatlan előnyszerzésekkel szemben folyamatosan föl kell lépni, a láthatatlan kezek és a láthatatlan ügyletek korszakának véget kell vetni. Aki közpénzből akar gazdálkodni, annak feddhetetlennek kell lennie. És ha ezt jól csinálja, ha sikere, jövedelme, vagyona lesz, akkor azt nem elfedni, hanem vállalni kell.
Délmagyarország
Az RMDSZ román pártokkal igen, magyar alakulatokkal nem működik együtt
Borbély Zsolt Attila szerint a polgármesteri funkció egy rátermett ember kezében nemzetstratégiai eszköz lehet Marosvásárhely magyarságának védelmében. Ezzel a nézettel ütközik az RMDSZ politikáját védelmező Máté András Levente, aki szerint az RMDSZ „első célja”, hogy ott legyen a parlamentben: a kormánynak a részesei akarunk lenni. Ha elfogadjuk, ha nem, Bukarestben döntik el a sorsunkat, és nem a helyi önkormányzatokban. Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét meglepi, hogy az RMDSZ több román párttal is gond nélkül koalícióra tudott lépni, de a magyar alakulatokkal képtelen az együttműködésre.
Magyar Hírlap