Tiltakozik Kárpátalja a mozgósítás ellen - „Kárpátalja, ne háborúzz!”

                            Kedves Barátaink! Osszuk meg ezt az anyagot, hogy ily módon is tiltakozzunk az esztelen öldöklés ellen – a háborúk ellen, amelyek nem a részvevő katonák és nemzetek céljait szolgálják, hanem tolerálhatatlan nagyhatalmi érdekek mentén, előre kitervelten generáltak! Tiltakozzunk ily módon is az USA által gerjesztett ukrajnai háború ellen, melybe immár más nemzetiségűek mellett a Kárpátaljáról magyarokat is bevontak, és továbbiakat kívánnak behívni! Tiltakozzunk az értelmetlen szenvedés, a felesleges vérontás ellen! Tiltakozzunk, hogy már magyar áldozatai is vannak ennek az újabb, idegen érdekeket szolgáló eszement háborúnak, amelyhez semmi közünk nincsen, amelyhez az eddigi áldozatoknak sem volt semmi közük! Barátsággal: Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapító   Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap–Kijev főútvonalat a tüntetők. A Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás. A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük. A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek. A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán–szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el. Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton. Ilosván hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.  Kelet-Ukrajnában továbbra is feszült a helyzet: folyik a harc a szakadárok és az ukrán hadsereg között. A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa. A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsi járásból 500 főt mozgósítanak. Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. Románia elvárja az ukrán hatóságoktól, hogy a lakosság körében végzett katonai mozgósítás során ne alkalmazzanak szelektív szempontokat, amelyek etnikai diszkriminációhoz vezethetnek – olvasható a román külügyminisztérium keddi közleményében. A román diplomácia azután adott ki közleményt, hogy múlt pénteken az ukrajnai román kisebbség tagjai tiltakoztak a mozgósítás ellen. A román külügyminisztérium leszögezte: figyelemmel kíséri a folyamatot, és a tüntetések kezdete óta kapcsolatban áll mind a románok képviselőivel, mind az ukrán civil és katonai hatóságokkal. Az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott mozgósítási parancsot. MTI - mno

Varga Péter Dénes: A székelyek eredetéről - Magyarok, akik már Árpád előtt itt lehettek a Kárpát-medencében

                              Számos legenda kering arról, hogy honnan is származnak a székelyek. Nézzük, mit is ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumban. "Árpád vezér és nemesei sereget küldtek Mén Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ősbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Ezek a szigetről nekiindulva […] a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ősbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt, Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba." A hun-magyar krónika pedig a következőket írja: "Maradt a hunokból még háromezer férfiú, ezek futással menekedtek meg Krimhilda csatájából, s elhatározták, hogy Csiglamezején szedelőzködnek össze. Féltek a nyugati nemzetektől, hogy hirtelen rajtuk támadnak, bementek hát Erdélybe, s nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel székelyeknek. A székelyek tehát a hunok maradékai, akik a többi magyarok visszatéréséig az említett mezőn tartózkodtak. Mikor tehát megtudták, hogy az említett magyarok visszatérnek Pannóniába, elébük siettek Ruténiába és együtt hódították meg Pannónia földjét. Ennek elfoglalása után részt kaptak belőle…" Ne feledjük azonban, hogy Anonymus Gestáját mintegy háromszáz esztendő választotta el a honfoglalástól, a hun-magyar krónika pedig nyolcszáz évvel Attila után keletkezett. Az első hiteles adat a székelyekről a 12. századból való. Eszerint a székelyek és a besenyők a magyar sereg előtt harcoltak az ország nyugati határszélein. Az egyik ütközet az Olsava mellett, a másik a Lajta mellett zajlott le. Tehát székelyek laktak a Morva folyó mellett, Sasvár körül, ahol később a sasvári ispánság terült el, valamint Moson megyében, ahol Árpád-kori oklevelek szólnak a székely telepekről. De ha megvizsgáljuk az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát, azt tapasztaljuk, hogy az országhatár szélén majd mindenütt találhatók székely telepek. Erdélyben, a mai lakóhelyükön a 13. század óta említik őket. Az udvarhelyi, valamint a Marosvásárhely körüli székelyeket telegdi székely néven említik a középkorban. Valószínű, hogy az ő korábbi lakóhelyük a Bihar megyei Telegd környéke volt. Elképzelhető tehát, hogy a székelyek határvédő feladattal az ország szélein telepedtek meg. Mindazonáltal abban a kérdésben, hogy a székelyek vajon itt éltek-e már a honfoglalás előtt, nagyon eltérő a történészek véleménye. Az semmiképpen nem valószínű, hogy hun eredetűek lennének, hiszen a hun birodalom rengeteg népet foglalt magába, és a hunok csak a vezetői réteget adták. Sokkal valószínűbb, hogy az avarok közé került ez a néprész, és itt élt a honfoglalás koráig. Kérdéses, hogy a magyarok miért nevezték őket székelyeknek, s miért nem azzal az összefoglaló névvel illették őket, amivel az avar birodalom népeit. A magyarok nyelvében ugyanis várkony volt az avarok neve. Számos jel utal arra, hogy ugyanakkor valamely, a magyarokkal kapcsolatba került török néprész lehetett az ősük. Győrffy György feltételezése szerint a Volga mellékén élő eszkil bolgárokkal lehetnek rokonságban, illetve közülük váltak ki. Az is elképzelhető, hogy a honfoglalást megelőzően ők vonultak be először a Kárpát-medencébe, mintegy előőrsként, és őket követték a magyarok, amikor a második besenyő támadás arra kényszerítette a hét magyar törzset, hogy bemeneküljön Erdélybe, illetve Magyarország keleti felébe. Ebben az esetben a magyarok valóban itt találták már őket. Forrásunk mindenesetre sajnos nagyon kevés a székelység eredetét illetően, leginkább csak a hagyományra hagyatkozhatunk. mno

Református templom - Mezővári - Kárpátalja - Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztek az ősi templom előtt

                          Mezővári református temploma a beregszászi járás egyik legszebb műemléke. Az egykori önálló masszív harangtorony továbbépítésével alakult ki mai formája. Tornyát galériás, négyfiatornyos barokk sisak koronázza. 1703. május 21-én Tarpa népének példáját követve Vári piacterén is kibontották az Esze Tamás vezette kurucok a II. Rákóczi Ferenc által Lengyelországból hazaküldött, Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és a szabadságért! - feliratú toborzózászlókat. Ennek a jeles alkalomnak, vagyis a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 311. évfordulója tiszteletére 2014. május 21-én közösen szervezett megemlékezést a településen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Mezővári Alapszervezete, a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola, a Rákóczi Szövetség mezővári, illetve középiskolai alapszervezete, valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet hagyományőrző műhelye. A templom bejárata fölött tábla hirdeti: "1703 máj. 21-én Tarpa népének példáját követve, Esze Tamás kurucai Vári piacterén is kibontották a Nagyságos Fejedelem zászlaját. Ringató bölcsője ezért e föld az 1703-1711-es szabadságharcnak. Állíttatta Vári népe 1989-ben"

A boszniai piramisokról, melyek útjelzői rovásírással íródtak - rövid VIDEÓ!

                            kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=I4GjxtQ0M2o

Az ótordai református templom - Torda - Erdély

                        A ma is négy középkori templommal büszkélkedő Torda egyik jelképe az ótordai református templom. A református egyház XV. században épült templomát az idők során sokszor lerombolták, ám mindig újraépült. A ma álló tornyát 1904-1906 között építették, ebben ma egy harang lakik. A templomtoronyban működő órát, a budapesti órakészítő mester, Müller János indította meg 1907. június 22.-én. Okmányok szerint az óra már a XVIII. században is működött, azonban az akkori torony összeomlásakor tönkrement. A templomban lévő szószéket 1824-ben a kolozsvári kőfaragómester, Csűrös Antal készítette zsibói márványból. Az orgonát már 1767-beli írások is említik, de mai formáját 1910-ben nyerte el.

Székelyföld (ma Románia része) saját nyelve magyar

                      Katalónia (ma Spanyolország része) saját nyelve katalán - Székelyföld (ma Románia része) saját nyelve magyar forrás: Izsák Balázs - a Székely Nemzeti Tanács elnöke facebook oldalának borrítóképe

Erdély enigmái (rejtélyei) - VIDEÓ!

                      kattint a VIDEÓRA - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=pq38yA1oXIU  

Visszakéri a Mátyás-házat a kolozsvári önkormányzat

                          Visszakéri Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázó városvezetés. Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án – az emléktábla felirata szerint március 27-én – itt született Hunyadi Mátyás.

A magyar nyelv eredete - Kiss Dénes költő - rövid VIDEÓ!

                              kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=QOqxIg21PTw

Piramis Kalotaszegen - Erdély

                            Kolozsvártól 30 kilométerre, található Anonymus krónikájában is említett helyen, Kalotaszegen, a Kapus pataka mellett, az ősi hadiút mentén a tökéletes mértani formájú titokzatos hegy, a "piramishegy".