Ha nem lehettél szálfa - részlet

                                  "Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. ... Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom..." Ha nem lehettél szálfa - részlet Veres Péter (1897-1970) -  író, politikus

Vár az Árva folyó felett - Árva vára - Felvidék

                           

Ima a nemzetért - a nemzeti összetartozásnak állított emlékművet Szürte magyarsága

                          2010-ben a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy június 4. a magyar összetartozás napja legyen. Idén immár ötödik alkalommal tartottak ünnepségeket Kárpátalja szerte is ennek a gondolatnak a jegyében. Ünnepi istentiszteleten emlékezett meg a magyarok összetartozásáról az ungvári járási Szürte és a környező települések magyarsága is. Majd a református templom kertjében leleplezték a helyi közösség által kigondolt, megtervezett és a szürtei Jankovics Zsolt által megalkotott nemzeti összetartozás emlékművét, amely az Ima a nemzetért nevet kapta.  

Csorba tó - Magas-Tátra - Felvidék

                        A Csorba tó a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, a Szoliszkó-gerinc délkeleti vége alatti teraszon, a Furkota- és a Malompataki-völgy torkolata között, 1346 m tengerszint feletti magasságban. A tó mellett van a Csorbató nevű klimatikus gyógyhely (település). Nevét az alatta fekvő Csorba faluról kapta, amelynek határában fekszik. 1930-ban Miroslav Slavík javasolta, hogy nevezzék át Slovenské pleso-nak, azaz Szlovák-tónak, de javaslata nem talált visszhangra. kattints a képekre - érdemes!

Mikes Kelemen szülőfaluja - Zágon - Székelyföld - Erdély A Mikes-szobor

                          Mikes Kelemen (Zágon, 1690 – Rodostó, Törökország, 1761) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása volt.

A II. világháborút követően a nagyhatalmak is látták Trianon igazságtalanságát a magyarokra nézve, de végül is nem tettek semmit ellene - rövid ellenzéki lapszemle

                        Romcsics Ignác a BBC History Magyarország a második világháborúban című különszámában leírja, hogy a II. világháború után a nemzeti ellentétek minimalizálása érdekében az amerikaiak Magyarország javára módosításokat javasoltak a trianoni békeszerződésben. Erdély esetében a partiumi sáv Magyarországhoz csatolása mellett a Székelyföld számára széles körű területi autonómiát javasoltak. A brit béke-előkészítő bizottság az amerikaihoz nagyon hasonló határjavaslatokat dolgozott ki. A szovjet álláspont azonban élesen eltért az amerikai és a brit elképzelésektől. A szövetséges hatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i londoni konferenciáján Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy a román-magyar határ ügyét a két állam követeléseinek elemzése után kellene eldönteni. Az amerikai-brit javaslatot ezúttal a francia külügyminiszter, Georges Bidault is támogatta. Molotov viszont makacsul ellenállt a román-magyar határ akár jelképes módosításának is. A vita befejező szakaszában Bidault a szovjeteket támogatta. Az ülés végén már csak egyedül Bynes ragaszkodott egy 7000 négyzetkilométernyi határ menti sáv visszaadásához. Döntés Londonban nem született. 1946 februárjában a brit külügyminisztérium úgy döntött, hogy román-magyar viszonylatban is a trianoni határok helyreállítását támogatják. Ezt részben azzal indokolták, hogy olyan megoldás kezd kirajzolódni, amely Erdély kérdésének megoldását inkább az autonómiában látja. Népszabadság

Máramarosi fatemplomok – Görög Katolikus templom - Dióshalom - Partium

                        Az erdőkkel, hegyekkel körülvett település a Kapnik patak mellett fekszik. Régi neve Szürgyefalu volt 1411-ben. Dióshalom 1721-ben épült 54 méter magas tornyú fatemploma Az ősi telepítésű község régen a nagybányai és a felsőbányai kincstári uradalomhoz tartozott, s még a 20. század elején is oda számították. A 18. század elején itt folyt harcokban a falu majdnem elpusztult. Ugyancsak az itteni határban találhatók azok az érdekes alakú kősziklák, melyeket a helyi lakosság kőkazlak-nak tart, és érdekes legendát is tud róluk: "…Mikor Szent Péter itt járt, azzal büntette meg a falu egyik gazdálkodóját, aki vasárnap is szénát rakott kazalba, hogy összes kazlát kővé változtatta…" A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Oszthatatlan költészet és élet – Kányádi Sándort köszöntötték

                        Az idén 85 esztendős Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt köszöntötték barátai, pályatársai és tisztelői születésnapja alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ünnepségen Kányádi Sándor verseit Havas Judit előadóművész és Őze Áron színművész mondta el, a megzenésített költeményeket a Kaláka együttes adta elő. Kányádi Sándor az ünnepségen elmondta: az az igazi költő, akinek halála után évszázadokkal is mondják a verseit, ilyen például Petőfi Sándor. Hozzátette, hogy az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv, és ezt az általa nagyon szeretett országot addig szolgálja, ameddig csak tudja. „Minden művészetek közül a magyar költészetet tartom a legszebbnek, a legfontosabbnak” – hangsúlyozta Melocco Miklós szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja köszöntő beszédében. Hozzátette, hogy hiába tud fejből egy verset, elmondani képtelen, mert meghatódik a szavak, a gondolatok szépségétől. Úgy fogalmazott, hogy ők Kányádi Sándorral barátok és sok időt töltenek együtt, verseit olvasva mégis gyakran megdöbben, hogy ismeri annak ma élő szerzőjét. Kányádi Sándort hite és vallomása szerint az a cél vezeti egész életében, hogy a Kárpát-medencében és mindenhol, ahol magyarok éltek és élnek, a magyar költészetet közelebb vigye kicsikhez és nagyokhoz egyaránt – mondta E. Csorba Csilla irodalomtörténész, a PIM főigazgatója. „Napi szinten érezzük a mával foglalkozó, nagyon is modern gondolkodását, törődő szeretetét, a veszélyeztetett emberi értékekért szóló szelíd bátorságát, egyetemes igénnyel mérhető költészete mellett is fontos, gyakorlatias jelhagyó tevékenységét” – tette hozzá. Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke arról szólt, hogy Kányádi Sándor „két lábon járó eleven példája annak, amikor a szó és a tett, a költészet és az élet egy és oszthatatlan”. A programot az MMA, a PIM, a Magyar Írószövetség és a Digitális Irodalmi Akadémia szervezte.

Szabédi Lászlóra emlékeztek Kolozsvárott - Erdély

                        Kolozsvárott 23. alkalommal emlékezett a tragikus sorsú Szabédi Lászlóra az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.   Szabédi László 1959. április 18-án Szamosfalva határában vonat elé vetette magát, öngyilkosságával tiltakozva a kolozsvári Bolyai Egyetem beolvasztása ellen. Fő művét A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai címmel egy évvel korábban fejezte be, ám ez csak 1974-ben jelenhetett meg. Költőként is jelentős életművet hagyott hátra, számos folyóirat munkatársa volt, tanított a Bolyai Egyetemen is. A Szabédi-nap a Lázár utca 30. szám alatt található Szabédi László-emlékház udvarán kezdődött  koszorúzással, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész mondott beszédet. Az emléknap az Unitárius Püspökség dísztermében szervezett konferenciával folytatódott, ahol Pomogáts Béla irodalomtörténész, Kötő József színháztörténész és Bartha Katalin Ágnes levéltáros, a Szabédi-emlékház vezetője tartott előadást, Gálfalvi Zsolt és Kántor Lajos pedig „az időszerű Szabédiról" beszélgettek. Az emléknap a kolozsvári Házsongárdi temetőben ért véget,  ahol az egybegyűltek megkoszorúzzák Szabédi László sírját.  kronika.ro

A Szerelempatak lett a Mediawave filmfesztivál legjobb dokumentumfilmje

                        A legjobb dokumentumfilm díját nyerte a hétvégén a 24. Mediawave fesztiválon Sós Ágnes Szerelempatak című alkotása, amelyben Csíkszentdomokos egyik öreglegénye és a falu néhány idős asszonya meséli el szerelmi életük titkait.