A református templom a 13. században épült csúcsíves stílusban. Az 1848-as tűzvész idején leégett, a mennyezet nem került restaurálásra, csupán fehérre meszelték.
1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával kazettásították, 220 kazetta készült kalotaszegi motívumokkal díszítve, mindegyik egyedi módon megfestve. A torony 1762-ben épült és három harangot őriz, amelyek közül a legrégebbi 1800-ban készült.
Az épületét 1926-ban újították fel, az ajtó és ablakkeretek átalakítása is ekkor történt, csupán a nyugati ajtó kőkeretét hagyva az utókorra. A templom udvarán látható egy Mátyás-korabeli harang 1481-ből.
Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné.
Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Fekete-Tisza és a Prut folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 921 méter. Itt halad keresztül az Ivano-Frankivszkba tartó országút és vasút.
Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A hágónak fontos szere jutott a második világháború idején. A magyar honvédség utánpótlását a hágón keresztül biztosították. Környéke az Árpád-vonal erődítményrendszerébe tartozott ezért 1944-ben súlyos harcok színtere volt a vidék.
Becslések szerint mintegy öt-hatszáz fős tömeg gyűlt össze szerdán kora este a pozsonyi Vármegyeház téren azon a tüntetésen, amelyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet hirdetett meg a 2006-ban Nyitrán megvert egykori diáklány, Malina Hedvig mellett azt követően, hogy a nő ellen hamis tanúzás miatt vádat emelt a szlovák főügyészség.
A tüntetők „Igazságot Hedvignek”, „Ma Hedvig, holnap te” és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba.
A tüntetésen felolvasták Zsák Malina Hedvig üzenetét. A nő tavaly decemberben felvette a magyar állampolgárságot és januárban családjával együtt Győrbe költözött. Levelében arra mutatott rá, hogy nyitrai megveretése a „legkevésbé fájó megpróbáltatás” volt azok közül, amelyeket az elmúlt években ki kellett állnia.
„Sok évig kitartottam, éltetett a remény, hogy a hatóságok idővel belátják, hogy hibáztak (...), ez azonban nem következett be” – írta Zsák Malina Hedvig. Levelében megköszönte a tüntetés résztvevőinek, hogy „tanúbizonyságot tettek arról, hogy nem közömbösek az igazságtalansággal szemben".
A levél felolvasása után a tüntetők átvonultak a megmozdulás másik helyszínére, a pozsonyi Hviezdoslav térre, ahol a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében időközben megkezdődött a Szlovákia EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett kormányünnepség.
Színes performansz
A tömeg előtt néhány, a második világháborús német hadsereg tiszti bőrkabátjaira emlékeztető viseletbe öltözött fiatal egy „Justicia” (igazságszolgáltatás) feliratú koporsót vitt, mellettük pedig egy szlovák rendőregyenruhát viselő férfi az igazság római istennőjének öltözött nőt vezetett. Az EU-s ünnepség miatt rendőrségi kordonokkal részben lezárt Hviezdoslav téren a beöltözött fiatalok szimbolikusan újrajátszották a nő megveretését. A tüntetés, amelyet nem kísért rendbontás, nem sokkal este kilenc előtt a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
mno
A franciaországi montpellier-i cselgáncs Európa-bajnokság nyitó napján a női 48 kg-ban Csernoviczki Évanégyből négy meccset nyert, a döntőben hátrányból fordítva legyőzte a házigazdák nagy reménységét, s önmaga második, a sportág 17. magyar Eb-aranyérmét szerezte.
Gratulálunk Éva! Nagyszerűen küzdöttél, örömet okozva magyarok millióinak! Büszkék vagyunk Rád!
Hajrá magyarok! Hajrá Magyarország!
A össznemzeti lista képviselőinek együtt kell dolgozniuk a magyarság érdekében Brüsszelben is.
A listán szerepel, az óbecsei születésű, Deli Andor is. Ő a Délvidékieket fogja képviselni a Brüsszelben. Szerinte a közös kiállás a legfontosabb, ugyanis az elmúlt parlamenti ciklusában, az EP-ben számos olyan helyzet akadt, amikor Magyarország lejáratásával voltak más képviselők elfoglalva.
A Kárpát-medence egy közös élettér, és Magyarország helyzete, renoméja meghatározza a határon túli nemzetrészek helyzetét.
A délvidéki magyarság szempontjából az időzítés pedig nem is lehetne talán jobb, ugyanis Szerbia januárban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásait az EU-val.
A nemzeti és az európai ügyek nem választhatók el egymástól, hiszen az Unió a szabad és egyenrangú nemzetek Európája, ami nem létezhet függetlenül az Uniót alkotó tagországoktól.
Patrióta Európa Mozgalom
A világ legkisebb terjedelmű magashegysége, egyúttal a Kárpátok láncolatának legmagasabb kiemelkedése. Különösen szép látványt nyújt a Szepesi-medence felől és a Poprád-völgyéből. Már Anonymus is említi Trytur és Turtur néven.
kattints a VIDEÓRA!
http://vimeo.com/91593759
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna az I. világháborús magyar áldozatok emlékére - Doberdó – Olaszország
A 36 évesen, 1990-ben elhunyt Sziveri János egy a magyar költészet legnagyobbjai közül. Pilinszky Jánoséhoz, József Attiláéhoz, Adyéhoz mérik műveit. Délvidéken született, nem sokkal halála előtt költözött át Magyarországra.
Sziveri János 1954. március 25-én született a vajdasági Muzslyán, ennek ma hatvan éve. Édesapja Sziveri János elektromechanikus, édesanyja Selymesi Mária, a muzslyai kistemplom kántora volt.
Mostarban és Nagybecskereken járt középiskolába, majd Újvidéken tanult az egyetem bölcsészettudományi karán, a magyar nyelv és irodalmi tanszéken. 1980–83-ban az Új Symposion című folyóiratot szerkesztette. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. Sziveri János Budapesten hunyt el 1990. február elsején.
Sziveri János: Bábel (részlet)
"egyre közeledem a halálhoz
eső esik vagy izzadok talán hoz
valami heveny változást
ez az álom nélküli álmodás"
Emlékének ápolására barátai a magyar irodalom legjobb teljesítményeinek támogatására Sziveri János-díjat alapítottak 1992-ben. 1993-ban, Muzslyán alakult meg a Sziveri János szellemiségét őrző Sziveri János Művészeti Színpad.
Az alábbi videó egy kecskeméti felolvasóesten készült 1989 őszén. Sziveri János Bábel című versét olvassa, ezzel emlékezünk rá.
kattintsa a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=FykaNroDFLQ