Hatvan éve született Sziveri János (Délvidék) - rövid VIDEÓ!
A 36 évesen, 1990-ben elhunyt Sziveri János egy a magyar költészet legnagyobbjai közül. Pilinszky Jánoséhoz, József Attiláéhoz, Adyéhoz mérik műveit. Délvidéken született, nem sokkal halála előtt költözött át Magyarországra.
Sziveri János 1954. március 25-én született a vajdasági Muzslyán, ennek ma hatvan éve. Édesapja Sziveri János elektromechanikus, édesanyja Selymesi Mária, a muzslyai kistemplom kántora volt.
Mostarban és Nagybecskereken járt középiskolába, majd Újvidéken tanult az egyetem bölcsészettudományi karán, a magyar nyelv és irodalmi tanszéken. 1980–83-ban az Új Symposion című folyóiratot szerkesztette. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. Sziveri János Budapesten hunyt el 1990. február elsején.
Sziveri János: Bábel (részlet)
"egyre közeledem a halálhoz
eső esik vagy izzadok talán hoz
valami heveny változást
ez az álom nélküli álmodás"
Emlékének ápolására barátai a magyar irodalom legjobb teljesítményeinek támogatására Sziveri János-díjat alapítottak 1992-ben. 1993-ban, Muzslyán alakult meg a Sziveri János szellemiségét őrző Sziveri János Művészeti Színpad.
Az alábbi videó egy kecskeméti felolvasóesten készült 1989 őszén. Sziveri János Bábel című versét olvassa, ezzel emlékezünk rá.
kattintsa a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=FykaNroDFLQ
Harrach-kastély - Féltorony - Őrvidék
Féltorony őrvidéki község A. Nezsidertől 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
A Harrach-kastély a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült copf stílusban. A kastély a barokk világi építészet egyik kiemelkedő alkotása.
Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben.
Gyilkos-tó a Kőerkélyről - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
"...A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki Felső-Olaszország nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben."
Orbán Balázs (1829-1890) - A Székelyföld leírása - II. kötet
Tőkés László: szabadságharc mellett igazságharc
Tőkés László szerint az erdélyi-partiumi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál mondott beszédet a nemzeti ünnepen.
Tőkés megemlítette, a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni.
Arra utalván, hogy Románia jelenlegi himnusza is Petőfi Nemzeti dalából ihletődött, kijelentette: a szabadság egy és oszthatatlan, és egy elnyomó nép soha nem lehet szabad. Tőkés László úgy véli, a jelenkori szabadság kivívásához a szabadságharc mellett igazságharcra is szükség van.
Kelemen-havasok - Erdély
A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között. Több hegycsúcs tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert.
A Kelemen-havasok kelet-nyugati irányú vonulat, a Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatának része. Ez a hegység hordozza Maros megye és Hargita megye legmagasabb pontját (Pietrosz 2102 méter, illetve a Kelemen-forrás-csúcs 2032 méter).
A hegység gerincén halad Hargita, Maros és Suceava megye határa. A Kelemen-havasok lábánál található a Maroshévízi-, a Borszéki- és a Bélbori-medence. Ezekben a medencékben a vulkáni utóműködések részeként termálvizek és borvízforrások törnek a felszínre.
Székely Szabadság Napja - 2014. március 10. - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Marosvásárhelyen a Székely Szabadság napján a 160 éve kivégzett székely vértanúkra, Török Jánosra, Gálfi Mihályra és Horváth Károlyra, emlékeztek, és követelték a Székelyföld területi autonómiáját.
140 éve áll a gránitemlékmű, amelyet közadakozásból épített a város a székely vértanúk 1854. március 10-ei kivégzésének helyén. A megemlékezést a Postaréten a székely vértanúk obeliszkjénél tartották.
Az udvarhelyszéki Bágy szülötte, Török János a Marosvásárhelyi Református Kollégium teológia szakos tanára volt. Részt vett a szabadságharcban, elfogták, de Bem kiszabadította. Kivégzésekor 47 éves volt.
A szintén udvarhelyszéki, Martonoson született Gálfi Mihály mint szolgabíró kezdte közszereplését, majd ügyvédként folytatta. 1854-ben 37 éves volt.
A háromszéki Teleken született Horváth Károly földbirtokosként élt. Kivégzésekor 25 éves volt.
Ismeretlen elkövetők felgyújtották a vereckei magyar emlékművet Kárpátalján
Két ismeretlen elkövető gyúlékony folyadékkal leöntötte, majd felgyújtotta a Vereckei-hágón emelt magyar honfoglalási emlékművet.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnökének első helyettese az MTI-nek kedden elmondta: a vereckei emlékmű felgyújtását a tavaly felszerelt térfigyelő kamerák felvételeinek visszanézésekor vették észre a KMKSZ ungvári központi irodájának munkatársai.
Közölte: a felvételeken látható, amint hétfő este, budapesti idő szerint 21 órakor két, maszkot viselő ember kannákkal felmászik az emlékmű tetejére, és azokból folyadékot locsol annak felületére. Az is megfigyelhető, amint az egyik elkövető, már a földön, lelocsolja az emlékmű középpontjában álló oltárkövet, és meggyújtja a folyadékot.
Brenzovics közölte: a Vereckei-hágó közelében található Verebes község polgármestere - a KMKSZ kérésére - helyszíni szemlét tartott az emlékműnél és elmondta, hogy megrongálódott az oltárkő, és korom borítja az emlékmű felületét.
A KMKSZ súlyos magyarellenes provokációként értékelte kedden kiadott nyilatkozatában a honfoglalási emlékmű ismételt felgyújtását.
A nyilatkozat szerint a vereckei emlékmű újbóli felgyújtása súlyos magyarellenes provokáció. „A jelenlegi ukrajnai helyzetben a magyar közösség ellen elkövetett szimbolikus erőszakcselekedet különösen fenyegető” – állapítja meg a közlemény. A KMKSZ szerint a történtek megítélését súlyosbítja, hogy az előző ilyen, 2011. február 19-én elkövetett cselekedetet a Szabadság (Szvoboda) párt büszkén vállalta, és ez a szélsőségesen nacionalista szervezet jelenleg a kormánykoalíció részét képezi. „Úgy véljük, az ukrán hatalom európai elkötelezettségének tesztje az, hogy gyorsan kézre kerítse és példásan megbüntesse az elkövetőket” – áll a dokumentumban.
A szervezet felkérte a jelenlegi ukrán kormányzatot támogató transzatlanti közösséget, hogy tegyen hathatós lépéseket az ukrán kormány jogállami elkötelezettségének megerősítéséért, egy kisebbségbarát nemzetiségi politika érvényesítéséért.
A magyar Külügyminisztérium elítélte a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását, amely véleménye szerint megzavarhatja Kárpátalja többnemzetiségű lakosainak békés egymás mellett élését.
A tárca keddi közleményében kiemelte: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a magyar nemzeti ünnephez közeledve ismeretlenek az emlékmű oltárkövét olajjal leöntötték és meggyújtották. Az oltárkőre helyezett koszorúk, szalagok megégtek, az oltárkő is károsodott a tűztől.
A tárca határozottan elvárja, hogy az ukrán hatóságok haladéktalanul vizsgálják ki az esetet, állítsák helyre az emlékműben keletkezett károkat, és tegyenek hathatós lépéseket a tettesek kézre kerítése és felelősségre vonása, továbbá a hasonló incidensek megelőzése érdekében - fogalmazott a közlemény.
A nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-nek küldött állásfoglalásában ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a vereckei emlékművet ért újabb rongálás miatt.
A nyilatkozat leszögezte: felháborító és méltatlan, hogy amíg Ukrajna a válság leküzdéséért és a demokratizálódásért küzd, egyesek a rendkívül feszült helyzetben megpróbálnak nemzetiségi feszültséget szítani azzal, hogy megrongálják a vereckei honfoglalási emlékművet.
Unitárius templom - Magyarszovát - Erdély
Magyarszovát piciny település nagyon szép középkori templommal Erdély szívében Kolozsvár és Szászrégen között. A kedves kis falusi gótikus templom már több mint fél évezrede ( 1311-től ) áll egy kis dombon Mellette az egyszerű harangláb.
Draskovich-kastély - Németújvár - Őrvidék
Németújvár kisváros az Őrvidéken. A Németújvári járás székhelye. A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyas oltár áll.
Rákóczi-emlékmű - Tardoskedd - Felvidék
A 13. századtól virágzó település, melyben nagyban közrejátszott, hogy a Budáról Csehországba menő kereskedelmi út mellett feküdt. 1332-ben Károly Róbert király oklevele is említi a települést.
A fejlődés lendülete egészen a 16. századig tartott. Tardoskedd ekkor már a leggazdagabb falvak közé tartozott, bár a gyakori török támadások miatt lakói a közeli mocsaras területre voltak kénytelenek menekülni. III. Ferdinánd mezővárosi rangot adományozott a községnek.
1704-ben a település Bercsényi Miklós főhadiszállásaként nagy katonai táborrá alakult át. Az úgynevezett Rákóczi-dombon súlyos harcok voltak a kuruc és labanc csapatok között, melynek emlékét emlékmű hirdeti ezen a helyen.
A faluban reneszánsz eredetű kastély áll. Törley Mária alkotását a Szent István szobrot 2001-ben avatták fel.