Csobotfalván a gesztenyefák szegélyezte sétány végén, a temető közepén áll a hősök emlékműve.
Csíksomlyó (Várdotfalva), Csobotfalva és Csomortán első világháborúban elesett fiai emlékére állították. Az első világháborús hősök nevei mellé odakerültek a második világháborúsok is.
Egy régi török épület helyén új templom épült 1752-től 1763-ig klasszikus barokk stiílusban melyet a Szentháromságnak van szenteltek. A templom orgonája 1771-ben épült, a szószék pedig 1782-ben készült.
A templom kriptájában 1782-ig Zombor tekintélyesebb katolikus személyeit temették el. A templomot 1939. újították fel.
A Székely Nemzeti Tanács szervezésében egy évvel ezelőtt, 2013. március 10-én, Marosvásárhelyen harminc ezren emlékeztek meg azon székely vértanúk áldozatáról, akik 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. Budapesten, Berlinben és számos más európai városban élő magyarok és székelyek tartottak szimpátia-tüntetést ekkor.
2013. október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése már 120 ezer résztvevőt vonzott Székelyföldre, Budapesten pedig 15 ezren vonultak a Hősök teréről a budapesti Román Nagykövetség Thököly úti épülete előtt felállított színpadhoz.
Minkét megmozdulás a székelyföldi autonómia-követelés nagy ünnepe volt! Miután a román hatalom továbbra is elutasító magatartást tanúsít az ügy iránt, nyilvánvaló, hogy a nyomásgyakorlást 2014-ben is folytatni kell.
2014. március 10-én, hétfőn, 18.30-kor ismét szolidaritási rendezvényt szervezünk Berlinben is, a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyre meghirdetett 2014. évi Székely Szabadság Napjával egy időben.
Néma tüntetés lesz, mécsesgyújtással. Aki tud hozzon székely zászlókat, transzparenseket és mécsest.
A rendezvény helyszíne: Román nagykövetség, Dorotheenstraße 62, 10117 Berlin
Székelykeresztúr Székelyudvarhelytől 26 kilométerre nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
A városban található a Gyárfás kúria. A helyi hagyományok szerint a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg Gyárfásék.
Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos és Petőfi Sándor, akik 1849. Július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendégei voltak. Itt töltötte tehát Petőfi utolsó éjszakáját.
Fertőszéleskút mezőváros az Őrvidéken a Kismartoni járásban.
A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget.
Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Őrvidék legrégibb toronyórája is.
Az aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.
Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi.
A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette. Erre utal a rajta látható latin nyelvű felirat, ami magyarul így hangzik:
"A Nyitra megyei Valdból való nemes Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789 augusztusában fejezte be."
A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.
Székelyudvarhelyen 2014 február 15, a Márton Áron téren az alsósófalvi farsangtemetők és az UNESCO-nak az emberiség szellemi kulturális örökség-listáján is szereplő mohácsi busók mutatták be téltemető, tavaszváró hagyományaikat. részletek az alsósófalvai "szertartásból": A pap bejelenti : " Meghótt már a vén Dobai. Nem is volt ő már korai Italos, de jó ember vót Mikor meghótt, egyet se szólt. " Majd a felesége követi : "Jaj! Illyés! Sütni es kéne, Mosni es kéne, meszelni es kéne, De tégedet még siratni es kéne! Nem ülsz ki többet a híd végire, Nem fúvod, nem mondod: járedre, járedre... Milyen két szép zsebes harisnyája vót neki... A két kezit tette belé, vette ki... De mijen jól állott neki, jaj! jaj!" Ezután pedig a sirató asszonyok szép sorban : "Jaj, drága Ilyés komám, meghóttál itt hagytál, ki fogja bedugni a csöpögő likakot, jaaaj " " Drága Illyés meghóttál, kire marad a gyalogszán? Ki viszen ki a rézoldalba, Ki húzza le a rózsaszín bugyigómat, Két szép kezeddel, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, Ha tudnák, hogy szerette a száraz laskát, Mennyit járt mezit láb, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, egész nyáron nem csináltál egyebet, a töködről hajtogattad a legyet, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, ha tudnák, hogy szerette a sütő tököt, az este es süttem neki de nem vót ki megegye, most a töke az asztalon, ő pedig ezen a két rúdon, jaaj " " Jaj drága jó szeretőm Illyés, Asore súrlódás, jó tőbe vakarózás, Asore dikk, egy véka cső, hanem tiszta búza, Hanem dikiritáté bé a debáktálómba, jaaj "
A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították - a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része.
A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
Az 1728-79 között épült templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz stílusú. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik.
A szarkofág felirata a következő:
"Késmárki Thököly Imre Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, 1657. szeptember 25. + 1705. szeptember 13. Izmirben Kis-Ázsiában"
Thököly Imre fejedelem mauzóleuma a fejedelem palástjával és zászlóival az új evangélikus templomban van. A mauzóleum falán helyezték el a Nikodémiából idehozott eredeti sírkövet is. A kuruc fejedelem hamvait 1906-ban hozták haza Késmárkra.
Thököly Imre ugyan hazaérkezett 1906-ban, ma mégis idegen országban nyugszik.