Dávid Júlia (1961) - festőművész - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Dávid Júlia 1961-ben született Marosvásárhelyen. 1981-től a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott.
1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője.
Budapesten éppúgy volt kiállítása, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában vagy Szegeden
Erdélyt élő múzeumként tartja számon: népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre.
Az erdélyi a honfoglalás előtti korszakból eredő török motívumok, a törökös mentalitás lelhető fel munkáiban. Ezek faragásokban, szőttesekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt reprezentálódnak.
Árpád-kori templomaink - Erődtemplom - Berethalom - Erdély
A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett. Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja, amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére.
1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás alól, hogy a településen álló várat őrizhessék.
A munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1993 óta a Világörökség része.
Újonnan épített református templom - Fülek - Felvidék - "A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk"
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt.
A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom.
Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit 30 kamion hozta át Fülekre. Itt darabonként letisztították, így használták fel. A templom harangja is a régi bellényi templomból való.
A padokat krasznahorkai mesterek faragták, ott kivágott fából. A szószék belső falán a következő szöveg olvasható: "Faragta jószívvel 2002 őszén a füleki református gyülekezet megbízásából Ulman István, Baffy Lajos és társaik."
A másik egy számunkra is fontos üzenet, - Tamási Áron gondolatának egy szabad változata - amely szintén a szószék belső részére van faragva: A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk.
Emlékezés Parkja - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány. A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében.
A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják.
Ezt a titokzatos feliratot Wass Albert mellszobra alatt olvashatjuk. Hogy miért nem írták ki „rendesen” az ő nevét is, mint a többi, a szoborparkban található nagyságét, arra az a magyarázat, hogy Wass Albertet Romániában a mai napig üldözik, háborús bűnösként kezeli a nacionalista román állam, függetlenül attól, hogy milyen pártpolitikai összetételű a kormánya.
A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.
Az Isten háta mögött, fent a hegyek között - Atyha - Székelyföld - Erdély
"Küsmöd vizét a Korond vizétől egy magas trachy-hegy-lánczolat különíti el, melynek hármas csúcsát a Firtos, a siklódi Nagykő s a közepén fekvő Fiastető alkotják. – Ez utóbbin fekszik fenn a fellegek szomszédságában Atyha. Ide mászunk mi is ki, azon gyönyörűen fekvő faluba, honnan szép tiszta időben, csaknem egész Erdély felett végig lehet pillantani.
Ide feljutni nem könnyű, de itt lakni, s minden perczben szemlélhetni ez isteni panorámát, mely szépségben a firtosi kilátással vetekedik, valódi lelki élvezet s annyi, mint örökös költői felmagasztaltságban élni.
Tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve. Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyörűen fekvő Atyha."
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Három kép a Városi Múzeum tárgyairól - Fülek - Felvidék
A Füleki Városi Múzeum a volt Nógrádi Múzeum épületében kapott helyet, ahol 1994 óta áll a látogatók rendelkezésére.
A várban, a városban és a környékén talált régészeti leletekből származó gyűjtemények képezik a múzeum alapját. Legértékesebb darabjai közé tartoznak a török időkből származó fegyverek és használati tárgyak.
A nép művészetét és alkotó fantáziáját felvonultató különféle tárgyak és eszközök szintén gazdagítják a múzeum gyűjteményét.
Abránfalva - Székelyföld - Erdély
Abránfalva Székelyudvarhelytől 13 kilométerre, délre a Nyáros-patak kis völgyében fekszik.
Magyar népviseletek - Nagydobronyi viselet - Kárpátalja
Nagydobrony Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.
A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.
A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen.
Nagydobrony Ungvártól 42 km-re délkeletre, Munkácstól 23 km-re nyugatra, a Szernye-patak és a Latorca között fekszik.
Mária Neve templom - Újvidék - Délvidék
Molnár György tervei szerint a XIX. század végén neogótikus stílusban épült a Mária Neve katolikus templom.
Unitárius templom - Árkos - Székelyföld - Erdély
Árkos - más néven Sepsiárkos - község Székelyföldön. Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.
Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették. Védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült a mai harangtornya.