Sztrecsén vára a Vág folyó fölé emelkedő sziklaormon - Felvidék
Sztrecsény 1899-ig Sztrecsnó, község a Felvidéken a Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.
A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka.
Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család.
A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.
Ülke - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély
A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő.
Mindvégig megtartotta katolikus vallását, római katolikus temploma 1996-ban épült.
"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk béjegyezve."
Orbán Balázs
Sarlós Boldogasszony templom - Topolya - Délvidék
Az 1905-ben neogótikus stílusban épült 71 méter hosszú, háromhajós Sarlós Boldogasszony nagytemplom Bácska legnagyobb temploma.
Főoltárát Dudits Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás Miklós (1855) és Molnár József (1855) festette (ezeket a régi templomból hozták át).
Páduai Szent Antal Bazilika - Csantavér - Délvidék
Csantavér település a Délvidék északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik. A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Csantavér jelképe a templom: a neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén. A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
Város a túlparton - Pétervárad - Délvidék
Pétervárad a Bánk bánból ismert Petur bán birtoka volt. Hatalmas erődítmény, többszörösen körülvéve több méter széles falakkal a Duna szerémségi oldalán. A vár tetején egy szép óratorony áll, ami mutatja az időt a hajósoknak is. Gyönyörű a kilátás a Dunára, és a szemben fekvő Újvidékre.
A péterváradi óratornyot sokan csak mint "részeges" vagy mint "fordított órát" ismerik. Az első elnevezését azért kapta, mivel az óra vas szerkezete nyáron kitágul, míg a hidegebb időben összehúzódik, ezért télen késik még meleg időben siet.
A fordított óramutatóknak pedig az az oka - a nagymutató mutatja az órát, a kicsi a percet - hogy a Dunán elhaladó hajósok jól láthassák az órák állását. A percek kevésbé voltak fontosak számukra - annak idején nem rohant annyira a világ, hogy percre pontosan számítson az idő.
Adjátok vissza az én hegyeimet!
"Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül.
Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm.
Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek.
Adjátok vissza az én hegyeimet!"
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Csomakőrös - Székelyföld - Erdély
Itt született 1784-ben Kőrösi Csoma Sándor ázsiakutató, nyelvész szobra áll a falu központjában. A kultúrotthonban levő emlékszobában Kőrösi Csoma kiállítást tekinthetünk meg.
Református temploma 14. századi eredetű, 1779-ben újjáépítették, majd 1815 és 1830 között átalakították.
Szent Anna templom - Bácskertes - Délvidék
Bácskertes nyugat bácskai bájos falu. Lakosai katolikusok, több egyházi témájú szobor található a település különböző pontjain.
Csobotfalva - Székelyföld - Erdély
Csobotfalva Csíkszereda település része Székelyföldön. 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták.
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A székelyföldi Gréces-nyereg tájéka mindig is magyar vidék volt – és marad is! Autonómiát Székelyföldnek!
Marosfő Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a marosfői hágónak nevezett Gréces-nyereg hátán fekvő klimatikus üdülőhely.
Vízválasztó vidék. Határában ered a Maros is és az Olt is.
A Maros egyik forrása a Feketerez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal.
Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van.