Szent Istvánt mellszobrát 2010. március 15-i ünnepi rendezvényen avatták fel

Református templom - Huszt - Kárpátalja

                          A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom építési ideje a XIV. század végére tehető. 1524-ben, néhány évvel Luther Márton fellépését követően, az egész magyar lakosság áttért a református hitre. A templomot négy méteres fallal vették körül. Kárpátalja legkorábbi temploma, református egyháza az erdélyi fejedelmek támogatását élvezte.

Királyhágó - Erdély egyik kapuja

                            A Királyhágó – Erdély egyik kapuja A Király-hágó – más néven Erdély kapuja - a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).  

Kegykápolna - Kismarton - Őrvidék

                          A Kálvária-hegyen áll a Kegykápolna, melyet Esterházy Pál építtette 1701 és 1707 között. A kápolna a kegyszoborral és 24 stációjával katolikus zarándokhely. A kápolnához angyalszobrokkal övezett széles szabadtéri lépcső vezet. A kapu fölött látható az Esterházy címer. Az oromzaton kőből kifaragott kegyszobor látható, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyal szobra. A kápolnától részben fedett, részben nyitott lépcsőkön kanyargós folyosókon át egy mesterséges hegy belsejében, majd külső részein vezet a keresztút.

Pállfy-várkastély - Bajmóc - Felvidék

                          Bajmóc kisváros a Felvidéken, a Trencséni kerületben . Bajmóctölgyes és Bajmócfürdő tartozik hozzá. A Nyitra folyó jobb partján fekszik.  Kelet-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélya a Pállfy várkastély. A vár két részből áll: az óvárból és az ötemeletes újvárból, melyben 100 szoba található. Mai formáját 1889 és 1910 között nyerte el, Hubert József tervei alapján. A várhoz tartozik egy barlang és egy tó is. A tulajdonosok sorában a Pálffyakat a Thurzó és az olasz Onufrius család, valamint Csák Máté előzte meg. A bajmóci Pálffy-várkastély a Loire menti kastélyokhoz hasonlóan, román-gótikus stílusban épült. Imponáló külseje, természetes környezete, a történelmi távlatokba nyúló, a várhoz kötődő élőhagyományok, és a gazdag, a nagyközönség számára is nyilvánosan megtekinthető műkincsállománya teszik egyedülállóvá.  

Szent Katalin vártemplom - Körmöcbánya - Felvidék

                          A templom késő gótikus stílusban épült 1465-1485 között. Utoljára Stornó Ferenc renoválta 1885-ben. Az Alsó-kapu egy barbakánnal ellátott kettős kapu, 1539-ben erősítették meg.

Ez a becsületes és egyedül elfogadható álláspont - főleg ha a haza, a nemzetünk dolgairól van szó

                            "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." Bethlen Gábor (1580 — 1629) - erdélyi fejedelem   

Egy székely kérés - Osztrák testvéreink! Őseitek bűnének jóvátételeként támogassátok AUTONÓMIA törekvéseinket!

Haszman Pál Néprajzi múzeum - Csernáton - Székelyföld - Erdély

                          Csernáton Erdélyben, a Székelyföldön,  Kézdivásárhelytől 9 kilométerre  délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. A múzeumkertben áll  Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. Csernáton az egyik helyszíne volt a 2013. október 27-i Székelyek Nagy Menetelésének is

Árpád-kori templomaink - Református templom - Ákos - Partium

                            Ákos  Szatmár megyei falu -  Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Gánás (Gánáspuszta) tartozik. Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik. Neve az Ákos magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról kapta. A református templom (amely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott) a 12. század közepén épült román stílusban. 1642-ben leégett és csak 1732-ben javították ki, ekkor kerültek tornyaira a barokk fedelek. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.