A lengyel-magyar közös határ átkelője a Vereckei-hágón

                        1918-1920 A versailles-i békerendszer erősen átalakította a lengyel-magyar kapcsolatokat. Magyarország a háború veszteseként megalázott helyzetbe került, elvesztette területének mintegy kétharmadát, lakosságának több mint a felét, ami azt is jelentette, hogy a minden harmadik a szomszéd országokhoz került. A háború és a területi elcsatolás gazdaságilag tönkretette és nemzetközileg elszigetelte az országot. Lengyelország viszont visszanyerte hőn áhított állami szuverenitását. A versailles-i békerendszer egyben megszüntette a hosszú évszázadok óta fennálló lengyel-magyar közös határt is." 1939 A Lengyelországra nehezedő s egyre fokozódó hitleri fenyegetés árnyékában még nagyobb jelentősége lett annak, hogy az 1938-39-es közép-európai területi változások nyomán márciusban egy viszonylag rövid szakaszon helyreállt a lengyel-magyar határ. forrás: www.wysocki.hu/irasok/dok/plmo.htm fotó:  fortepan.hu

A kalotaszegi népviselet - Erdély

                          Kalotaszeg tájegység Erdélyben,  Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Erdély kevés tömb magyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete. 

Újvidék főtere - Délvidék

                        Újvidék a legnagyobb város a Délvidéken, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Délvidék lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben. Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található a neogótikus katolikus templom is.

A székelyek nem hagyják magukat

                        A székelység tudatosítani szeretné Románia kormányában, hogy kitűzött céljáról, Székelyföld autonómiájáról nem mond le – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Marosvásárhelyen, ahol a március 10-ére meghirdetett Székely Szabadság Napja elnevezésű demonstráció előkészületeit ismertette. Az SZNT elnöke rámutatott: a román kormány sem a tavalyi demonstráción elfogadott petícióra, sem a székelyek októberi nagy menetelésére nem reagált – bár Victor Ponta miniszterelnök választ ígért –, a székelyek követeléseiről nem hajlandó tudomást venni.   Százezer embert várnak Izsák Balázs szerint ezért a tavalyinál is szélesebb összefogással, több mint százezer résztvevő jelenlétével akarják Bukarestnek megüzenni, hogy a székelység nem hátrál meg, és gondjainak megoldásáról partnerként kíván párbeszédet kezdeni a román kormánnyal. A Székely Szabadság Napját a marosvásárhelyi Postaréten, az 1854-ben kivégzett három vértanú emlékművénél szervezik. Izsák Balázs  elmondta: a 160 éve kivégzett székely vértanúkra úgy emlékezhet méltón az utókor, ha tovább küzd célkitűzéseikért, a nemzeti önrendelkezésért, a székely szabadságért.   Ez nem pártrendezvény A küszöbön álló választási kampányra utalva hozzátette: nem pártrendezvényt szerveznek, ezért mindenkit részvételre buzdít, de azt kéri, hagyják otthon jelképeiket. „A Székely Szabadság Napja, a székely önrendelkezés napja a székely népé. Azt az erkölcsi-politikai tőkét, amelyet az önrendelkezés ügye hordoz, azt saját maga számára, egy csoport számára egy párt számára senki ki nem sajátíthatja, ez választási tőkévé nem alakítható” – hangsúlyozta az SZNT elnöke. Izsák Balázs jelezte: voltak, akik kifogásolták a rendezvény időzítését, mivel március 10-e az idén hétfőre esik, mások azt kérték, vonják össze a március 15-i ünnepségekkel, de az SZNT méltatlannak tartaná a megemlékezés időpontjának megváltoztatását. „Tegyünk közös erőfeszítést, hogy a Székely Szabadság Napjának üzenete visszhangot keltsen a magyarság egyetemes ünnepének, március 15-ének minden helyi megemlékezésén a székelyek körében és szerte a nagyvilágban” – fogalmazott az SZNT elnöke. mno

Galambóc vára - Al-Duna - Délvidék

Egyesek szerint Dunának Oltnak soha nem volt egy a hangja - de hogy mára nem egy, az biztos - rövid lapszemle

                      Ozsváth Sándor művelődéstörténész szerint a tace si face (hallgass és cselekedj!) népi életelve jó ideje a hivatalos román politika rangjára emelkedett, országos és nemzetközi méretekben művelik, mégpedig rendkívül hatékonyan! Köznapi gyakorlatában legfontosabb a szolidaritás egymással, mindig, minden körülmények között. Erdélyben például egy román hivatalnok vagy gyári munkás egymás után hozta/hozza be intézményébe, üzletébe, üzemébe a nemzetbelijeit, aztán a nagyfőnök mellett a kisfőnök is román lesz, szomszédjába rokonai, barátai költöznek, felvásárolják az elkótyavetyélt magyar földtulajdonokat, rátemetkeznek halottainkra, s egykor színmagyar erdélyi és partiumi falvak, magyar többségű városok tűnnek el lassan így az etnikai térképről. Kőkemény nemzeti szempontok vezérlik a politikusokat mindenütt, különösen körülünk. Bármily szép is volt Ady ideája, a Dunának, Oltnak már nem egy a hangja! Ideje hát egyet-mást eltanulni szomszédjainktól, főként a románoktól. Magyar Hírlap   Csak a románok által használt módszerekhez hasonló eszközök "bevetésével" maradhatunk fent a térképépen - lássuk be,  az utódállamok igaz, fegyeverek nélküli, de permanens háborút folytatnak a magyarság megsemmisítéséért - rajtunk múlik, hogy ezt tétlenül hagyjuk-e

Szüreti mulatság Felcsíkban - Szenttamási csőszleányok és csőszlegények vonulása a Csíkkarcfalván és Csíkszenttamáson- Erdély

A Szent Korona a Szent Márton templom tornyának tetején - Pozsony - Felvidék

                          A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus templom. A templom tetején kereszt helyett, a magyar korona csillog, mivel 1563 és 1830 között, itt koronázták a magyar királyokat.

Kossuth-szobor - Arad - Partium - Erdély - archív képeslap

                      Az egyik legimpozánsabb Kossuth-szobrot, Margó Ede alkotását 1909. szeptember 19-én avatták fel az egykori József főherceg úton, Aradon. 1919-ben, Erdély és a Partium Romániához való csatolását követően, a román hatóságok az szobor eltávolítását kezdeményezték, de a lakosság tiltakozására való tekintettel elálltak szándékuktól. 1921. március 9-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték az emlékmű mellékalakjait, mire a hatóságok bedeszkázták a szobrot. 1925. július 27-én megkezdték a lebontását. Darabjait a Szabadság-szoborral együtt egy lovardába, majd később egy sportpálya melletti üres telekre szállították. Innen a Szabadság-szobrot az aradi vár kazamatáiba szállították, míg a Kossuth-szobor bronzalakjai nyomtalanul eltűntek.

Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határ a Duna és a Morva összefolyásánál - Dévény - Felvidék

                            A Dévényi vár – a szabadság nemzeti szimbóluma - A történelmi Magyarország nyugati kapuja Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határ a Duna és a Morva összefolyásánál - Dévény - Felvidék