Református templom - Csetfalva - Kárpátalja

                          Református templom - Csetfalva - Kárpátalja Csetfalva színmagyar kis falu a Tiszaháton. Szép fatornyos református temploma egyedülálló. A templom a falusi templomépítészet szép példája. A XV. században épült gótikus stílusban, valószínűleg egy tatárjárás utáni, XIII. századi kis templom átépítésével. A kazettás mennyezeteket Asztalos Sándor Ferenc készítette a XVIII század közepén. A négy fiatornyos zsindelyes harangtorony 1796-ban épült. Csetfalván született Móricz Zsigmond édesanyja, az író is többször járt a faluban. A Tisza szabályozással foglalatoskodó gróf Széchenyi István 1847-ben járt itt, mivel gőzöse megfeneklett a Tiszán. A főút mellett Szent István emlékhelyet alakítottak ki a kereszténység felvételének 1000. évfordulójára. A faluban sokan foglalkoznak falusi turizmussal.  

Szlovákia és a jogállamiság - két, egymást kizáró fogalom

                          Malina Hedviget a legújabb orvos szakértői jelentés szerint sem bántalmazták 2006. augusztus 25-én - a nyitrai fiatal nő, akinek fotója bejárta a világot, csak kitalálta a támadást az orvos szerint. Immár két orvos állítja: Malina Hedvig az adott napon nem szenvedett semmilyen sérülést. Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes asszony, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik.   Boris Lisánsky kassai ortopéd orvost a Hedvig elleni vizsgálatot vezető ugyancsak kassai ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi október végén bízta meg az új szakértői jelentés kidolgozásával. A szakértő szinte teljes mértékben azonosult kollégája, Peter Labaš véleményével: kizárja az agyrázkódást és azt is, hogy Malina Hedvig bármilyen sérülést szenvedett volna az említett napon. Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerint érthetetlen, hogy a Komenský Egyetem Orvosi Kara után a főügyészség beéri egy ortopéd szakorvos véleményével, aki minden gátlás nélkül mer nyilatkozni neurológiai és traumatológiai kérdésekről. Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes Malina Hedvig, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik. "Kényszer hatása alatt döntöttem, a szlovák hatóságok kényszerítek arra, hogy elhagyjam az otthonomat, mert itt már nem élhetek szabadon" - mondta tavaly decemberben a nő, aki a magyar nagykövetségtől kért segítséget. "Elmondtam nekik, hogy az utolsó menedékemet, az otthonom biztonságát is elvették tőlem, ezért nincs maradásunk. Megértették az indítékaimat és nagyon segítőkészek voltak" - mondta. Hozzátette: férje szlovák nemzetiségű, ezért ő szlovák állampolgár marad, gyermekeik viszont magyar állampolgárok. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az esettel kapcsolatban tavaly, az év végén közölte: Magyarország természetes kötelességét teljesíti azzal, hogy a magyar állampolgárság és a magyarországi letelepedés által menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának. Magyarország minden magyarnak hazája, és így megbecsüléssel fogadja Malina Hedviget - hangsúlyozta. Malina Hedvig nehéz döntése ugyanakkor önmagában vádirat a szlovák politika és hatósági zaklatás embertelenségével szemben - írta közleményében Semjén Zsolt. MKL, MHO, Patrióta Európa Mozgalom  

Kövér László: A magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével, nem lesz hűtlen a székelységhez sem

                            Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, a 250 évvel ezelőtti vérengzés helyi emlékművénél tartott megemlékezésen, a székelyföldi Csíkmadéfalván. Hozzátette: az ígéret betartására a határon túliak magyar állampolgársága teremt biztosítékot. Az emlékhelyen mintegy ezren hallgatták végig a megemlékező szónoklatokat. Kövér László a hűség fogalmára építette beszédét. Az egykori osztrák császári-királyi katonaság által végrehajtott, a köztudatba madéfalvi veszedelemként bevonult vérengzés történelmi előzményei között említette, hogy a székelyek egyes vezetői behódoltak a császári hatalomnak, és hűtlenek lettek népükhöz. Magyarország 2010-ben megválasztott vezetői nevében szólva kijelentette, a madéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek emléke „arra kötelez, hogy soha ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre”. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy „Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben mások döntsenek rólunk, nélkülünk”.   „Újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek” A történelem tanulságaként említette, hogy „ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek”. Kövér László szerint ma a tisztességes és emberi megélhetés joga, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, magyar múlthoz és jövőhöz való jog került veszélybe.   Az egyetlen lehetőség A madéfalvi megemlékezés ünnepélyes pillanata volt a Bukovinai Székelyek Országos szövetsége által állított kopjafa leleplezése. A kopjafa mellett Potápi Árpád, a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a bukovinai székelyek leszármazottjaként mondott beszédet. Kijelentette: a megemlékezés is alkalom annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, a nagyvilágban élő magyarok támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. Potápi Árpád hozzátette, hosszú távon ez az egyetlen lehetősége a történelmi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének e területen. Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzés előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Magyarország fővárosai - Esztergom, Buda, Temesvár, Pest-Buda, Debrecen, Budapest

                          Egy ország jelenbeli fővárosával általában tisztában vannak az emberek, de mi a helyzet a múltbeli fővárosokkal? Gyakran meg sem fordult a fejünkben, hogy a mai fővárosunk azelőtt nem volt kiemelt helyzetű az országunk történelmében. Esztergom volt az első magyar főváros, ami már a 960-as években Géza magyar fejedelem (972-997) székhelyéül szolgált. A 970-es években a magyar fejedelmi hódítások e városból indultak ki, szerte a Kárpát-medencében. Esztergomban született 975 körül Géza fia és utóda Vajk, a későbbi I. István király (1000-1038). Istvánt 1000-ben Esztergom városában koronázták magyar királlyá, ezzel királyi fővárossá vált Esztergom. 1001-ben megalapították az esztergomi érsekséget, amivel a város vallási központ is lett. Esztergom évszázadokra a magyar Árpád-házi királyok székhelye volt, ahova külföldi uralkodók is ellátogattak. 1241-ben az előrenyomuló tatár seregek feldúlták az országot, és 1242 végén Esztergom 12.000-es lakossága is szinte teljesen elpusztult. IV. Béla (1235-1270) évek múlva tért vissza a városba és noha hozzálátott az újjáépítéshez, 1256-ban uralkodói székhelyét Budára helyezte át, s Esztergom megszűnt magyar főváros lenni. A tatár hadak 1241-1242-ben Óbudát is elpusztították és lakosságát lemészárolták. 1247-ben a király visszatért Óbudára, s Újbuda néven új város építésébe kezdett a Pest-hegyen (ma Várhegy), ami a budai vár alapja lett. IV. Béla 1256-ban királyi székhellyé tette Budát. 1301-ben kihalt az Árpád-ház és több trónkövetelő is felbukkant, a pápa Károly Róbertet preferálta. 1307-ben Károly Temesvárra látogatott, s elrendelte egy vár és királyi várkastély felépítését a városban. Stratégiai elhelyezkedése miatt 1316-bana királyi fővárossá tette Temesvárt, mivel a tartományurak (kiskirályok) egyre fenyegetőbbekké váltak Károly uralmára nézve. Temesvár politikai és kereskedelmi csomóponttá vált, de a tartományurak legyőzése, ill. pacifikálása után, 1325-ben a királyi székhelyet újra Budára helyezték. 1526-ban a mohácsi csata elvesztése után a török seregek betörtek Budára és felégették a várost, de még nem foglalták el, hanem kivonultak onnan. 1541-es visszatérésükkor azonban már elfoglalták a fővárost, és Buda a budai vilajet „fővárosává” vált. 1686-ig volt török kézen a város, de ekkor sem nyerte vissza fővárosi státuszát, amit 1536-ban veszített el. 1536-ban a magyar királyi székhelyéül Pozsony városát jelölték ki, ahol a Szent Koronát őrizték és a magyar királyokat megkoronázták. A török kiűzése és Buda visszafoglalása után (1686) is Pozsony maradt Magyarország fővárosa. Így Pozsony szolgált a reformkori országgyűlések színhelyéül is. 1825-1827-ben tartották az első reformországgyűlést, ahol gróf Széchenyi István birtokai egyéves jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy akadémia létrehozására, amely a magyar nyelv érdekében tevékenykedik (Magyar Tudományos Akadémia). Az 1843-1844-es országgyűlésen a képviselők a magyar nyelv hivatalossá tételéről döntöttek, mely nyelv hivatalos lett a törvényhozásban, a közigazgatásban, és a tanításban. 1848. március 15-én Pesten forradalom tört ki a polgári átalakulást követelve. A reformkor nagy alakjainak távlati célja az volt, hogy Magyarország fővárosa „újra” Pest-Buda legyen, mely két város ekkoriban még nem egyesült hivatalosan. 1848 júliusában Pesten országgyűlést hívtak össze, amivel gyakorlatilag Pest-Buda vált az ország fővárosává. 1849. április 14-én az országgyűlés a debreceni Nagytemplomban ült össze, ahol elfogadták Magyarország függetlenségét az Osztrák Birodalomtól és a Habsburg-ház trónfosztását. Ideiglenesen ekkor Debrecen lett a főváros. 1849 májusában a magyar hadsereg visszafoglalta Pest-Budát az osztrákoktól, s bár később újra elfoglalták a császáriak, mégis megmaradt magyar fővárosnak. 1873. január 1-én Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből jött létre a jelenlegi magyar főváros Budapest. 1944. december 21-én Debrecenben szovjet befolyással felállították az Ideiglenes Nemzetgyűlést, 22-én pedig megalakult az ideiglenes nemzeti kormány. Ezzel Debrecen másodjára is Magyarország fővárosa lett. A németek kiűzése után Budapest újra átvette az ország fővárosa címét, és azóta is az  ország első városa.                      

Magyarország fővárosai - Városi színház épülete - Kassa - Felvidék

                            1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.

Magyarország fővárosai - Ganimédesz-szökőkút - Pozsony - Felvidék

                              A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.

Magyarország fővárosai - Vigadó - Pozsony - Felvidék

                        Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. 

Magyarország fővárosai - Fő tér - Pozsony - Felvidék

                        Pozsony hosszú története során az események középpontjában volt a Fő tér, a volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere - köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.

Magyarország fővárosai - Roland-szökőkút - Pozsony - Felvidék

                            A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták.

Magyarország fővárosai - Régi Városháza - Pozsony - Felvidék

                        A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet. A Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög festett.