Prímás-palota - Pozsony- Felvidék
Felvidék egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.
A ferencesek Angyali üdvözlet temploma - Pozsony - Felvidék
A ferencesek Angyali üdvözlet templomát IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.
Kandi-szobor - Pozsony - Felvidék
Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.
Események - képek - 2013
Szabadkán, a "megbékélés jegyében" ellopták a Törött szárnyú turul madár-szobrot a Zentai úti temetőből, mely az 1944–45-ös délvidéki szerb és horvát vérengzések áldozatainak állított emléket.
Munkács városa - Kárpátalja
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.
Munkácson halad át a Budapest–Keleti pu.–Hatvan–Miskolc–Tiszai pu.–Sátoraljaújhely–Csap–Bátyu–Munkács–Volóc–országhatár (–Lavocsne–Lemberg–Kijev–Moszkva) vasúti fővonal. A vonal Bátyu–Munkács közti szakaszát a Magyar Északkeleti Vasút (államosítva 1890-ben) építtette 1872-ben, a Munkács–Volóc–országhatár közti szakaszát a Magyar (Királyi) Államvasutak (MÁV) építtette 1887-ben.
A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék
A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Marosvásárhelyen nem hagyják annyiban a rendőrparancsnok lépését
Marosvásárhely polgármesteréhez intézett nyílt levélben tiltakozott hétfőn Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke amiatt, hogy a városháza alárendeltségében működő helyi rendőrség parancsnoka a székely zászlót reklámanyagnak minősítve megbírságolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetét a székházára kitűzött lobogó miatt.
Az SZNT elnöke kifejtette: a térség társadalmi békéjét veszélyeztető súlyos provokációnak tartja, hogy a jelképet a rendőrparancsnok „önkényesen és hatáskörét túllépve” reklámnak minősítette. Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a bírság nem csak az EMNT-nek szól.
„Ez a hatalmi visszaélés általában a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani Securitate (az egykori kommunista politikai rendőrség) módszerével” – magyarázta állásfoglalását az SZNT elnöke, Valentin Bretfelean rendőrparancsnok leváltását és megbüntetését kérve Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől.
Kisebbség helyett közösséget!
Október végén a Székelyek Nagy Menetelése lelt európai visszhangra, a közelmúltban pedig a Magyar Közösség Pártja ért el sikereket a Szlovákiában rendezett megyei választásokon. Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviselete brüsszeli irodájának vezetője szerint azonban autonómiatörekvéseink húszéves késésben vannak, ezért összmagyar politikai együttműködést sürget, hogy határon túli kisebbségeinkből európai példák alapján álló önrendelkezéssel bíró közösségek legyenek.
Izsák Balázs emlékeztette a polgármestert: a segesvári bíróság mellett működő ügyészség megkeresése nyomán Románia művelődési minisztériuma már hivatalos értékelésben is megállapította: a székely zászló egy történelmi közösség jelképe, következésképpen a használata nem ütközik törvénybe.
Megmozdulás Székelyföld autonómiájáért
Mintegy nyolcvan székelyföldi fiatal tartott forgalomlassító megmozdulásokat hétfő délután a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke elmondta, az egyórás „villámcsődület” egyidőben öt helyszínen zajlott. A székely zászlókkal és a Székelyföld autonómiáját hirdető román és magyar nyelvű feliratokkal felszerelkezett résztvevők három kézdivásárhelyi, egy szentivánlaborfalvi és egy uzoni gyalogátkelőn kezdtek sétálni, akadályozván a gépkocsik haladását a forgalmas országúton.
Erőss Zsolt Aréna - Csíkszereda - Erdély
Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968 – Kancsendzönga - Nepál 2013) székely hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt.
A csíkszeredaiak róla nevezték el a város spotcsarnokát
Régi fényében ragyog a lendvai Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom barokk oltára - Muravidék
A lendvai Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom csodálatos barokk oltára a négy egyházfő szobrával - Szent Ágostonnal, Szent Ambrussal, Nagy Szent Gergellyel és Szent Orbánnal - ismét a régi fényében tündököl. Nemcsak a főoltár, a tabernákulum is teljes felújításon esett át: első alkalommal azóta, hogy 1751-ben Franc Tauzy akkori zágrábi püspök felszentelte.
A Lendvai Plébánia történelmének egyik legjelentősebb eseményére részben a templomon kívül került sor. Az oltár és a tabernákulum felújítása alkalmából rendezett ünnepi műsorra a Lendvai Színház- és Hangversenyteremben került sor, majd pedig Peter Štumpf muraszombati püspök szentelte fel a két ereklyét.
Különböző források Lendván már 840 körül templomról számolnak be. az Alexandriai Szent Katalin templom 1749 és 1751 között épült. A főoltár és a tabernákulum több – gyakran nem szakszerű – felújításon esett át, de a mostani az első olyan generáció, amely felvállalta a két kegytárgy teljes és szakszerű restaurálását.
Népújság, Patrióta Európa Mozgalom
Tőkés László: Az RMDSZ letért az autonómia útjáról
Az erdélyi magyarságnak jövőre, száz év után először ismét lehetősége lesz arra, hogy a magyar nemzet politikai életét alakíthassa – ezt Tőkés László mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tízéves jubileumi ünnepségén, Kolozsvárott.
A szervezet elnöke emlékeztetett: a választásokon való részvételhez szükséges az előzetes választási regisztráció is. Tőkés László a rendezvényen arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban valódi párbeszéd kezdődött a magyarok és a románok között a erdélyi autonómiáról, és bízik abban, hogy az elképzelések közeledni fognak a kérdésben. Beszédében ugyanakkor élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely szerinte letért az autonómia útjáról.
Hír TV, MNO