Muravidéki disznóvágás télen – még élő hagyomány - Délvidék
A disznóvágás különlegessége az úgynevezett vágott zsír, amelyhez a szalonnát ablázzák, kihűtik, majd ledarálják, utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe kerül.
A hideg téli napok egyik elmaradhatatlan hagyományos családi ünnepe a Muravidéken is a disznóvágás. Igaz, ma már egyre ritkábban nevelnek otthon állatot, de a disznóvágást a parasztgazdáknál vásárolt sertéssel – és ma már egyre kevésbé ragaszkodva az évszázados hagyományokhoz – a legtöbb helyen mégis megtartják.
Ahogy egykor, úgy ma is összegyűlik ez alkalomból a család, szinte az egész rokonság, az elvégzett nehéz munka után pedig az asztalra finom húsfélék kerülnek: a frissen sült „első hús”, a resztelt máj, a véres és a hajdinakásás hurka, a pecsenye, és persze a bujtarépa, (egytálétel savanyított kerekrépából és csontos húsból, köleskásával sűrítve).
Az igazi disznóvágásoknak a Muravidéken még egy fontos jellemzője a szalmával pörzsölés. A leszúrt sertést szalmával betakarják, meggyújtják, és addig perzselik, amíg a bőre mindenhol szép világosbarna nem lesz. A disznót ezután megtisztítják, lekaparják, feldarabolják. A frissen perzselt bőr, a „bürke” valódi ínyencség.
Még igencsak csípős a hajnal, amikor a férfiak összegyűlnek. Egy kupica finom pálinka, egy-két vicc, majd a böllér – e tájon mészáros – előszedi a disznóöléshez szükséges kellékeket, késeket, bárdokat, aztán elkezdődik a munka. A disznó leszúrása után a háziasszony felfogja a vért, kihűlésig kevergeti, majd hidegre helyezi addig, míg fel nem használják a hurka készítéséhez. Addig a férfiak – legalább négyen-öten szoktak segíteni – elkezdik a disznó pörzsölését. Majd – miután a gyerekek is meglovagolták – a megtisztított disznót „sráglán” az emberek bontópadra emelik, vagy Y alakú lábakra felakasztják, s a hentes felvágja a sertés hasát. Gondosan kiszedi a beleket, a szívet, a májat, a tüdőt, s megvizsgálja a szalonnaréteget. A megfelelő vastagságért dicséret jár a háziasszonynak, amiért jól felhizlalta a disznaját.
Míg kint tart a disznó feldolgozása, a konyhában már gőzölögtek a finom ételek, vacsorára mindenképpen elkészül hurka is.
Néhány szó még a szalonnáról: A szalonnát a Muravidéken többféleképpen felhasználják. Különlegesség az úgynevezett vágott zsír, melyhez a szalonnát ablázzák (abálják), azaz megfőzik, kihűtik, majd húsdarálón ledarálják. Utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe (zsírosbödön) vagy más zárható edénybe kerül. Kényérre kenve, vöröshagymával a vidék egyik eredeti különlegessége. A friss szalonnából továbbá finom „tepertüt” is sütnek. A Muravidéken a disznósajt – a prezbors, a szó a német presswurst kifejezésből ered – készítése is hagyomány, a kitisztított gyomorba paprikás lében elkészített pörzsölt „bürke” és „a fejről minden” belekerült. Felfüstölik, hasonlóan a sonkához, oldalashoz.
A fárasztó disznóvágási napon bő ebéd, este pedig disznótoros vacsora várja a rokonságot. Ma eredeti, hagyományos, szalmával pörzsöléses, disznósajtos disznóvágást csak igen ritkán tartanak. De hogy a szokás ne merüljön feledésbe, a hagyományőrző egyesületek – mint társas rendezvényt – sok helyen megszervezik, így a hajdani családi ünnep mára inkább közösségi eseménnyé vált. De a hagyomány ezáltal mégis tovább él.
Szolarics Nagy Klára
Népújság
Ghymes együttes (Felvidék) - Éghymese - Bárka - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=Y7CxgM_kVRU
Dalszöveg
Áradó Duna hátán
dinnyehéjből font bárkán
indul ember-kölyke pár
ember-kölyke pár
Szembenézlek hallgasd el
annyit mégis mondjál el
megmaradsz-e, enni kell
hogyha bírni kell
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
annyit én is megmondtam
látsz még élve s látsz holtan
nem merem a többit még
tudni mindenképp
együtt alszunk, egy álom
a világod s a világom
annyi út van, mehetnénk
az egész világon
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
(instrumentális)
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s ritkán hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani - rövid lapszemle
Tőkéczki László szerint a magyar politikai elit sosem, még gondolatban sem jutott olyan mély szintre, hogy a zsidó származásúakkal szemben felvetődhetett volna a fizikai megsemmisítés. Addig jutottak csak el, hogy a Trianon utáni harmadára zsugorodott országban, egy törvényben helyzetbe akarták hozni a négyszázezer magyar menekültet, s ezért nemzetiségi kvótákat szabtak meg, ami érintette a zsidóságot is.
Úgy beszélni róla, mint a náci tömeggyilkosságok előképéről egészen abszurd. A kormányzó úgy írt a honi zsidóságról: sokkal inkább kötődnek magyarsághoz, mint a nyilasok, akik, mint a Vasgárda, kiárusítanák az országot a náciknak.
Schmidt Mária úgy látja, szakítani kell azzal az egyes tankönyvek médiumok által sulykolt régi pártállami képpel, amely szerint a Horthy-rendszernél minden jobb volt. Káros tendencia, hogy hajlamos ez az irányzat dolgokat úgy számon kérni, mintha az akkori döntéshozók a mai ember tudásának, információinak a birtokában lettek volna. Ez az utólagos anakronisztikus számonkérés, felelősségre vonás márpedig abszurd. Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani.
Magyar Nemzet
Pontosan így igaz ez “nagy léptékben” is – a magyar nemzet más, mint a közeli, és távolabbi környezete, ezért több ezer éve megvetés a sorsa, és ármánykodások áldozata
"Jegyezd meg: mindenki bolond, aki nem olyan, mint a többi, aki más, aki nem úgy éli az életet, mint a többi mind."
Varju nemzetség – részlet
Kós Károly (1883-1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Kástu - Pityerszer - Szalafő - Őrség - Dunántúl
A kástu (régies nevén fölkástu) jellegzetes őrségi épület, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény.
Több típusát használták. Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen autentikus példánya a szalafői Pityerszeren áll.
Ősz a Csíki-havasok legmagasabb pontján - Szellő-tető (1493) - Gyimesek - Erdély fotó Karácsony Csaba
a Csiki havasok legmagasabb pontja, 1493
Magyar népi díszítések - Mezőségi (széki) hímzés - Erdély
Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is.
Szálán varrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabad rajzú munkáik sajátosak. Ezt napjainkban is készítik még. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű textúrájú pamutvászonra varrják.
Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják.
A mintakészlet nem gazdag: szálán varrottból 7, a szabad rajzúakból 11 minta ismeretes, utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta...
Botrány: elvitették Délvidék első Trianon-emlékművét!
Felháborító esetről számolt be Facebook oldalán Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) a mai napon szerette volna felavatni Délvidék első Trianon-emlékművét. Az eseményre Szávay István is meghívást kapott. kep4 „Ma reggel azonban Ada község magát magyarnak valló, de a Demokrata Párt színeiben, tehát szerb zsoldban politizáló polgármestere, Bilicki Zoltán utasítására a képen látható emlékművet elszállították” – adta hírül a jobbikos képviselő. szavay László Bálint, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnöke és Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke bemutatják a tervezett Trianon-emlékmű üvegtábláját a vajdasági Adán, a római katolikus temető kápolnája mellett - MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Szávay István ígéretet tett arra, hogy a Jobbik nem fogja szó nélkül hagyni az esetet, mindenben segítik a szervezőket, akik az ellopott oszlopot pótolni fogják, és az avatást méltó körülmények között ismét meg fogják tartani. Szávay a Jobbik nevében felajánlotta, hogy az emlékmű pótlásának költségeit a nemzeti párt magára fogja vállalni. A jobbikos honatya továbbá azt írta Facebook oldalára: „Köszönet és elismerés illeti Rusai Józsefet, az MRM adai vezetőjét és mindazon bajtársait, akik szembe szállnak a hatósági önkénnyel, megalkuvást és meghátrálást nem tűrve kitartanak céljaik mellett!” szavay10 Résztvevők a délvidéki Magyar Remény Mozgalom megemlékezésén a vajdasági Adán, a római katolikus temető kápolnája mellett - MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Az MTI azt írja: Rusai József, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) adai községi szervezetének elnöke a helyszínen újságíróknak elmondta, az avatás előtt, vasárnap kora délután szembesültek azzal, hogy ismeretlenek szombaton délután vagy vasárnap reggel elvitték a magánadományokból, egyházi területen állított emlékmű talapzatát. Az elnök hozzátette, szeretnék az emlékművet a közeljövőben a tervezett helyén fölállítani. László Bálint, az MRM elnöke közölte, a párt az emlékmű állításáról megállapodott a katolikus egyházzal, és az avatási ünnepséget is bejelentette a rendőrségnél, és az tudomásul vette. Az adai plébános azonban a helyi építésügyi hatóságtól kapott egy határozatot, amely egynapos határidővel elrendeli az emlékmű bontását. Ezt a lépést a település magyar nemzetiségű polgármestere kezdeményezte hivatalból. A dokumentum szerint bár tizenöt napon belül lehetőség van fellebbezésre, ez a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal. Mivel a magántulajdonból emelt emlékmű magánterületről tűnt el, a párt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz - mondta László Bálint. Szávay István magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke hangsúlyozta, az emlékmű egyszerre mementója annak a tragédiának, amely a nemzettel 1920-ban történt, ugyanakkor jelképezi azt is, hogy ennek ellenére megmaradt az itteni magyarság, összetart, van hite és jövője is. A képviselő jogi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlannak tartja a történteket. A politikus elmondta, a Jobbik szeretné, ha mielőbb tisztázódnának az eset körülményei. Ha bebizonyosodik, hogy jogszerűtlen volt a bontásról szóló határozat, a párt elvárja a magyar kormánytól, világosan adjon hangot tiltakozásának. Szávay István Facebook oldala és MTI, PannonRTV nyomán – alfahir.hu
Látkép a Tatár-hágó előtti utolsó településről - Mezőhát - Kárpátalja
A Hóvár és a Kőhavas hegycsúcsok Kárpátalján a Máramarosi-havasokban találhatóak. Az Északkeleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, hóvár, magassága 2061 méter. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Kőhavas magassága: 2020 méter.
A somoskői vár őszi verőfényben - Felvidék
A somoskői vár a jelenlegi magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés szlovák oldalán, Somoskő (ma is Magyarországhoz tartozó) település fölé magasodó vulkáni csúcson található. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része a Felvidéken.