Ismét magyar polgármestere van Szabadkának

                          Bő fél évtized után ismét magyar polgármestere van Szabadkának Maglai Jenő, a VMSZ helyi vezetője személyében. Ezt megelőzően új koalíciót hozott létre a VMSZ a két kormánypárt, a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, valamit a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége. Magyar Nemzet

Tőkés László kitüntetésének megvonása egyenértékű lenne a magyarok kitagadásával - rövid lapszemle

                          A Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága visszavonatná Tőkés László román állami kitüntetését. Tőkést azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Népszabadság   A magyar néppárti képviselők szerint a becsületbírósági döntés súlyos támadás a véleménynyilvánítás, a szólás szabadsága ellen. Traian Basescu óvatosan kezeli a becsületbíróság határozatának elbírálását. Basescu szerint a kitüntetés visszavonása nem egyszerű folyamat. 2004-ben indult államfői pályafutása során egyetlen elnöki rendeletét függesztette fel a román igazságszolgáltatás. Mégpedig azt, amellyel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy Románia Párt elnökének állami kitüntetését vonta vissza. Magyar Nemzet   Szőcs Levente szerint Tőkés László tusnádfürdői nyilatkozatát szándékosan félremagyarázták. Kitüntetésének megvonása egyenértékű lenne a magyarok kitagadásával a román (politikai) nemzetből, egyet jelentene annak rögzítésével, hogy az autonómiáról vagy a magyarok jogairól beszélni támadás a román állam ellen. Tőkést véleménye miatt büntetik, ami Európa és a Nyugat előtt védhetetlen. Ezért látszik visszakozni Traian Basescu elnök, akié az utolsó szó az ügyben. Ő lehet az az európai figura, aki elejét veszi egy újabb kisebbség- és demokráciaellenes kormánypárti akciónak. Népszabadság  

Esküt tett Böjte Csaba, az 500 ezredik külhoni magyar állampolgár - rövid VIDEÓ!

                        kattints a VIDEÓRA! http://videotar.mtv.hu/?k=500+ezredik  

Böjte Csaba ferences és édesanyja az ötszázezredik új külhoni magyar állampolgár

                                        A magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot. A napot azért, mert a 2004. december 5-ei „nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott. Semjén a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját. „Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” –˜ mondta. Semjén szerint „visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket. MNO

Orbán Viktor: Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót

                        Ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben rendezett eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá. Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor. Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. „Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor –, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára. Orbán kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.   „Nem lehetünk elég hálásak” A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor „Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán.   Böjte: Ebből fakad életem értéke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. „Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott. Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. MNO

Halálra ítélik magyar oktatást Szlovákiában? - Folytatódik a rasszista állami politika Szlovákiában is

                          „Elveszitek az iskoláinkat, elveszitek a jövőnket”, „Bezárjátok az iskoláinkat, bezártok minket is?” – ilyen feliratú transzparenseket emelt magasba, a halálra ítélt iskolákat pedig a pódium szélére tett koporsóval jelképezte Pozsonyban a szlovák törvényhozás épülete előtt tüntető több száz fős tömeg. A tüntetéssel az kis létszámú vidéki iskolák megmentéséért, az intézményeket leépítő közoktatási törvénymódosítás ellen tiltakoztak. A megmozdulás szervezői, a felvidéki magyarság szervezeteinek képviselői széles körű párbeszédre szólítottak fel az intézmények jövőjéről, hiszen „a közoktatási törvénnyel és annak következményeivel a nyelvi és a kulturális sokszínűség elismerését kérdőjelezi meg a szlovák kormány” – mutatott rá Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke.   Nemcsak az iskoláink, hanem a magyar közösség ellen is irányul - Az iskola a megmaradás helyszíne A török hódoltság idején éppúgy, mint most a templom és az iskola a magyarság megmaradásáért folytatott harc legfontosabb színtere a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a felvidéki Rimaszombatban, a helyi református templom felújításának befejezése alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten. A miniszterelnök szerint „a felvidéki magyarság is, hitem szerint csak akkor maradhat meg magyarnak, ha képes nyelvét, hitét és identitását megőrizve szülőföldjén élni.” Bár a szlovák kormány az intézkedést az oktatás hatékonyságának növelésével és a takarékoskodás szükségességével indokolja, máig nem számszerűsítette, milyen összeget akar a kis iskolák leépítésével megtakarítani – hangoztatta Érsek Árpád a  parlamenti képviselő. A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártjának oktatásügyi alelnöke elmondta, hogy a kistelepüléseken sok esetben az iskola a kultúra egyetlen letéteményese, így „ez a törvény nemcsak az iskoláink ellen irányul, hanem településeink, önkormányzataink és a magyar közösség elleni támadás is" – szögezte le.   Mégis megszavazták A tiltakozó megmozdulást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Csemadok, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar párt, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezte. A tüntetés nem sokkal a közoktatási törvény módosításáról szóló parlamenti voksolás előtt ért véget – a szlovák parlament egyébként elfogadta az iskolák megszüntetéséről szóló törvénymódosítást. MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom  

Mikes Kelemen (Zágon, 1690 – Rodostó, Törökország, 1761) - II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása

Kastélyok a kárpát-medencében - Ráday-kastély - Pécel - Alföld

                                    A péceli kastélyt gyakran nevezik a Grassalkovich-kastély kistestvérének. A 18. században élte igazán fénykorát, történelmünk jelentős alakjainak nagyobb része megfordult itt.

Egy jó erdélyi példa a cigányokkal való együttélésre - rövid lapszemle

                          Nem helyénvaló, hogy egyes angliai településeken a cigányok megfélemlítik a helyi lakosokat, és nem képesek beilleszkedni a társadalomba – mondta egy rádióinterjúban a brit miniszterelnök-helyettes Nick Clegg. Miközben Európa számos nagyvárosa panaszkodik a kelet-európai romákra, az észak-erdélyi Koltó magyar polgármestere megoldást talált a cigányokkal való együttélésre – számol be az Adevarul. Csendes Lajos, a 40 százalékban cigányok lakta község elöljárója csak a közmunkát végző romáknak folyósít szociális és élelmiszer segélyt. Szerinte a jogvédőkkel ellentétben nem ígérgetni kell a cigányoknak, hanem munkára kell fogni őket.  Magyar Nemzet

A szlovákiai magyar szervezetek egybehangzóan elutasítják az újabb magyarellenes szlovák lépést - rövid lapszemle

                          Egybehangzóan elfogadhatatlannak tartja a Most-Híd, a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, hogy úgy módosították a kisebbségi kormánybizottság statútumát, hogy minden nemzetiség küldöttének csak egy szavazata legyen a testületben. A népesebb kisebbségnek, például a magyaroknak eddig öt szavazatuk volt. - Minden kisebbség egyenrangú, ezért a bizottságban mindenkinek egy szavazati jog jár – indokolta a változást Stane Ribic, a szerbek küldötte, aki a javaslatot beterjesztette. Magyar Hírlap