Ez tíz évvel ezelőtti elképzelhetetlen volt - román és székely politikusok tárgyaltak az autonómia kérdésköréről - rövid lapszemle
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bálványos Intézet konferenciáján a székelyföldi román politikusok szorgalmazták, hogy induljon tisztázó közvita az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek mellett a Hargita, Kovászna és Maros megyében kisebbségben élő románság aggályairól.
Antal Árpád, a megyeszékhely polgármestere felkérte a román közösség képviselőit, támogassák a térség autonómiáját, a magyarok pedig garantálni fogják, hogy etnikai arányuknak megfelelően fognak vezető tisztségeket kapni. Ha Székelyföld területi autonómiát kapna, a többségében magyarlakta régióban élő románok identitását kulturális autonómia védené.
Magyar Nemzet
Izsák Balázs szerint olyasmi történt, ami a tíz évvel ezelőtti megalakulásunkkor elképzelhetetlen volt. Most egy asztalnál ültek a magyar és román közéleti személyiségek, miközben a tíz éve még tabunak bizonyuló témát boncolgattuk. Sok emberrel - köztük románokkal is – megértettük, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem sérti az ország területi integritását.
Magyar Hírlap
Bercsényi Miklós-szobor a várban - Ungvár - Kárpátalja
Bercsényi Miklós - II. Rákóczi Ferenc mellett mindvégig kitartó, őt a száműzetésbe is elkísérő igaz hazafi és kortársainál jóval messzebbre tekintő politikus volt.
Kórustalálkozó Nagy Ferenc emlékére - egyedi ötlettel fogta össze a magyarságot: együtténekléssel
Emlékhangversenyt szerveztek Nyárádszeredában Nagy Ferenc tiszteletére. A szervező Seprődi János Kórusszövetség ezzel is tisztelegni kíván alapítója emlékének.
Idén már harmadszor hívták emlékezni és ünnepelni a kórusokat. A meghívásnak öt együttes tett eleget és vonult fel a kisváros művelődési házának színpadára: a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör, a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus, a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, a gyergyószentmiklósi Domokos Péter Pál Dalkör és a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes.
A közel másfél órás előadáson színes repertoárt hallhatott az érdeklődő: volt ott magyar és cseh népdalfeldolgozás, reneszánsz művek, kuruc- és népdalok, valamint régi székely katona- és népdalok, de hallhattunk szemelvényeket di Lasso és Schubert műveiből is. A találkozó végén a csoportok Csíkfalvára utaztak, ahol megkoszorúzták a Nagy Ferenc tiszteletére egy hónapja állított emlékoszlopot és elénekelték A csitári hegyek alatt című kedvenc népdalát.
Nagy Ferenc 1935-ben született a nyárádmenti Búzaházán, tizenhét éves korában már kórust vezetett. Zenetanári diplomát a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett 1957-ben. Pályafutása, pedagógusi és igazgatói munkája Csíkfalvához kötötte.
1990-ben újraindította a kommunizmus idején kényszerszünetelő Nyárádmenti Kórusszövetséget és kórusmozgalmat, majd 1991-ben megalapította a Seprődi János kórusszövetséget, amely nemsokára nemzetközivé vált, és a Kárpát-medence nyolc országának minden magyarlakta térségéből egybefogta és szervezte a karéneklési mozgalmakat.
Munkásságáért 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008 januárjában megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, ugyanazon évben Csíkfalva község díszpolgára címmel is kitüntették. Öt éve távozott el az élők sorából.
Nemcsak tanári, karvezetői és szervezői munkájával érdemelte ki társai tiszteletét, hanem előrelátott a politikában is, olyan dolgokat jósolt meg, amelyek a maguk idején abszurdumnak tűntek, de néhány év múlva valósággá lettek.
A mindenfelől támadott, kijátszott magyarság fegyvere a szervezettség, összefogás lehet – állította, és egyedi ötlettel fogta össze a magyarságot: együtténekléssel. Keze alatt mintegy hétszáz kórus alkotta a nemzetközi szövetséget.
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János tanácstermében. A tavaly elhunyt jeles korondi festőművész emléke tiszteletére rendezett tárlat 2013. november. 26. és 2013. december 26. között látogatható, naponta 09-13 óra között.
Sikeres költő és sikeres festő vált belőle. Művészete az erdélyi tájhoz, közelebbről a Kis-Küküllő völgyéhez, Korond emberi világához kötődik. (Festményeinek már címe is jelzi a szülőföldi témaválasztást (Bivalyok, Korond, Tájkép legelésző lovakkal, Korondi csendélet, Őszi hangulat, Kilátás a hegyekre, Dombok között, Pihenő favágó).
Zsögödi Nagy Imre festő művészetével rokon az övé, természetelvű festés, de a 20. század modern festészeti irányzatainak kellékeit is gyakran beépíti motívumkincsébe . Világos, derűs színei optimizmust sugároznak, a táj megtartó erejének érzését keltik.
Valahol a háttérben a nagybányai művésztelep kisugárzása, hagyományainak továbbvitele érvényesül kortárs művészeti eszközökkel. 1965 óta volt kiállító művész, elsősorban egyéni tárlatokat szervezett. Az 1989-es romániai rendszerváltás után gyakran eljutott kiállításaival az anyaországi galériákba és Nyugat-Európába is.
erdely.ma
Fehér-mező - Hagymás hegység - Székelyföld - Erdély
A Nagy-Hagymás vagy Bárány-havas (1792 méter) a Hagymás-hegység legmagasabb pontja. Észak felől a Fehér-mező mészkő fennsíkja csatlakozik hozzá, amelyen gyakoriak a víznyelők.
Kulturális autonómiát az erdélyi magyarságnak - Területi autonómiát Székelyföldnek! - rövid lapszemle
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, s vele a Székely Nemzeti Tanács kettős autonómiát kér. Kulturális autonómiát a Románia összmagyarságnak.
Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi közösség választott szervei átvennék az államtól a kultúrájuk és nyelvük megőrzéséhez szükséges jogokat és intézményeket, így az oktatási intézményeket.
A Székelyföldnek igényelt területi autonómia kiterjedne Hargita, Kovászna megyére és Maros megye székelyek lakta területére. A helyi parlament szerepét az önkormányzati tanács, a végrehajtó hatalomét az önkormányzati bizottság töltené be.
Az autonóm terület pénzügyi, önálló költségvetési jogosítványokkal rendelkezne. Kérdések így is maradnak. Hol lenne az autonóm terület fővárosa?
Marosvásárhely ugyanis több mint egy esztendeje sajnos elvesztette magyar többségét. Része lenne-e a város az autonómiának, vagy csak a környékbeli településeket csatolnák hozzá? Mi lenne a székely területektől adminisztratív úton leválasztott, de történelmileg oda tartozó településekkel, például a Bákó megyébe kényszerített Gyimesbükk-kel?
Magyar Nemzet
Orbán Viktor: Sikeres anyaország áll a Kárpát-medencei magyarság mögött
A Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő esztendőkben.
Erőt adott az egész kormánynak, hogy amikor kiállásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra és szervezeteikre mindig lehetett számítani; könnyen lehet, hogyha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magában foglaló kiállás és szolidaritás, akkor talán nem is tudtuk volna keresztülvinni az elképzeléseinket.
Rendkívül sajátos a magyar pozíció az eurózónához nem tartozó országok és az eurózóna államainak viszonyának vitájában, mert miközben államadósság csökkentési, költségvetési, foglalkoztatáspolitikai sikerekről lehet beszámolni, sosem szabad elfeledkeznünk arról, hogy rendkívül szegény országról beszélünk.
Bár a helyzet kétségkívül valamennyit javul: döntöttünk a gyed extrabevezetéséről, a következő évben is lesznek béremelések, jövőre életbe lép a kiskeresetűek adókedvezménye, rezsicsökkentés zajlik, ez nem felejtetheti el velünk azt a tényt, hogy az átlagkereset Magyarországon nettó 600 euró körül van és a nyugdíjak is csak 300-330 euró körül havonta.
Az elmúlt három és fél évben abba az irányba haladt Magyarország, hogy a szabadság mellett a szabad élet feltételeit is megteremtsük. A szabad élethez ugyanis szükség van munkahelyre, megélhetésre, a gyereknevelés biztonságára és így tovább.
Az elmúlt három és fél évben tapasztalt ellenszél jelentősen enyhülni fog. Ez nem fog megmutatkozni a választások előtt, ugyanis az európai logikának megfelelően mindenki a sajátjait fogja támogatni és a külföldi elem meg fog erősödni.
Ha a választásokat követően stabil kormány jön létre Magyarországon, ami az egyik legkeresettebb cikk Európában, akkor ez a fajta nemzetközi elismerés megjelenik majd hazánk és a szövetséges uniós országok kapcsolatában - mondta Orbán Viktor.
Patrióta Európa Mozgalom
Reményik Sándor: Nagy magyar télben - részlet
"Nagy magyar télben picike tüzek,
Soh`se volt olyan máglya,
Mintha most ez a sok-sok titkos láng
Összefogna egy láncba...!
Az égig, a csillagos égig érne,
És minden idegen rongy benne égne!"
Nagy magyar télben - részlet
Reményik Sándor (1890-1941) - költő
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó simogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
Elaltatja a múltat, s a jövőt.
Pedig be nehéz megtalálni már
Az ösvényt, a szívembe vezetőt.
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden - részlet
Rétvári Bence államtitkár szerint itt az idő, hogy a benesi dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek
Az igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket. Az államtitkár úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. A politikus szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek.
Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.
A magyar és német nemzetiségűeket egyebek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetéteiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben „fasizmussal való együttműködés” ürügyével hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak –, miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen.
Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztást is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését. Ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.
Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer „háborús bűnöst” találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra, ismertette a szakember.
Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint hetvenezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.
Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák legfelsőbb bíróság álláspontja alapján hozott ítélet.
Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.
Bár Szlovákia az EU tagja, mégsem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni, és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – jelentette ki Horváth Attila.
MTI