Maradunk! - Megmaradunk!

Magyar emlékek a nagyvilágban - Zsigmondy Richárd Nobel-díjas magyar kémikus emléktáblája - Göttingen - Németország

Őrtűzek - lármafák égtek Székelyföld természetes határainál - 2015 - október 24

                            Kedves Barátaink! Osszuk meg ezt az anyagot! Terjesszük a hírt, és a képeket az egész világon! Akinek külföldi ismerőse, barátja van - írjon az anyaghoz egy pár magyarázó gondolatot az adott idegen nyelven is! Ily módon, minden közreműködő, személyesen is tesz, cselekszik a közös magyar ügyünk érdekéért! Itt az alkalom magyarok! Barátsággal: Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapító   Székelyföld határainál több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) demonstrációja keretében, a régió autonómiáját követelve. A tömegrendezvény Székelyföld 68 peremtelepülésén kezdődött meg egy időben az ökomenikus istentisztelettel. Ezt követően felolvasták a székelyek kiáltványát. A dokumentumban kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával akarják a román kormány tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával: "E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.” A kiáltvány megemlíti, hogy Románia továbbra sem mondott le arról a szándékáról, hogy a magyar többségű régiót egy román óriás-régióba olvassza be, valamint a többször kinyilvánított autonómiaigényről sem kezdődött meg a párbeszéd. "Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén." majd így folytatódik a kiáltvány: "-Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a székely nép - Európa autonóm közösségeihez hasonlóan - megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell." A dokumentum leszögezi, hogy Székelyföld autonómiájának a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül. A kiáltvány párbeszédre szólította fel Románia kormányát, Magyarországot pedig arra kérte, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés cikkelyeinek, melyek azt vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan intézkedésről, amely a régiók etnikai arányát változtatnák meg. A demonstráción Tőkés László közvetítette a partiumi magyarok szolidaritásvállalását: "Olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat" – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Székelyföld határainál több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) demonstrációja keretében, a régió autonómiáját követelve. A tömegrendezvény Székelyföld 68 peremtelepülésén kezdődött meg egy időben az ökomenikus istentisztelettel. Ezt követően felolvasták a székelyek kiáltványát. A dokumentumban kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával akarják a román kormány tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával: "E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.” A kiáltvány megemlíti, hogy Románia továbbra sem mondott le arról a szándékáról, hogy a magyar többségű régiót egy román óriás-régióba olvassza be, valamint a többször kinyilvánított autonómiaigényről sem kezdődött meg a párbeszéd. "Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén." majd így folytatódik a kiáltvány: "-Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a székely nép - Európa autonóm közösségeihez hasonlóan - megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell." A dokumentum leszögezi, hogy Székelyföld autonómiájának a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül. A kiáltvány párbeszédre szólította fel Románia kormányát, Magyarországot pedig arra kérte, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés cikkelyeinek, melyek azt vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan intézkedésről, amely a régiók etnikai arányát változtatnák meg. A demonstráción Tőkés László közvetítette a partiumi magyarok szolidaritásvállalását: "Olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat" – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Ott ahol zúg az a négy folyó - VIDEÓ!

                                    Ezt érdemes meghallgatni, de a fotókat megnézni is - egy-egy képet felvillantunk gyönyörűséges Kárpát-hazánk tájegységeiről kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=LYNeSbTBfck

Magyar emlékek a nagyvilágban - Deportált magyarok emlékműve – Hrastovec - Szlovénia

                                  A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A magyar kormány hozzájárult a költségek fedezéséhez. A hrastoveci várudvaron felavatott emléktáblán Márai Sándor Halotti beszéd című versének „Miért?... Magyar voltál, ezért" sorai állnak, magyar és szlovén nyelven. A korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben csaknem 600 muravidéki magyar (köztük közel kétszáz gyermeket) deportáltak. A valamikori internálás még élő elszenvedői és hozzátartozóik rendszeresen felkeresik a kis emlékművet, kifejezve reményüket, hogy az voltaképpen figyelmeztetés: senkit sem szabad meghurcolni nemzeti hovatartozása miatt.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István-lovasszobor - Bamberg - Németország

                                Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István-lovasszobor - Bamberg - Németország Kutatók egy jelentős része szerint a bambergi Dóm büszkesége, a város jelképe, a lovasszobor Szent Istvánt ábrázolja. Magyarázatukat a magyar király Gizella bajor hercegnővel kötött házasságára alapozzák.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Radnóti Miklós-emlékek Európában - Párizs - Franciaország, Bor - Szerbia, Liberec - Csehország

                          A francia fővárosban járt poétáink emlékét csakúgy, mint számos más, itt hosszabb időt töltött jeles hazánkfiáét, a kőbe vésett szövegek mellett a művészet iránt különösen fogékony, a támogatásra szoruló és azt megérdemlő honfitársainkat hagyományosan felkaroló párizsi magyar közösség is őrzi. Így tábla örökíti meg a “világ fővárosában" tragikus sorsú költőnk, Radnóti Miklós (1909-1944) nevét is, aki a két világháború között fordult meg arrafelé. Radnótiról neveztek el teret a szerbiai Borban, ahol munkatáborban raboskodott, s ahol ma szobra áll, Varga Imre alkotása. Halálának 70. évfordulója alkalmával az észak-csehországi Liberecben Radnóti Miklós új kétnyelvű - cseh és magyar - emléktáblát kapott. A nagy magyar költőnek, aki az 1927/28-as tanévben a helyi textilipari technikum hallgatója volt, 1972-ben már állítottak emléktáblát az intézmény falán. Ezt azonban az elmúlt négy évtized alatt kikezdte az idő, ezért Magyarország prágai nagykövetsége kezdeményezte egy új tábla elhelyezését. A megemlékezést a nagykövetség a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével szervezte meg. Az emléktábla leleplezését követően a könyvtárban Radnóti-estet rendeztek.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Gyulai Sámuel kútja - Gorizia - Olaszország

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tokaji bor, Tokaj étterem - Torontó - Kanada

                      2013 karácsonyát közvetlenül megelőzve megnyílt Torontóban a Tokaji Wine Boutique Étterem, amely az észak-amerikai kontinensen elsőként jogosult magyarországi pincészetek termékeinek értékesítésére, illetve a kanadai piacon egyedüliként a magyar borok helyszíni forgalmazására. Az étterem egyben Magyar Borok Háza, ahol tíz neves magyarországi pincészet negyven különféle borát értékesíthetik. Az eseményen Magyarországot dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul képviselte, aki Balla Sándornak, a Tokaj Canada elnökének és a Borház menedzserének társaságában köszöntötte a politikai és gazdasági élet szereplőit, illetve a helyi magyar közösség képviselőit. A kanadai metropolis Vaughan városrészének polgármestere pedig díszes levélben gratulált a nyitáshoz. A borkóstolóval egybekötött ünnepi vacsorán a magyar ételek mellé tokaji pincészetek borait szolgálták fel. Mint a helyszínen elhangzott, a rendezvény a magyar kormányzat által elindított azon kezdeményezés első lépése, amelynek keretében az egyes magyar borvidékeket – kiemelten Tokajt – szeretnék visszahelyezni a világ bortérképére. Ennek megvalósítása során a Vinum Tokaj International a közeljövőben két újabb észak-amerikai helyszínen, New Yorkban és Los Angelesben is a torontóihoz hasonló „boréttermet” készül megnyitni.  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Turul-szobor a magyar hősök emlékére - Melbourne - Ausztrália

                                    Az 1956-os magyarországi eseményekre a világ legtávolabbi pontjain is felfigyeltek. Különösen így volt ez Ausztráliában, ahol az ez időben megrendezett melbourne-i olimpián a magyarok ügye melletti szimpátia számos megnyilvánulására nyílt mód. Az ötödik kontinensen ekkoriban 15 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Az 1956 utáni menekülthullám csaknem megduplázta a magyarság számát az ötödik földrészen. Kezdeményezésükre és anyagi hozzájárulásukkal 1968-ban emlékművet állítottak fel, amely valamennyi magyar hős előtt tiszteleg, aki 1848 és 1956 között életét áldozta a hazáért. (A világon itt foglalták először térplasztikával emlékbe a II. világháború magyar halottait.) A melbourne-i Carlton temetőben emelt öt és fél méter magas márványoszlop tetején hárommázsás bronz turulmadár őrzi az elhunytak dicsőségét. A művészeket – Valler Károlyné szobrászt és Dévényi Ferenc építészt – az a cél is vezérelte, hogy alkotásuk emlékeztessen az erdélyi Fehéregyháza egykori csataterén, Petőfi eltűnésének színhelyén emelt obeliszkre. Az avatáson a magyar szervezetek több száz tagja mellett részt vettek a lengyel és az ukrán emigránsok képviselői, valamint az ausztrál kormány megbízottja is. Azóta hagyománnyá vált, hogy az Ausztráliában járó magyar hivatalos vendégek is elhelyezik itt az emlékezés virágait.