Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar rabok gránit emléktáblája a Héttorony börtön falán - Isztambul Törökország
Az Isztambul melletti Yedikule (magyarul Héttorony) évszázadokon keresztül híres börtön volt, ahol nemcsak külföldi követek, különböző nemzetekhez tartozó neves személyiségek, főtisztek raboskodtak, de még egy török szultánt is kivégeztek a falai között. A 16-17. században a Héttoronyba zárt magyar történelmi személyiségek tiszteletére emléktáblát avattak az ott létesült múzeumban.
A Héttorony az a hely, ahol részben Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok egyes fejezetei is játszódnak, és ahol a magyar történelem ismert alakjai, Magyarország és Erdély vezető személyiségei, Török Bálint, Majlád István, Bornemissza Gergely, majd egy évszázaddal később Béldi Pál raboskodott és fejezte be életét. A gránittáblán a legismertebb rabokat korhű viseletben ábrázoló gravírozás látható.
Az avató ünnepségen felszólalók aláhúzták: a török és a magyar nép mai barátságára és a két ország közötti szövetségre és partnerségre jellemző, hogy egymás történelmi személyiségeire – még ha egykoron harcoltak is egymással – tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk.
Jól példázza ezt, hogy Magyarországon őrzik a török hódoltság emlékeit, a mecseteket, a türbéket, Nagy Szulejmán szultánnak például szobra áll Szigetváron, abban a városban, amelyet meghódított, nagy ellenfele, Zrínyi Miklós szobra mellett. Példás az az együttműködés, ahogy a magyar szabadságharcos vezetők, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos törökországi emigrációjának emlékeit ápoljuk, közösen török barátainkkal.
magyremlek.noilblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Ázbej Sándor tervezte Július 5. Stadion - Algír - Algéria
Nemcsak a sport világában növelte a magyar építőművészet hírét és tekintélyét Ázbej Sándor (1913-1998) építész, az algíri Július 5. Stadion tervezője és kivitelezésének egyik irányítója.
Az Ybl Miklós-díjas mester, aki 1940-ben szerzett mérnöki diplomát a budapesti Műegyetemen, számos hazai középülettel írta be nevét a szakma aranykönyvébe, külföldön pedig a legismertebb építmény, ami a nevéhez fűződik, az algériai főváros olimpiai stadionja. A szemlélő, ha korábban látta a budapesti Népstadiont (amely ma már Puskás Ferenc nevét viseli), azonnal ráérez a “rokonságra”.
A feljegyzések szerint valóban az történt, hogy algériai vezetők a 60-as évek közepén Budapesten járva “beleszerettek” a Népstadionba, s azon nyomban rendeltek is egy hasonlót saját fővárosuknak. A feladattal a Középülettervező Vállalatot bízta meg a magyar állam, és az Ázbej Sándor vezette szakembergárda becsülettel el is végezte a munkát, sőt – összevetve a “mintadarabbal” – túl is teljesítette azt. Így a nem sokkal korábban függetlenné vált Algériában 1967-ben megkezdődött az olimpiai sportkomplexum építése, és ennek főeleme, a stadion 1972-re el is készült.
Az ünnepélyes megnyitóra meghívott számos külföldi, főleg afrikai vendég szinte egyöntetűen állapította meg, hogy nemcsak a vendéglátó ország, de az egész kontinens is pazar arénával gazdagodott. A húszmillió dolláros költséggel készült objektum elvileg 80 ezer néző befogadására alkalmas lelátóval rendelkezik, amelynek felső karéja jobban körbeveszi a teret, mint idősebb magyar rokonáé. A pilonok azonban annyira emlékezetnek a pestiekre, hogy le sem tagadhatnák az összefüggést.
A házigazdák nagy bánatára olimpiát még nem rendeztek itt, de nagy nemzetközi viadaloknak, pán-afrikai játékoknak már helyet adott az aréna, amelyet időközben az algériai történelem egyik jeles dátumáról Július 5. Stadionnak neveztek el.
(A korábbi francia gyarmat nyolc évig tartó véres felszabadító háború után 1962. július 5-én nyerte el függetlenségét).
magyaremlek.noilblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Gróf Batthyány Lajos emléktáblája - Ljubjana - Szlovénia
A szlovén főváros felett magasodó vár magyar vonatkozású nevezetessége, hogy 1849-ben közel három hónapig falai között őrizték az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Gróf Batthyány Lajos (1807-1849), akit a márciusi forradalom hatására nevezett ki a császár kormányfőnek, ősszel – döntően a Jellasics féle horvát támadás nyomán, október 2-án – lemondott erről a tisztéről.
Visszalépésének dacára a Habsburg ház nem felejtette el szerepét a magyar történelemben, így az osztrák csapatok Pesten letartóztatták. Előbb egy budai kaszárnyába, majd Pozsonyba, Ljubljanába illetve Olmützbe hurcolták.
E – ma cseh – városban ítélte el a katonai bíróság, előbb börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra, de a Burg nyomására az ítéletet golyó általi halálra súlyosbították. Kivégzésére Pesten került sor október 6-án, egy napon az Aradi Vértanúkéval.
A ljubljanai várat – a Gradot – 1144-ben említik először írásos emlékek, de valószínűleg már a rómaiaknak is állt itt őrtornyuk. A XVII. században készült gyönyörű gótikus Szt. György kápolnát a krajnai kormányzók címerei díszítik. A XIX. században a várat börtönként használták, 1849. május 5. és július 23. között itt tartották fogva gróf Batthyány Lajost. Emléktáblája a Szt. György kápolna mellett a toronyba vezető lépcsőház bejáratánál található. Nemzeti ünnepünkön ezt koszorúzzák meg a magyar nagykövetség és a Szlovéniában élő magyar közösség képviselői.
__________________________________________
Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) emlékek - Delhi - India - Kabul - Afganisztán
Az indiai Nemzeti Múzeum emeletén több termet töltenek meg azok a páratlan leletek, amelyeket Stein Aurél (1862-1943) adományozott a delhi intézménynek. A világhírű magyar Ázsia-kutató három expedíciójának anyagából állította össze a gyűjteményt.
1900-1901-ben Kelet-Turkesztán kietlen tájain folytatott régészeti ásatásokat, 1906-1909-ben a Takla-Makán sivatagban és a Tarim folyó mentén végzett kutatásokat.
1913 és 1916 között Turkesztántól a Góbi-sivatagig 18 ezer kilométert megtéve tárta fel Belső-Ázsia műemlékeit, rendkívül gazdag régészeti és művészettörténeti anyaggal gazdagítva a tudományt. Ezen kívül Indiában – kiváltképp Kasmírban – végzett archeológiai, valamint irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatásokat.
A delhi múzeum látogatóit a Stein-gyűjtemény bejáratánál elhelyezett portré és életrajz tájékoztatja arról, hogy a közép-ázsiai anyag a magyar tudóstól származik. Stein munkáját már hosszú életében komoly nemzetközi elismerés övezte, 1912-ben a brit uralkodó lovaggá ütötte, számos akadémia és tudományos társaság választotta tagjává, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem pedig díszdoktorává.
A műveinek egy részét magyarul író régész, nyelvész, történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, az ázsiai Selyemút városainak kutatásának szentelte életét. Több expedíciója során derített fényt többek között Perzsia, Irak és Szíria vidékein Nagy Sándor indiai hadjáratainak pontos helyszíneire és körülményeire.
1943-ban, afgán útja során Kabulban hunyt el. A kutató – akinek sírja az afgán főváros angol temetőjében található – sohasem feledkezett meg magyarországi kötődéséről, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta, a Stein-könyvtár ma az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményének részét képez.
1. kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) adományozta páratlan leletek gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Múzeumban - Delhi - India
2. Kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) adományozta páratlan leletek gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Múzeumban - Delhi - India + az kiállítás egyik termében láthatjuk a magyar tudós portréját
3. kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) sírja - Kabul - Afganisztán
A magyar felderítő zászlóalj Kabulban szolgált békefenntartó katonái a tudós iránti tisztelettől vezérelve úgy döntöttek, hogy saját költségükön, egy helyi mesteremberrel helyreállíttatják az igen rossz állapotban meglelt síremléket. A sír felújításáért az MTA elnöke zászlószalagot adományozott a honvéd alakulatnak.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kőrösi Csoma-emléktábla - Göttingen - Németország
Ázsiába indulását megelőzően Csoma Göttingenben, a magyarországi diákok által is előszeretettel látogatott, nagy hírű német egyetemen tanult orientalisztikát. Az itt gyűjtött szakmai és nyelvtudásnak birtokában vágott azután neki kontinenseken átívelő útjának.
A Harz hegység déli nyúlványainál fekvő barátságos városkában márványtábla emlékeztet a valamikori “göttingai” hallgatóra, akire ma is joggal büszke az alma mater. Az emléktáblát Rackebrand pékmester hajdani házán, Csoma egykori szálláshelyén (Weender Strasse 31.) 1954-ben az Urál-Altaji Társaság kezdeményezésére helyezték el.
Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztetnek az erdélyi szülőföldjén és vándorlási állomásain elhelyezett táblák, térplasztikák, így a szíriai Aleppóban, Teheránban, és Indiában többfelé. De ott is kifejezik iránta a tiszteletet, ahol soha sem járt, például Párizsban, Londonban, Tokióban egy szoborral, vagy Vietnámban egy sztúpával. Pontosabban Dél-Vietnámban, Vung Tau településen, ahol a múlt század 20-as éveiben Budapesten és Berlinben párhuzamosan alakult buddhológiai intézet nyitott képviseletet. Az ő kezdeményezésükre, konkrétan Rudolf Petri szerzetes, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tanára akciója nyomán a Mekong deltavidékén 1972-ben, "a Magyar Bodhiszattva" tiszteletére sztúpát emeltetek.
__________________________________________
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kőrösi Csoma Sándor-szobor - Kalkutta - Nyugat-Bengália - India
A 15 milliós indiai metropolis, Nyugat-Bengália fővárosa Kalkutta (felújított régi nevén Kolkata) kiemelt helyet foglal el a magyar tudománytörténetben: itt működött a XIX. század harmincas éveiben Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842).
A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat a Bengáli Ázsia Társaság ma is álló, XVIII. század végén épült székházában.
Ennek előcsarnokában 1911-ben felállították Csoma mellszobrát – Holló Barnabás alkotását –, a Magyar Tudományos Akadémia ajándékát a kalkuttai tudós társaságnak, amely híven őrzi és ápolja a magyar orientalista emlékét.
Szellemi örökségének gondozására rendszeresen szerveznek tudományos tanácskozásokat, konferenciákat Kalkuttában; utoljára Kőrösi Csomának az indiai kultúra kutatásában kifejtett tevékenységéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a viharvert, ódon falak között.
Eredeti tervét ugyan nem tudta megvalósítani, ám eredményeivel, az első tibeti-angol nyelvtannal és szótárral, páratlan nyelvészeti dolgozataival elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes tudomány gazdagításában. 1830-ban érkezett a társaság meghívására Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott.
A cellát máig Kőrösi Csoma-emlékszobaként őrzik, az intézmény könyvtárát pedig a Székelyföldről idáig eljutott tudós számos kézirata gyarapítja.
Az ő nevéhez kapcsolódik a bibliotéka gazdag anyagának első átfogó rendezése is, e munkájában – amelynek eredményei máig élnek – ritkaságszámba menő tárgyi és nyelvi ismeretei segítették (a magyarral együtt húsz nyelven beszélt).
Innen, a Gangesz partjáról indult útnak, hogy eredeti célját megvalósítsa, de ebben megakadályozta halála: útközben Tibet felé végzett vele a malária.
1842-ben Dardzsilingban, a régi angol temetőben temették el, sírja ugyancsak tisztelt és látogatott magyar emlékhely Indiában.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Damjanich János mellszobra - Melbourne - Ausztrália
Damjanich János (1804-1849), a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége, a 13 aradi vértanú egyike 1849. február 24-én csapatai élén Szolnoknál megakadályozta az osztrákok átkelését a Tiszántúlra.
A II. hadtest parancsnokaként március 5-én fényes diadalt aratott, ezzel lehetővé tette a tavaszi hadjárat sikeres kibontakozását.Erre is emlékeztek az ausztráliai magyarok, midőn 2007. március 18-án a melbourne-i Magyar Központban felavatták a tábornok bronz mellszobrát, amelyet a Bolyai János Honvéd Alapítvány küldött ki az ötödik földrészre.
Az ünnepség díszvendégei sorában helyet foglalt Fodor Lajos canberrai magyar nagykövet és Áder János, az Országgyűlés akkori alelnöke is.
A szobor alkotója Berek Lajos ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik intézetének igazgatója, szobrászművész, öntője pedig Varga Mihály karcagi öntőmester. (Az eredeti példány, amelyet 2005-ben avattak fel, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakháza központjában, a Polgármesteri Hivatal előtti parkban áll.)
Poroszlai Ákos ezredes, az alapítvány kuratóriumi elnöke avató beszédében hangsúlyozta: “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti ünnepünkön Önöknek ezt szobrot átadhatom, jelképesen mindazoknak, akik messze a szülőföldjüktől halálukig megőrizik magyarságukat és a magyar hősök dicsőségét."
Kárpát-medence felföldi ékszerdoboza - Bártfa - Felvidék
Bártfa egyike a Felvidék legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmagjának közepén a Főtér áll, középen a 16. században épített városházával, a 16. századi Szent Egyed templommal, körötte reneszánsz és barokk stílusú polgárházakkal.
Az egykori Sáros megye egyik gyönyörűsége a német, magyar lengyel, szlovák, ruszin, és zsidó kulturális hagyományokat őrző városka. A Felvidék leggótikusabb kisvárosának valamennyi jelentős és gyönyörűen felújított tárgyi és szellemi remekeit néhány óra alatt bejárhatjuk, mert a legtöbbjük az egységes műemlékegyüttest képező történelmi központban található.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének a szobra a világ leghíresebb tíz legnagyobb orvosa szobrának a társaságában - Chicago - USA
Világszerte “az anyák megmentőjét” tisztelik Semmelweis Ignácban (1818-1865), akinek emlékét a nagy német egyetemi város, Heidelberg gyermekklinikája előtt felállított szobra is őrzi.
Semmelweis Ignác Fülöp mindenképpen a legismertebb magyar orvos, nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott megelőzési módszer adja. Egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően fogadtak el.
Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában - az International Museum of Surgical Science patinás épületében áll szobra, együtt egy általa megmentett anyával, s annak kicsinyével.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Semmelweis Ignác – Heidelberg - Németország
Világszerte “az anyák megmentőjét” tisztelik Semmelweis Ignácban (1818-1865), akinek emlékét a nagy német egyetemi város, Heidelberg gyermekklinikája előtt felállított szobra is őrzi. Semmelweis Ignác Fülöp mindenképpen a legismertebb magyar orvos, nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott megelőzési módszer adja. Egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően fogadtak el.
A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett. Német hangzású neve ellenére magyarnak tekintette magát, orvostörténeti kutatók megtalálták azt a korabeli német folyóiratot, amelynek lapszéleire Semmelweis megjegyzéseket írt – magyar nyelven.
De ő maga is így fogalmazott egyik cikkében: "Sorsom úgy hozta magával, hogy midőn a felfedezést (1847. évben) tettem, mint a bécsi szülészeti intézet segédorvosa hazám határain kívül tartózkodtam. Így történt, hogy felfedezésem legelőször is német szakközönségnek lőn bemutatva.
Hazámba visszatértem után a magyar szakértő közönségnek is előadtam tapasztalataimat, s elméletemet a gyermekágyi láz körül az itt megjelenő Orvosi Hetilapban. Mialatt azonban tanom nálunk nem talált ellenzőre, többrendbéli részint megtámadásoknak, részint elferdítéseknek volt az kitéve Németországban." Heidelbergi emlékműve tehát egyfajta rehabilitációként is értelmezhető.
Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában.
Az International Museum of Surgical Science patinás épületében áll szobra, együtt egy általa megmentett anyával, s annak kicsinyével.