Magyar az, akinek fáj Trianon Illyés
"Magyar az, akinek fáj Trianon."
Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő
2017. June 02. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
II. Rákóczi Ferencnek monumentális szobrot állítottak a török hatóságok a rodostói tengerparton a Béke és Szabadság Parkban.
A magyar szabadságharc vezérlő fejedelme annak idején III. Ahmed szultán meghívására érkezett Rodostóba. Királyhoz illő pompával várták.
A szultán huszonhárom házat jelölt ki a menekülteknek az örmény negyedben. Biztonságuk érdekében még janicsárokat is rendelt melléjük.
Rákóczi tizenöt évet töltött Rodostóban, és egy egész magyar kolónia alakult ki a város körül. Az utcát, ahol a házak álltak, ma is Magyar utcának nevezik.
2017. April 28. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kossuth Lajos-szobor - New York - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kossuth Lajos-szobor - New York - USA
Amerikai magyarok eredetileg csak mellszobrot akartak állíttatni Kossuthnak 1927-ben New Yorkban
A pénzgyűjtés viszont olyan sikeres lett, hogy Kossuth végül teljes alakos szoborcsoportot kapott. Az emlékművet Horvay János szobrász a ceglédi Kossuth-szobráról mintázta.
Kossuth bal kezében Washington kardját tartja. Az államférfi ugyanis ennek másolatát kapta ajándékba bostoni tartózkodása alatt.
1928. március 15-én huszonöt ezer résztvevő jelenlétében avatták a szobrot.
A talapzat elejére vésett angol nyelvű felirat azóta is hirdeti, hogy „Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak.”
2017. April 24. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Az esztergomi bazilika megörökítése a Szent Péter székesegyházban - Róma - Vatikánváros
A római katolikus egyház székhelyén, a Vatikánban áll a Szent Péter katedrális, a nyugati kereszténység legnagyobb temploma. Márványpadlóján a nemzeti egyházak bazilikáinak hosszméreteit jelzik a fémvésetek, mellettük a számmal is jelzik a méretüket.. Az esztergomi bazilika és a ferrarai (Olaszország) katedrális azonos méretűek - 118 méter hosszúak - így egymás mellé kerültek. A Szent Péter székesegyház más magyar emlékeket is őriz. Így például az altemplomában található magyar kápolnában Amerigo Tot, Varga Imre és más jeles művészek alkotásaival találkozhat a látogató. VI. Pál pápa ajándékozta a magyar katolikus egyháznak. Felszentelését azonban már II. János Pál végezte, 1980. október 8-án.
2017. March 17. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999) -
Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999)
A művésznő előadásában meghallgatható: A kanyargó Tisza partján című dal, az anyag végén található linkre történő kattintással
1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Leánykollégiumban. 1936-tól 1944-ig közel harminc magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította.
1937-ben végezte a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színház tagja lett, majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság elítélte "háborús magatartása miatt."
Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is.
1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. 1962-ben az USA-ba költözött. Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot.
Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek.
Több hanglemezt is kiadott. Vonzó külsejével, színpadi megjelenésével, intelligens és természetes játékával fiatal leányokat, lírai hősnőket és naivákat játszott rövid magyarországi pályáján.
Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette.
Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo
2016. December 14. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Amrita Sérgil magyar festőnő festményei a Művészetek Nemzeti Galériája - Delhi - India
Magyar emlékek a nagyvilágban
Amrita Sérgil magyar festőnő festményei a Művészetek Nemzeti Galériája - Delhi - India
Amrita Sérgil Budapest, (1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) magyar származású indiai festőművész.
Baktay Ervin keletkutatónk unokahúga nyolcéves koráig Magyarországon élt, hajlama a festészet iránt már ekkor megmutatkozott. 1921-ben a család Indiába utazott, a kislány ottani mestereknél fejlesztette tovább művészetét, főleg akvarelleket és portrékat festett.
Később Párizsban tökéletesítette tudását, 1933-ban Fiatal lányok című képével elnyerte a Grand Salon Paris aranyérmét. Amrita végig kettős kötődésű volt: rajongott az európai és a magyar művészetért, irodalomért, közben olyan képeket festett Indiában, amelyek megrengették a brit gyarmat művészeti hagyományait.
Így például meztelen nőket, illetve érinthetetlen kasztbelieket ábrázolt abban az országban, ahol ez is, az is botrányosnak számított.
Regényes élete 1941-ben váratlanul véget ért: rátört titokzatos betegségben meghalt, s miután indiai hagyomány szerint másnap elhamvasztották, nem derült ki, milyen kór vitte el.
Indiában a 20. század egyik legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki Indiában új festészeti irányzatokat hozott létre. A posztimpresszionizmus követői közé tartozott, példaképei Paul Cézanne, Paul Gauguin és Amedeo Modigliani voltak.
Egyéni stílusával azonban iskolát teremtett, halála után festményeit nemzeti kincsekké nyilvánították. (Falusi piac című képét 2006-ban 69 millió rúpiáért adták el, ezzel a festmény India legdrágább alkotásai közé került.)
Képeiből számos megtekinthető Delhiben, a Modern Művészetek Nemzeti Galériájában, ahol három termet töltenek meg festményei, köztük több önarcképe. kattints a képekre - érdemes!
2016. September 29. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
A cseh fővárosban őrzik évszázadok óta azt a kardot, amellyel a hagyomány szerint Istvánt övezték fel, midőn 997-ben a Koppány elleni harcba készült. Egyes – tudományos – vélemények szerint Nagy Lajos királyunk adományozhatta 1354 után IV. Károlynak.
A másik elképzelés szerint Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekítette a királyi kincstár nagy részét.
A cseh történészek szerint a kardot III. Vencel cseh király (akit korábban Magyarországon is megkoronáztak) vitte magával. Tény, hogy a prágai Szent Vid székesegyház 1368. leltárában már olvasható a jeles tétel: Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz “Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”.
A neves kardot azóta is e székesegyház kincstárában őrzik.
Leírása: A kiváló minőségű pengét és a markolat tüskéjét egy darabból kovácsolták, a markolatgombot és az ellenzőt később szerelték fel.
A 60,6 centiméteres penge a többszöri tisztogatás és restaurálás miatt erősen kopott a használattól, eredetileg hosszabb és szélesebb volt. A mindkét oldali vércsatornán ma már a kopás miatt csak részben és nehezen kivehetők a beépített ULFBREHT felirat betűi, amely személynév, egy Karoling-kori Rajna menti kardkészítő műhely tulajdonosának a neve.
A markolatgomb és az ellenző elefántcsontból készült, s mindkettő erősen kopott az egykori használattól. Mégis kivehető rajta két nyakával egybefonódó sárkányalak.
Magát a markolatot fából készítették, amelyet vas és sárgaréz huzalfonatokkal csavartak körül. A Rajna-vidékről származó pengét valamelyik észak-európai viking műhelyben szerelték fel, s innen való markolata is a X. század végéről.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Benyovszky Móric – Antananarivó és Maroantsetra - Madagaszkár
Magyar emlékek a nagyvilágban - Benyovszky Móric – Antananarivó és Maroantsetra - Madagaszkár
Benyovszky Móric (1741-1786) Felvidéken, a Nyitra-megyei Verbón született. Évtizedekkel ezelőtt magyar játék filmsorozatot forgattak is róla.
Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban.
1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását.
1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon).
Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki.
1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát. Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez.
Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.
A tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója.
Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek.
Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait. Benyovszky Móricról egyébként legalább öt utcát neveztek el a sziget településein.
A fővárosban, Antananarivóban ezt az utcát domborműves emléktábla is ékesíti.
kattints a képekre!
2016. August 22. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön-emléktábla - Párizs - Franciaország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön-emléktábla - Párizs - Franciaország
Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922) a “legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született. Széchenyi István halálát követően, 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. 1862-ben megbízást kap, hogy utazzon Londonba a világkiállításra.
Itt keresi fel a híres tűzoltó gárdát a “Fire Brigade”-ot, az ott tapasztaltakat felhasználva szervezte meg itthon – és később török földön – a tűzoltó egyleteket.
Angliában készíttetett egy hosszú csónakot, és a Dunáig szállíttatva azt, evezve jött haza, Pestre. A vízi közlekedés lehetőségei később sem hagyták nyugodni: hajóskapitányi vizsgát tett, majd az általa építtetett “Hableány” nevű piciny gőzössel 1867 tavaszán Párizsba utazott a Duna-Majna-Rajna-Marne, végül a Szajna útvonalon, így jutott el május 18-án a párizsi világkiállításra.
Az utazással be akarta bizonyítani, hogy az ország vízi úton összeköttetést teremthet a nyugattal (akkor még nem volt összefüggő vasútvonal, amin ugyanezt meg lehetett volna tenni).
Óriási érdeklődéssel fordultak felé, a “Hableányt” aranyéremmel díjazták, őt magát pedig a francia becsületrenddel tüntették ki. III. Napóleon két ízben is felkereste a Szajnán ringatózó hajót és tulajdonosát,
Széchenyi grófot. Hazai tervei és javaslatai közül eredményesen valósították meg az “emelőgépet” – a Buda-vári gőzsiklót, amit 1870-ben adtak át.
1873-’74-ben Svábhegyi Fogaskerekű Vasút “ihletője” ugyancsak Széchenyi Ödön volt.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 16. 00:00
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza! Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
Augusztus 15. - Ma van Nagyboldogasszony Napja!
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza!
Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
A Máriapócsi Madonna képe 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit a török ellen.
A kép 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek.
Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is. A könnyezés híre Bécsbe is eljutott.
Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán.
Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett.
1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ez a kép is könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilika kolostor.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 15. 00:00