Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön emlékek - Isztambul - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön emlékek - Isztambul - Törökország
Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922) a “legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született. Széchenyi István halálát követően, 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott.
A gróf 1870 júniusában Konstantinápolyban járt, ahová éppen egy pusztító tűzvész után érkezett, és felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.
Itthonról átvezényelt lánglovagokkal tartottak bemutatót, ennek hatására az uralkodó azonnal megbízta Széchenyit, hogy magyar mintára hozza létre a török tűzoltóságot.
Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma is. Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy végül Konstantinápolyban maradt a gróf, fél évszázad után ott is halt meg.
Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a Pasa vagy Basa címet úgy nyerte el, hogy nem kellett muzulmán hitre áttérnie.
Széchenyi Ödön a legmagasabb rangú tábornokok közé tartozott, temetése – a szultáni pasa és magyar gróf végrendelete szerint – katonai és tűzoltó megemlékezés melletti török-magyar szertartás volt. Isztambul európai oldalán, a Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik, emlékműnek is beillő sírköve szabadon látogatható.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 14. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar Korona gyógyszertár - Lemberg - Ukrajna
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar Korona gyógyszertár - Lemberg - Ukrajna
A nyugat-ukrajnai nagyváros számos néven ismert. Ukránul Lviv, oroszul Lvov, lengyelül Lwów, németül Lemberg, latinul Leopolis – a középkori magyarok Ilyvónak hívták. Az elnevezések száma a történelem viharairól tanúskodik, a több mint ezer éves települést valamennyi szomszéd birtokolta, rövidebb-hosszabb ideig.
1772-ben, midőn Lengyelország első felosztása nyomán a város az osztrák császár fennhatósága alá került, patikaalapításra szánta el magát egy ott élő francia emigráns család leszármazottja, bizonyos Alexandre Longchamps de Bérier.
A város központjában nyitotta meg a gyógyszertárát, és „Magyar korona” elnevezést adta neki. A tulajdonos ezzel a magyar korona védelme alá helyezte a megnyitott intézményt, ahol a tisztes szakma helyi eredményeit őrizték és fejlesztették tovább: számos gyógyhatású krém, bor és mixtúra mellett kávé és csokoládé is bővítette a kínálatot.
1871-ben a patikát megvásárolta egy neves gyógyszerész-família képviselője, Jakub Pipers-Poratynski, majd később átköltöztette a városközpont 1902-ben épült háromemeletes neobarokk palotájába, ahol ma is található.
Az alapítás dátumát az új helyen is megjelölték. A kirakatüvegen feltüntették a szentistváni korona stilizált képét, amit azóta is féltve őriznek a városvédők, jóllehet a II. világháború pusztításai nyomán ezt is pótolni kellett.
A városközpontot az UNESCO 2001-ben a világörökség részévé nyilvánította. Az ennek nyomán megélénkült építkezési és helyreállítási munkák során a Magyar korona gyógyszertár is megújult.
Neobarokk bútorzattal látták el a belső teret, a galériára vezető lépcsőket kovácsoltvas liliomokkal ékesítették.
A kirakati és a bejárati ablakokon pedig ismét látható-olvasható, hogy a patika a magyar korona védelmét élvezi.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 05. 00:00
"A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!" Ez a Patrióta Európai Mozgalom
"A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"
Ez a Patrióta Európai Mozgalom 2012. januárjában megfogalmazott hitvallása!
Az EU-nak csak akkor van jövője, ha az irányt az európai emberek jelölhetik ki.
A brit kilépésnek is az volt a fő oka, hogy az EU vezetői teljesen eltávolodtak az emberektől, és az ő érdekeik képviselete helyett a világbefolyásra törekvő háttérhatalom kiszolgálóivá silányultak.
fotómontázs: Elég
2016. June 24. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna a Szent Péter bazilika altemplomában - Vatikánváros
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna a Szent Péter bazilika altemplomában - Vatikánváros
Ezer esztendeje Rómából küldte a koronát a magyarok királyának II. Szilveszter pápa. Géza fejedelem Vajk néven született fiát 1001-ben ezzel koronázták meg szülővárosában, Esztergomban, vele kezdődött az Árpád-házi királyi dinasztia története.
Az 1038-ig uralkodó I. Istvánt – 1031-ben meghalt fiával, Imre herceggel együtt – 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa.
A történelmi események emlékét a Szent Péter székesegyház altemplomában magyar kápolna őrzi, benne Amerigo Tot (Tóth Imre), Varga Imre és más jeles művészek alkotásaival.
A kápolnát Lékai László bíboros, esztergomi érsek kérésére VI. Pál pápa ajándékozta a magyar katolikus egyháznak. Felszentelését azonban már II. János Pál végezte 1980. október 8-án.
Azóta is ez a kápolna a Rómába eljutó magyarok egyik úti célja, a hívők zarándokhelye.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 08. 00:00
"Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen" Wass Albert (1908 - 1998) - író, költő
Összetartozunk!
"Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen"
Wass Albert (1908 - 1998) - író, költő
2016. June 04. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Árpád-házi Jolán Síremléke - Castellón de la Plana - Spanyolország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Árpád-házi Jolán síremléke - Castellón de la Plana - Spanyolország
Hispánia északi régióiban a 8. században kisebb-nagyobb frank kötődésű hercegségek, királyságok alakultak. Az egyik az Aragón Királyság volt, 1208-ban itt született meg az egyik legnagyobb formátumú spanyol király, a “nagy honfoglaló”, I. Jakab.
Ő hódította meg a Baleár-szigeteket, a Valenciai és a Murciai Kalifátust. Ezzel vette kezdetét a híres spanyol Reconquista.
Jakab király többször házasodott, másodszorra II. András magyar uralkodó leányát, Árpád-házi Szent Erzsébet és a későbbi IV. Béla húgát, Jolánt (1219-1251) vette feleségül.
Az esküvőt 1235. december 15-én Bertalan pécsi püspök celebrálta a barcelonai katedrálisban. András király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba.
Jolán a magyar királyi udvarban nevelkedett. Ott trubadúrok és vándorénekesek is megfordultak, akiktől a hercegnő megtanulta a latin nyelv ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.
Férjhezmeneteléről a keresztény hercegnők gyámjaként IX. Gergely pápa döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa a magyar hercegnő jövendőbelijének I. Jakabot választotta, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a Földközi-tenger nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a Német-római Birodalommal szemben.
Jolán királyné hamar megtalálta helyét új otthonában, és tökéletesen beilleszkedett. Tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúira.
Valencia ostromakor is jelen volt, és részt vett a város feladásáról szóló tárgyalásokon is. Jakab rendszeresen kikérte felesége véleményét és tanácsát. 1251 októberében a királyné Huesca városában pihent, amikor valamilyen lázas betegséget kapott el, és harmincas éveinek elején elhunyt.
Jolánt – akit katalánul így tisztelnek: Nos Violant d'Hongria – végrendeletének megfelelően az egykori Aragon uralkodócsalád sírboltjában temették el (Vallbona de les Monges – Real Monasterio de Santa María de Vallbona), amely országszerte ismert, fontos kegyhely.
Emlékét szerte Spanyolországban azóta is szobrok és róla elnevezett közterek őrzik. S őrzi a castellóni hagyományos Magdalena-ünnep is, melyre egész éven át készül a város apraja-nagyja, hogy aztán kilenc munkaszüneti (!) napon át ünnepeljék településük megalapítását.
Az ünnepségnek fénypontja Jakab király, illetve hitvese szobrának megkoszorúzása (Homenatge a Na Violant d'Hongria - Tiszteletadás Magyar Violantnak).
Megjegyzésre érdemes, hogy a Spanyolországban idegen ajkú, illetve Habsburg uralkodóik közül senkit sem ünnepelnek, csak és kizárólag a magyar Jolán királynét.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 31. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Báthory István-emléktábla – Vilnius - Litvánia
Magyar emlékek a nagyvilágban - Báthory István-emléktábla – Vilnius - Litvánia
A kis balti államok legdélebbikének, Litvániának a történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586), aki erdélyi fejedelemként nyerte el a lengyel királyi trónt, s vele Litvánia nagyfejedelmi címét.
Ez utóbbi minőségében, felségterülete védelmében három sikeres hadjáratot folytatott IV. (Rettegett) Iván cár ellen is, megakadályozva Oroszország terjeszkedését, kijutását a Balti-tengerhez.
Báthory nevét litván földön mégis elsősorban a szellemi élet fejlesztése és az egyház támogatása érdekében hozott intézkedései őrizték meg. 1579-ben kelt alapítólevelével ő emelte egyetemi rangra a vilniusi jezsuita kollégiumot.
Célját abban jelölte meg, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék itt tanulmányaikat, és hogy az egyetem – amely sokáig az egyetlen ilyen rangos tanintézet volt Kelet-Európában – olyan legyen, “akár egy tisztás, ahová mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudást és katolikus hitet meríteni" – írta alapítólevelében Báthory.
Egyetemi éveik alatt a diákokat felmentették a katonai szolgálat alól, és minden adó és vám fizetésétől. Báthory István döntésére gyönyörű fehér márványtábla emlékeztet a ma tízezer diáknak tudást osztó alma mater belső díszudvarának árkádjai alatt.
A táblát – amely Petras Repsis litván szobrászművész alkotása – 1994-ben, az uralkodó emlékének szentelt magyar-lengyel-litván tudományos konferenciát követően, a résztvevők jelenlétében avatták fel.
A kezdeményezés a Litvániában élő magyarok kis közösségét dicséri. Ők, mintegy százhúszan – többségük még a szovjet időkben, Kárpátaljáról került erre a tájra – 1990-ben alapították meg szövetségüket, amely ugyancsak Báthory István nevét viseli.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kubala László-szobor - Camp Nou Stadion - Barcelona - Katalónia - Spanyolország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kubala László-szobor - Camp Nou Stadion - Barcelona - Katalónia - Spanyolország
Katalónia fővárosában 2009 őszén ünnepélyesen leleplezték Kubala Lászlónak (1927-2002), a nagy hírű helyi futballcsapat legendás játékosának két méter magas szobrát.
A spanyol lapok híradása szerint a 100 ezer férőhelyes Camp Nou Stadionban rendezett ünnepségen megjelent a katalán gárda teljes vezérkara, élén Joan Laporta elnökkel, aki beszédében méltatta a magyar születésű csatár érdemeit.
“Az FC Barcelona nagyszerű futballistája most már örökre ott lesz a stadionban” - írta az ABC című napilap.
Az 1,2 méteres talpazatra állított bronzszobor elkészítésére Montserrat Garcia kapott megbízást, akit öt művész közül választottak ki a feladatra, miután a jelölteknek ugyanazon fotó alapján kellett megtervezniük az alkotást.
A szobrot azon szurkolók hozzájárulásából állították fel, akik legkevesebb 15 euróval támogatták az elképzelés megvalósulását.
2016. May 27. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mátyás király-dombormű - Bautzen - Németország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mátyás király-dombormű - Bautzen - Németország
A kelet-németországi Bautzen történelmi városmagjához tartozik az Ortenburg-vár, amelynek egy részét annak idején Hunyadi Mátyás építtette újjá.
Kastélytornya azóta is a magyarok királyának nevét viseli, s az ő alakja ékesíti. Az 1486-ban elkészült, a fal síkjából merészen kiemelkedő domborművet Mátyás király egyetlen hiteles ábrázolásának fogadja el a szaktudomány. (A kompozíció fejét annak idején több ízben is Budára szállították, az uralkodó arcvonásait a legtökéletesebben áttéve ott adták meg végső formáját.)
A bautzeni térplasztika másolata megtekinthető például a budavári Hilton Szállón vagy a szeged-alsóvárosi templom oldalbejárata felett.
A krónikások szerint a magyarok királyát a korra jellemző hódító szellemen túl az is sarkallta újabb területek megszerzésére, hogy megerősödve nagyobb eséllyel lépjen fel a Balkánt immár szilárdan kézben tartó oszmán birodalommal szemben.
Mátyás komolyan vette az atyai örökséget, szerette volna megvalósítani Hunyadi János álmát, a török kiűzését Európából.
Ehhez előbb meg kívánta szerezni a német-római trónt. 1463-ban rátette a kezét Boszniára, Morvaország elfoglalása után 1469-ben cseh királlyá koronáztatta magát,
1485-ben bevette Bécset, érzékeny veszteségeket okozott a Habsburgoknak. Azonban Mátyás király 1490-ben trónörökös nélkül meghalt, az utána következő évtizedek magyarországi anarchiája és hanyatlása után érkeztünk el a mohácsi vészhez.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 27. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Guttmann Béla-szobor és Fehér Miklós-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália
1/ Magyar emlékek a nagyvilágban - Fehér Miklós-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália A portugál Benfica stadionjánál találjuk a 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt magyar játékos, Fehér Miklós mellszobrát. Fehér Miklós /Tatabánya, 1979. július 20. – Guimarães, Portugália, 2004. január 25./ magyar válogatott labdarúgó haláláról: Fehér Miklós a hatvanadik percben állt be csereként a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki találkozón. A szakadó esőben megrendezett találkozón Fehér nem egészségesen vállalta a játékot – náthával bajlódott már napok óta. A mérkőzés közben egyszer csak megállt, fejét előre hajtotta, majd háta begörnyedt, kezeit térdére támasztotta, majd tehetetlenül esett hátrafelé a fűre. A két csapat játékosai azonnal körbevették, a játékvezető engedélyt adott az orvosi segítségre Már a pályán megpróbálkoztak újraélesztésével, valaki elrohant a mentőért. A pályán tanácstalan játékosokat láthattunk ekkor, néhányan a földre borulva sírtak, majd lementek a pályáról, hiszen a játékvezető félbeszakította a mérkőzés. Fehért azonnal a guimaraesi kórházba szállították, ahol hiába küzdöttek életéért az orvosok, már ők sem tudtak rajta segíteni.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Guttmann Béla-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália
A portugál Benfica stadionjánál 2014-ben avatták fel lisszaboni labdarúgóklub egykori magyar sikeredzőjének, Guttmann Bélának (1900-1981) a szobrát.
A 220 centiméter magas bronzalak – Szatmári Juhos László alkotása – a legendás trénert a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja a sportpálya 18-as kapujánál, a 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt magyar játékos, Fehér Miklós mellszobra közelében.
A Budapesten született Guttmann Béla játékosként négy alkalommal ölthette magára a címeres mezt, edzői pályafutása során pedig tucatnyi ország 25 csapatnál dolgozott.
Megfordult Ausztriában, Hollandiában, Romániában, Olaszországban, Argentínában, Cipruson, Brazíliában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban is, ám legnagyobb sikereit Portugáliában érte el.
Előbb, az 1958/59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, de a következő szezonban már a nagy riválist, a Benficát irányította. A lisszaboni együttessel, a „Sasokkal” 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, kétszer nyert portugál bajnokságot, egyszer pedig portugál kupát, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb portugál futballistáját, Eusebiót.
Guttmann karrierje csúcsán haraggal távozott Lisszabonból, s bár még 1973-ig aktív volt, portugáliai sikereit nem tudta megismételni. A legenda szerint távozásakor Guttmann megátkozta a Benficát, hogy nélküle száz évig nem nyer európai kupát, és a csapat azóta valóban hét finálét bukott el.
A szoborállítást komoly médiaérdeklődés közepette lebonyolított ünnepségen – amelyet a klub alapításának 110. évfordulóján rendeztek – a szónokok úgy vélekedtek, hogy a szoborral Guttmann Béla végleg visszatért a Benficához.
2016. May 26. 00:00