Magyar emlékek a nagyvilágban - Türr István-szobor - Róma - Türr István-emléktábla - Nápoly - Olaszország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Türr István-szobor - Róma - Türr István-emléktábla - Nápoly - Olaszország
Az olasz főváros Gianicolo-dombján áll Türr István (1825-1908) mellszobra.
A bajai születésű, regényes életű katona az 1848-as európai forradalmak “elzúgta" után az olasz függetlenségpártiak oldalán bukkant fel, a piemonti hadseregben őt bízták meg egy magyar légió felállításával is.
1859-től Giuseppe Garibaldi közvetlen környezetében küzdött Itália egyesítéséért és szabadságáért. Egyike volt a legendás “marsalai ezernek", akik elsőként szálltak partra Szicíliában. Garibaldi ezt követően tábornokká, első hadsegédévé, serege főfelügyelőjévé nevezte ki Türrt.
A függetlenségi mozgalom győzelmét követően az olasz királyi hadsereg altábornagyaként diplomáciai missziókat teljesített, a kiegyezés után Budapestnek és Bécsnek is felajánlotta szolgálatait, szerteágazó kapcsolatrendszerét. Magyarország csatornahálózatának bővítésében nevével függ össze a Ferenc-csatorna megépítése az 1870-es években.
Írásaiban a magyar népoktatás fejlesztését is szorgalmazta. A görögök 1867-ben kezdeményezték a Korinthoszi-csatorna építését, majd 1881-ben Türr Istvánt bízták meg a vállalkozás irányításával.
Márvány mellszobrát – Csíkszentmihályi Róbert alkotását – 1999 őszén adta át az olasz főváros közönségének Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédében kiemelte, hogy Türr István számára egész életében egységes gondolatot képezett a nemzet és az európaiság.
2002-ben Nápolyban emléktáblát avattak Türr tiszteletére. Miután Garibaldi déli hadjárata során elfoglalta a várost, a magyar tábornokot nevezte ki Nápoly katonai és politikai kormányzójává.
Az emléktáblát Varga Tamás szobrászművész készítette, avatásán részt vett néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 25. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Márai Sándor emléktábla - San Diego - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Márai Sándor emléktábla - San Diego - USA
Márai Sándor 1900-ban született Kassán. Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága, és néhány színdarabot is írt.
1948-ban elhagyta Magyarországot, először Svájcba, majd onnan Itáliába utazott, s Nápoly egyik kerületében, a Posillipón élt és alkotott. Itt írta meg híressé vált, olasz témájú regényét a San Gennaro vérét.
Később Amerikába költözött, de 1968-ban visszatért az olasz csizmára, és Salernóban élt 1979-ig. Ebben az időszakban is vissza-visszalátogatott Nápolyba, mint arról a Napló 1968–1975 című könyve is tanúskodik.
1979-ben visszatért a tengerentúlra. A közelmúltban a kaliforniai San Diegóban Márai Sándor-emléktáblát avattak.
Az író ugyanis itt töltötte élete utolsó éveit. Az évforduló kapcsán nagyszabású Márai-emlékünnepséget tartottak, ennek részeként avatták fel Csikai Gabriella alkotását a Balboa parkban.
A Los Angeles-i magyar főkonzulátus, San Diego polgármesteri hivatala és a helyi Magyar Ház szervezte az ünnepséget. Az eseményen Bács Ferenc színművész – Márai megformálója az "Emigráns" című filmben – részleteket olvasott fel az író "Füveskönyv" című munkájából.
2016. April 24. 00:00
Márai Sándor a hazáról
"A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
2016. April 14. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mátyás király (1443-1490) emléktáblája - Bécs - Ausztria
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mátyás király (1443-1490) emléktáblája - Bécs - Ausztria
Bécs, az osztrák főváros – közelsége és történelmünkben játszott szerepe okán – bővelkedik magyar emlékekben. Az egyik legrégebbi eseményt a Szent István dómtól kőhajításra lévő Bäckerstrasse 1. szám alatt látható márványtábla idézi fel.
Itt, az épület helyén állt Régi Regensburgi Udvar nevű fogadóban találkozott 1470-ben Hunyadi Mátyás (1443-1490), a magyarok királya nagy ellenlábasával, III. Frigyes császárral.
Az emléktábla a fogadós nevét is megörökíti: Niklas Teschler látta vendégül a felségeket. Mátyás ezt 13 évvel megelőzően már járt Bécsben: akkor V. László hurcolta magával Prága felé, menekülve Magyarországról, Hunyadi László lefejezése után.
A magyar korona is Bécsben maradt, Mátyást e nélkül választották királlyá 1458 januárjában, a Duna jegén. Külön regénybe illő diplomáciai tárgyalások után Frigyes kiadta az uralkodói jelvényt Mátyásnak (ezzel végre 1463-ban Székesfehérváron megkoronázhatták), ám a császár soha nem mondott le magyar trónigényéről, sőt gyakorolta is a hatalmat a mai Őrvidék területe felett.
Az évtizedes vitában az 1470-es bécsi csúcstalálkozó sem hozott előrelépést, holott a megözvegyült Mátyás még a császár leányának, Kunigundának a feleségül vételét is felajánlotta. A megállapodás, így a frigy is elmaradt.
2016. April 08. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - A Mikes Kelemen emlékek - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - A Mikes Kelemen emlékek - Törökország
Halálának 250. évfordulója közeledtével utcát neveztek el Mikes Kelemenről (1690-1761) a magyar prózairodalom kimagasló alakjáról, Rákóczi Ferenc száműzetésének krónikásáról Rodostóban.
A Márvány-tengerparti török város volt a “nagyságos fejedelem” és kuruc társai bujdosásának végállomása. Rodostó (Tekirdag) közgyűlése a Magyar-Török Baráti Társaság kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikesről.
A délkelet-erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban végezte 1700 és 1707 között, itt alapozta meg latin műveltségét. Tizenhét évesen került a fejedelem szolgálatába, akit elkísért lengyel, francia majd török földre is, végig kitartott mellette az emigrációban.
Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több más idegen nyelvre is lefordították.
A Leveleskönyv – irodalmi értékén túl – a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája is.
Mikes 1761. október 2-án hunyt el pestisben. Halálának 250-ik évfordulója közeledtével nemcsak az utcát nevezték el róla, de a török posta emlékbélyeget is adott ki a tiszteletére, borítékkal és bélyegzéssel egészítve ki a baráti gesztust.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 28. 00:00
Wass Albert: Üzenet haza - VIDEÓ
Wass Albert: Üzenet haza - VIDEÓ!
Elmondja: Sinkovits Imre
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SosD_fdUIvs
2016. March 27. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Székelykapu és emlékpark – Wellington - Új-Zéland
Magyar emlékek a nagyvilágban - Székelykapu és emlékpark – Wellington - Új-Zéland
Az új-zélandi Wellingtonban a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország egyetlen magyar emlékhelye, a város egyik központi parkjában felállított gyönyörűen faragott, eredeti székelykapu – a magyar kormány ajándéka – és egy kétméteres kopjafa, emlékeztetőül mindazokra, akik életüket áldozták a magyar szabadságért.
A kapu valóban Erdélyben készült, a székelyudvarhelyi Kisgyörgy Imre és családja dolgozott rajta, a magyar címer mellé rávésve Erdély címerét is.
A kopjafát Tóth Róbert faragta remekbe. Az emlékhely körül a magyar tájakra jellemző fákat és bokrokat ültettek, az így létrejött ligetben – amely azóta a Magyar Millennium Park nevet viseli – megörökítették annak a mintegy kétszáz újzélandi magyarnak a nevét is, akik – néhai Szentirmay Pál tiszteletbeli konzullal az élen – hozzájárultak hazánk emlékének méltó megőrzéséhez a Föld másik oldalán.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 27. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Rézdombormű Boldog Gizella és Szent István emlékére - Damenstift templom - München - Németország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Rézdombormű Boldog Gizella és Szent István emlékére - Damenstift templom - München - Németország
Szent István felesége, az első magyar királyné 984 körül született Passauban. Gizella bajor hercegnő kezét Géza fejedelem 995-ben kérte meg fia számára. (Az ifjú hercegkisasszony a későbbi császár, II. Henrik testvére volt.)
A felnőtt István és a 996-ban még gyermekkorú, tízévesnél alig idősebb Gizella esküvőjét (egyes feljegyzések szerint eljegyzését) a dél-bajorországi Scheyern városka bencés kolostorának kápolnájában tartották, amelyet ennek tiszteletére később Königskapelle-nek, királykápolnának neveztek el.
A jeles szertartásra ma is szívesen emlékeznek a kolostor gazdái és az odalátogató magyarok, az utóbbiak leróva kegyeletüket Szent István szobra és bronz emléktáblája, illetve a frigyet megörökítő – Esztergom által adományozott – márványtábla előtt.
Az ifjú nej a frigy után követte férjét új hazájába. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, az a miseruha, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett.
Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli, hitelesnek minősíthető ábrázolása.
Özvegyként Gizella visszatért Bajorországba, ahol idővel a passaui apácakolostor főnökasszonya lett. 1059-ben bekövetkezett halála után ugyanott temették el.
1975-ben avatták boldoggá. Sírja búcsújáró hely. 2000-ben Münchenben a Damenstift templomban rézdomborművet avattak Boldog Gizella és Szent István emlékére.
Szabolcs Péter Munkácsy-díjas művész alkotásának elhelyezését az ottani magyar főkonzulátus és a Bajorországban élő magyarok közössége kezdeményezte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 27. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
A magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja. Eredetileg újságíró volt Budapesten.
Golyóstoll találmányára egy véletlen vezette. Saját előadása szerint egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva.
Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt. Az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron ezt bemutatta, később kisebb méretben írótollnak is alkalmazta.
Angol nyelven ma is biro pennek vagy rövidítve bironnak nevezik a golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát.
Bíró László volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal is.
Találmányai az egész világon ismertté tették: a golyóstollon kívül, az autókba építhető automata sebességváltó is nevéhez fűződik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00
Wass Albert üzenete a magyar nemzetnek - rövid VIDEÓ!
Részlet Koltay Gábor filmjéből
A filmrészlet végén Wass Albert saját hangján (képpel együtt) üzen nekünk!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=SMkCaJwwYxA
2016. March 04. 00:00