Emlékpark a sztálini terror ártatlan áldozatainak emlékére – Szolyva – Kárpátalja - Trianon szörnyű következményei egyike: a szolyvai haláltábor
Emlékpark a sztálini terror ártatlan áldozatainak emlékére – Szolyva – Kárpátalja
Trianon szörnyű következményei egyike: a szolyvai haláltábor.
Szolyva a "magyar holokauszt kárpátaljai színhelye volt! Soha nem feledkezhetünk meg a "magyarirtásokról"!
A második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark építése 1990-ben kezdődött.
Hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor, azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhely.
Az első világháborús katonatemetőt is magába foglaló park siratófalán a magyarlakta településekről több ezer elhurcolt és a sztálini lágerekben odaveszett, magyar és német személy neve olvasható.
Mártírok Kápolnája 2008-ban került felavatásra.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 29. 00:00
Magyar emlékek a a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc-emlékmű - Yerres - Franciaország
Magyar emlékek a a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc-emlékmű - Yerres - Franciaország
Párizstól mintegy harminc kilométerre délkeletre, Yerres-ben egy tér és egy kis utca is őrzi II. Rákóczi Ferenc emlékét.
A “népszerűség" nem véletlen: az elbukott szabadságharc vezére 1713-1717 között a közeli Grosbois-ban lévő kamanduli szerzeteskolostorban élt, s végakaratában úgy rendelkezett, hogy szívét az őt száműzetésében befogadó földben helyezzék el.
A történet érdekessége, hogy a szívet tartalmazó aranyszelence el is jutott Franciaországba, később azonban a történelem viharos fordulataiban nyoma veszett.
Rákóczi 1713 januárjában érkezett Franciaországba, egy hónappal később fogadta őt XIV. Lajos, a Napkirály is. 1715-ben vonult vissza Grosbois-ba, előtte több helyen lakott, így a párizsi Luxembourg-palotában is.
Miután a francia udvar a Habsburgokkal szembeni békepolitika mellett döntött, a csalódott Rákóczi 1717-ben elhagyta a kolostort, s Törökországba távozott. A yerres-i emlékművet – Csáky József kubista szobrász alkotását – a franciaországi magyar kolónia adományaiból 1937-ben avatták fel.
2010-ben Borsi Antal szobrász alkotásával, egy Rákóczi-mellszoborral bővítették az emlékművet. A párizsi magyar szervezetek a község önkormányzatával közösen minden év szeptemberében megemlékezést rendeznek a fejedelem halálának évfordulója alkalmából.
2016. February 24. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mária Elszenderülése - templom a Cion-hegyen - Jeruzsálem - Izrael - Palesztina
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mária Elszenderülése - templom a Cion-hegyen - Jeruzsálem - Izrael - Palesztina
A magyaroknak, Magyarországnak sok száz éves a kapcsolata a Szentfölddel, amelynek jelentős része a mai Izrael területén található.
Az elmúlt évszázadban a magyar egyházak, a magyar kultúra kapcsolatai ismét sokkal intenzívebbé váltak ezzel a történelmi múlttal átitatott várossal.
Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa, három vallás szent helye, a műemlékek kimeríthetetlen tárháza, ahol magyar vonatkozású helyből is meglepően sok található.
Ezek egyike a Cion hegyen, az óváros falán kívül álló Dormition (Mária Elszenderülése) templom. Altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, amelyet körbevesznek az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is.
Itt, a márvány oltáron „Magyarország kegyeletes hódolata" felirat, alatta a Boldogasszony anyánk könyörgő ének szövege olvasható.
A fali mozaikképek pedig Szent Imrét, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolják, közöttük Szűz Máriával és a kisded Jézussal.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 21. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Kelet-Afrika addig fehér ember nem járta tájait fedezte fel a világ és a tudomány számára a XIX. század nyolcvanas éveiben a kor ismert vadásza és utazója, gróf Teleki Sámuel (1845-1916).
Bár a világban sokfelé megfordult, 1887-1889-es afrikai útját a szaktudomány a felfedezések történetének kiemelkedő eseményeként tartja számon.
Utazása során hihetetlen megpróbáltatásokon, kalandokon ment keresztül, áthatolhatatlan erdőkkel, örvénylő folyókkal megküzdve, gyanakvó bennszülöttek bizalmát elnyerve járta be Kelet-Afrika vadonjait és szavannáit, mászta meg hegyeit.
Ő jutott fel elsőként az 5895 méter magas Kilimandzsárón a hóhatárig, és ő fedezte fel expedíciójával Kelet-Afrika két nagy sós tavát, a Stefánia-, illetve a Rudolf-tavat.
Az utóbbi partjától délre emelkedő tűzhányót útitársa – és útjának krónikása –, Höhnel Lajos pozsonyi születésű tengerésztiszt Telekiről nevezte el, a tengerszint felett 646 méterre emelkedő, működő vulkán azóta is a gróf nevét viseli.
Mintegy 3000 kilométeres útjának köszönhetően jelentősen zsugorodott a fehér folt, amely a térképeken az ismeretlen afrikai területeket jelölte. A földrajz mellett a néprajz is a legnagyobb felfedezők sorába helyezi Teleki Sámuelt.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 19. 00:00
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
Egy vérből vagyunk!
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=wHw-k9epP-I
2016. January 27. 00:00
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=NJxEzF8zf1g
2016. January 25. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Sass Kálmán-emlékhely a Mártírok kápolnájában - Strängnäs - Svédország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Sass Kálmán-emlékhely a Mártírok kápolnájában - Strängnäs - Svédország
A strängnäsi Dómban - ami Svédország egyik legrégebbi ilyen egyházi létesítménye - a Mártírok kápolnája korunk számos keresztény vértanújának állít emléket. Az egyik épületszárnyban lévő kápolnát a hitükért és a szabadságért életüket feláldozott mártírok emlékének az őrzőhelyévé alakították ki.
A jelképes urnafalon minden második tábla üres, ezek az ismeretlenül elhunytakat szimbolizálják. Egy magyar vértanú neve is olvasható a kápolnában. Az erdélyi Érmihályfalva református lelkészét,
Sass Kálmánt (1904-1958) a román hatóságok első ízben 1937-ben tartóztatták le “hazaárulás és izgatás” vádjával. A második bécsi döntés (1940) után újra Érmihályfalva lelkésze lett. A német megszállók letartoztatták.
Az 56-os magyar forradalom nyomán Sass Kálmánt nem egyedül, hanem mintegy 37 érmihályfalvi lakossal együtt vették őrizetbe. A vád: “államellenes fegyveres összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, szolidaritás és kapcsolat a magyar ellenforradalommal, röpcédulák készítése és terjesztése, románellenesség”.
Egy kreált pert szerveztek ellenük Kolozsvárott, a vádlottak többségét évekig tartó szabadságvesztésre, azonban három személyt: Sass Kálmánt, Hollós István tanárt, volt hadbíró századost és Balaskó Vilmos lelkészt golyó általi halálra ítélték.
A román hatóságok a mai napig nem rehabilitálták őket, holttestük máig ismeretlen helyen nyugik. Néhány éve minden december elején vértanúinkra emlékező gyászistentiszteletet tartanak a Mártírok kápolnájában.
kattints a képekre!
2016. January 18. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet-szobor - Wartburg vára - Eisenach - Németország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet-szobor - Wartburg vára - Eisenach - Németország
A magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Személyéhez több legenda is fűződik. Önfeláldozásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.Erzsébet (1207-1231) II. András és a később Bánk bán által meggyilkolt merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született.
Négyévesen elküldték Creuzburg várába, ahol együtt nevelkedett hét évvel idősebb jövendőbelijével, IV. Lajos türingiai őrgróffal. Tizennégy évesen férjhez is ment hozzá.
A legenda szerint a vallásos, jótékonykodó Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek, és midőn egy hideg reggelen kenyérrel teli köténnyel osont ki a várból, a férje kérdőre vonta.
Ám a kenyérdarabok hirtelen piros rózsákká változtak. A csodát számos képzőművészeti alkotás megörökítette. Lajos egy keresztes hadjáratban meghalt, bátyja, IV. Henrik került a trónra, és földönfutóvá tette Erzsébetet, három kis gyermekével elűzte az udvarból.
Ő anyai nagybátyjához, Egbert, bambergi püspökhöz menekült, majd Marburgban ferencesként betegeket, koldusokat ápolt, kórházakat alapított, szőtt és font. Ott is halt meg 24 éves korában.
2016. January 17. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Anjou Szent Hedvig síremléke a Wawelben - Krakkó - Lengyelország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Anjou Szent Hedvig síremléke a Wawelben - Krakkó - Lengyelország
A dél-lengyelországi nagyváros királyi várában, a Wawelben álló székesegyház több egykori uralkodó végső nyugvóhelye. Itt található Anjou-házi Hedvignek (1374-1399), Nagy Lajos királyunk leányának síremléke is, rajta a királynő fekvő alakjával.
Hedviget apja 1382-ben bekövetkezett halála után két évvel koronázták lengyel uralkodóvá (nővéréé, Máriáé lett Nagy Lajos magyar trónja).
A nemesség nyomására 1386-ban férjhez ment Jogaila litván nagyfejedelemhez, akit a történelem Jagelló Ulászló néven jegyez. A frigy előfeltétele a vőlegény megkeresztelkedése volt, amit követően a litvánok is felvették a keresztséget.
A királynő, akit a lengyelek Jadwiga néven ismernek és tisztelnek, rövidre szabott életében számos tettel érdemelte ki népei szeretetét és a katolikus egyház elismerését.
Prágában kollégiumot alapított litván teológusoknak, s az ő közbenjárására engedélyezte II. Bonifác pápa a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. Hedvig támogatta a város alma materét, saját királyi jelvényeit (jogarát, országalmáját) is odaadományozta a – később az uralkodóházról Jagelló Egyetemnek elnevezett – tanintézet építésére.
Rendszeresen látogatta a kórházakat, ápolta a betegeket, hívei már életében szentként tisztelték. Hivatalos szentté avatására azonban közel hatszáz évet kellett várni, ezt végül II. János Pál pápa végezte el Krakkóban, 1997-ben.
Hedvig carrarai fehér márvány síremléke – Antoni Madeyski lengyel szobrászművész alkotása 1902-ből – ma is lengyelek és magyarok közös zarándokhelye.
Kattints a képekre - érdemes!
2016. January 12. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Emléktábla az 1956-os magyar lengyel szolidaritás emlékére a Szépművészeti Akadémia falán - Varsó - Lengyelország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Emléktábla az 1956-os magyar lengyel szolidaritás emlékére a Szépművészeti Akadémia falán - Varsó - Lengyelország
1956 Lengyelország számára is történelmi év volt, a forradalmi megmozdulások ott kezdődtek, ezek támogatása kiemelten szerepelt a magyarországi népfelkelés kezdetekor megjelent - és az utcákon visszhangzott - jelszavak között is.
A lengyelek is támogatták a magyarok küzdelmét, egyebek mellett adományokkal. Varsó belvárosában, a Szépművészeti Akadémia főkapujánál működött az egyik legnagyobb adománygyűjtő pont, erre ma ott kétnyelvű tábla emlékezteti az arra járókat.
kattints a képekre érdemes!
2016. January 11. 00:00