Három tiszafa áll a méltán nagyra becsült szekszárdi megyeháza udvarán. Ezek ültetési időpontját egész pontosan tudjuk. 1836. augusztus 8-án ültették őket, amikor gróf Eszterházy Károly főispáni beiktatására került sor. Egyes források azt írják, hogy ekkor avatták a megyeházát is, de az már három évvel korábban kész volt. A gróf a saját birtokának számító, a mai napig híres szentgáli tiszafásból hozatta a három, a feljegyzések szerint már erőteljes állapotban lévő tövet. A legvastagabb fa kerülete több mint 270 centiméter.
Csaknem 16 ezer kilométert tett meg kóborlásaival együtt egy magyar fehér gólya. Ilyen messzire még egyetlen társa sem repült GPS-jelzővel. Keszi például „csak” Kenyáig jutott. Picur idén született, a közismert, webkamerával is ellátott nagyhalászi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) gólyafészekből származik, de a Nógrád megyei Rimócról indult vándorútjára. A fiatal madár anyja május közepén áramütés miatt elpusztult. Mivel a négy, akkor pár napos fiókát az apjuk egyedül nem tudta volna felnevelni, tűzoltók segítségével kimentették őket a fészekből, és előbb a Nyíregyházi Állatparkba, majd a hortobágyi Góréstanyára kerültek. Innen hozták őket júniusban Nógrádba: Picur a rimóci fészekbe, testvérei közül egy Balassagyarmatra, kettő pedig Ludányhalásziba került "nevelőszülőkhöz". Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora elmondta, hogy a jeladóval ellátott Picur a Wesel folyótól keletre fészkelő fehér gólyák megszokott útvonalán, a Boszporusz felett hagyta el Európát, keresztezte Anatóliát, majd a Közel-Kelet Földközi-tengeri partvidékét követve érte el a Nílus-völgyet. Egyiptomban dél felé fordult, a szeptembert pedig már Szudánban töltötte: előbb a Nílus-völgy és Eritrea között húzódó száraz szavannákon kóborolt, majd nyugat felé tett egy hosszabb kitérőt. Innen Dél-Szudánon, Etiópián, Kenyán, Tanzánián, Zambián keresztül – egy rövid szakaszon Mozambikot is érintve – Zimbabwéba érkezett. A Hwange Nemzeti Parkot elhagyva Botswanán át Dél-Afrikáig repült, jelenleg Johannesburgtól mintegy 300 kilométerre délnyugatra egy szarvasmarha-tenyésztő vidéken tartózkodik.
A tó az 1904 méter magas Csalhó tövében található Békás közelében. A Kis-Beszterce földuzzasztott vize óriási tavat alkot. A tó tengerszint fölötti magassága kb. 500 méter, mélysége eléri a 90 métert. Felszínének területe kb. 440 négyzetkilométer, hossza 36 km. A gáttal elzárt völgyet 1960 nyarán töltötték fel vízzel, előbb azonban több falut a folyó partjáról el kellett költöztetni magasabb helyre. A gát 430 méter hosszú és 127 méter magas.
A sütőtök különösen A-vitaminból tartalmaz sokat, de más miatt is javallott gyakran fogyasztani. Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. Karotint, C-vitamint, E-vitamint, B2 B6, B3-vitamint is tartalmaz jelentős mennyiségben, ezenfelül folsavban, pantoténsavban, is gazdag. Kész ásványianyag-bomba: káliumot, foszfort, vasat, rezet, mangánt, rejt finom belseje. Gyógyhatást omega-3 zsírsavtartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.
Délvidéken, Erdélyben, a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. A cserszömörce a molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye. 3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrös virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig - néha augusztus végéig is - megmarad. Levele gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen). A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is. Mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!
Közepes termetű, 20 méter magasra is megnövő fa, törzse zömök, gyakran csavarodott, vastag ágakra bomló. Koronája sudaras, sátorozó. Levelei lándzsásak, 12-20 cm hosszúak, bőrszerűek. Virágai levélhónalji, felálló összetett füzérekben nyílnak. A porzós virágok leple halványsárga. Jóval lombfakadás után, június második felében virágzik. Termései fényes, sötétbarna színűek, hármasával zárt, gömbölyded, tövises kupacsban ülnek, mely éréskor négy részre hasad.Hosszú életű (300-400 év), lassan növő faj. Őszi lombszíne sárgásbarna. Dombvidéki – középhegységi mészkerülő (savanyú talajú) erdőkben fordul elő. Hazánkban elsősorban az Alpok-alján található.
Ismert egyéb elnevezései még: enyves éger, berekfa Közepes termetű 25 méterre megnövő fa, melynek törzse egyenes, koronája laza, sudaras, ágai zömmel vízszintesen állnak. Levelei kerekdedek, 4-9 cm hosszúak. Termős és porzós virágzatai már ősszel megjelennek. Lombfakadás előtt, március első felében virágzik. Jellegzetes tobozképű, sötétbarna, elfásodó termés-barkái több évig is a fán maradhatnak. Rövidebb életű (80-100 év), gyorsan növő fa. Őszi lombszíneződése nincs, levelei zölden hullanak. Vízigényes, a mindig nedves talajt és a párás klímát kedveli. Sík és dombvidéki, középhegységi faj.
Az Országos Erdészeti Egyesület az idén a mezei juhart nyilvánította az év fájának. A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10-15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes. Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancsbarna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek. A porzós virágában öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki. Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak. Jól viseli a téli fagyokat és a nagy meleget is. Termése ikerlependék, a két szárny egymással 180 fokos szöget zár be. Terjedését segíti a jó sarjazó képessége, ezért sok helyről szinte kiirthatatlan.
Átadták Veszprém megyében a 20 méter magas Fekete István kilátót és egy 8 állomásból álló tanösvényt. 2013 óta 18 állomásból álló fejlesztés keretén belül, kilátók, kerékpárutak, tanösvények kerültek felépítésére. A most átadott Fekete István kilátó a második a sorban, és az év végéig további 11 kilátót adnak át a természetjáróknak. Egy veszprémi zöld centrumot hoznak létre, amely keretében erdei tanodát, közösségi teret és erdészeti központ épül fel. A beruházás várhatóan 2015-re készül el.
A máriatövis, népies nevén őszbogáncs vagy szamárkóró az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Már évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon. Májvédő és májtisztító hatása orvosilag is elismert és bizonyított. A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Termését gyógyászati célokra hasznosítják. Ez nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz, májvédő hatását az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületeinek köszönheti.