A bánsági bazsarózsa növényritkaság, egész Európában egyik legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa névvel is illetik. A bánsági bazsarózsa Kárpát-medencei faj. Élőhelyei között vannak az erdélyi Bihar-hegység, Temes és az Alduna vidéke, Délvidéken a Deliblát-homokvidék, valamint a Tarcal-hegység és Magyarországon a Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található. Szereti a félárnyékot, de a teljes megvilágítást is jól bírja. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Védelmét ritkasága, a magyarországi flóránkban játszott fejlődéstörténeti szerepe és veszélyeztetettsége indokolja. Az állományra nemrég komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani.
A szitakötők lárvakorukban édesvízben fejlődő, ragadozó rovarok. Jellemző rájuk a nagy, összetett szem, a két pár erős, átlátszó szárny és az elnyújtott, hosszúkás potroh. Tökéletlen átalakulással fejlődnek ki, ugyanis nincs bábállapotuk. Őseik több mint 300 millió éve, a karbon korban a szárazföldet meghódító szárnyas rovarok egyik úttörő csoportjaként jelentek meg. Egyik közismert fosszilis fajuk a Meganeura monyi, ami 70 cm körüli szárnyfesztávolságával a valaha élt legnagyobb rovarok egyike volt. A Kárpát-medence valamennyi, többé-kevésbé állandó vizében megtalálhatjuk őket. Leginkább a folyóvízi szitakötők kötődnek konkrét környezethez. Gyakran állóvizek, például tavak, mocsarak, vizesárkok környékén repülnek, kisebb mértékben patakok és folyók közelében élnek. Mivel igen jól repülnek, a víztől nagy távolságra is feltűnhetnek. A Kárpát-medencében mintegy 100 fajuk fordul elő.
Virágnyelven a gardenia a titkos szerelem virága
A magyar akác a faiparon, fatermelésen és a méhészeten keresztül megközelítőleg 100 ezer embernek nyújt megélhetést. Magyarországnak eddig is, és ezután is szüksége van az akácra, tehát meg kell védenünk a magyar akácot - és meg is fogjuk védeni! A leghatározottabban fogunk fellépni a magyar akác védelmében - hangzott el Glattfelder Béla fideszes EU képviselő sajtótájékoztatóján.
A rózsa egy, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány, mind az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény. Az egyedek egy tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, mely akár a 2–5 m magasságot is elérheti, ritkán a többi növény fölé, 20 m magasságba is szökhet. Fajaik nagyon változékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket. A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. Nemesítésük több ezer éve kezdődött és napjainkban is tart, számtalan fajtát, a színek és formák megszámlálhatatlan sokaságát hozva létre. A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan nehezen követhető keresztezés, és az egyre-másra létrehozott újabb és újabb típusok miatt.
A havasszépe vagy rododendron tudományos nevét Linné a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, olyannyira, hogy átkeresztelte azaleának, de ezt a nevet ma főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyar neve is többféle van: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban a fenyvesek fölött él: ott, ahol a gyalogfenyő a havasi rétekkel találkozik. Magyarországon legnagyobb állományai Kám mellett a Jeli arborétumban, és a Szombathelyhez tartozó Kámoni Arborétumban találhatók.
A világ legkisebb terjedelmű magashegysége, egyúttal a Kárpátok láncolatának legmagasabb kiemelkedése. Különösen szép látványt nyújt a Szepesi-medence felől és a Poprád-völgyéből. Már Anonymus is említi Trytur és Turtur néven.
Az Európai Gólyafalu címre nyújt be pályázatot a székelyföldi Barátos község. Kelemen László, a Rara Avis madártani egyesület elnöke elmondta, hogy a címet legutóbb 1997-ben ítélték oda határon túli településnek. Akkor a Szatmár megyei Érendréd (Partium) község kapta az elismerést, ahol 37 gólyafészket térképeztek fel az ornitológusok. A szakember közölte, a barátosi gólyák a községhez tartozó három településen fészkelnek: Pákéban 30, Orbaiteleken és Barátoson hat-hat fészket regisztráltak. A madárvédő szerint Európában csökken, de Kovászna megyében stabilnak tekinthető a fehérgólya-állomány. A Rara Avis a megye 160 gólyafészkét térképezte fel, de további mintegy hetven fészekről tud, amelynek a leírása még hátravan. Kelemen László szerint a stabil gólyaállomány azt is jelzi, hogy a megyében nem szűkült be a gólyák élettere. Megjegyezte, egyes gazdák a gólyák őszi vonulása időszakára időzítik a szántást, és ezzel a madarakat is segítik, de ők maguk is jól járnak, hiszen a gólyák megtisztítják a frissen szántott földeket a rágcsálóktól. MTI, mno
Glattfelder Béla a FIDESZ európai parlamenti képviselője 2014. január 15-én az EP-ben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, miután az EU az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé kívánja sorolni. Több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével – koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására és elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet, védelmét jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében. „Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik. Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – mondta az EP-képviselő. Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom, nálunk van Európa akácerdeinek fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételének jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik, az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből kiderül, ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból. Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy telepítése szabályozott körülmények között kell történjen, meg agresszívan terjeszkedik. A WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, másutt azonban lehetőség van e fafaj termesztésére, és ehhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. A természetvédelmi szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy az idegenhonos akác csak a védett területeken kívül legyen termeszthető.