Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe - Dunántúl
A tavaly is az erdőgazdaság keselyűsi erdészháza mellett fészkelt, gyűrűzött gólya tért vissza. Érkezését február 24-én reggel jelezték az erdészet dolgozói.
Egyedülálló, hogy a védett faj egy példánya ilyen korán érkezett meg. Eddig legkorábban március elején tűntek fel a fekete gólyák a gemenci erdőben. Valószínűleg az enyhe, csapadékos időjárás befolyásolja a vonuló madarak indulását, korábban érkezett. Már nászrepülését végzi az erdei szalonka is.
A Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve tavaly helyezett el a keselyűsi erdészház mellett álló két fán webkamerákat. A www.gemenczrt.hu honlapon a kamerán keresztül ezúttal is figyelemmel lehet követni a gólyák mindennapjait.
A gólyacsalád költése tavaly sikeres volt, négy fióka kelt ki a tojásokból, azonban a májusi hűvös, esős időben kihűltek és elpusztultak az állatok. A tojó elhagyta a fészket, a hím pedig egyedül nem volt képes gondoskodni róluk.
A fekete gólyák rendszerint áprilisban kezdik a költést, a fiókák májusban kelnek ki, kirepülésük akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus elején zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek.
Az erdészetvezető arról is beszámolt, hogy az utóbbi években stabil a gemenci feketególya-állomány; tavaly 40-45 pár fészkelt az ártéri erdő területén, és arra számítanak, hogy idén is ekkora számban térnek vissza.
Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a védett faj állománya. A gemenci tájegység egyedülálló abból a szempontból, hogy a Sió-torok és a déli országhatár közötti területen élnek a legnagyobb sűrűségben fekete gólyák.
Bánki tó - Bánk - Északi-középhegység
A Bánki-tó egy apró tó a Nógrád megyei Bánkon. A hét hektáron elterülő, átlagosan négy méter mély tó a fürdőzők és a horgászok körében is közkedvelt.
Körös–Maros Nemzeti Park - Alföld
A Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit.
A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körös vidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak.
Kárpát-medence madarai - Szirti sas
A szirti sas honos a Kárpát-medencében is habár, a világ más részeihez hasonlóan manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.
Testhossza 75-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 3-7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas és erős.
Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km² is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 40 éves kort is.
Túra az Egyeskőhöz (1608 méter) - Hagymás-hegység – Székelyföld – Erdély
"Egyikéhez közelítünk hazánk legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb tájainak, hol a természet dúsan helyezé el nem csak anyagi áldásait, hanem pazarul csoportosítá szépségi kincseit is.
Ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek"
Orbán Balázs
Palotaszálló - Lillafüred - Északi-középhegység
Lillafüred település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatási szempontból Miskolc része. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő; látványosságai közé tartoznak a Palotaszálló, valamint a lillafüredi vízesés.
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt.
Palotaszálló
A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Sugovica - Baja - Alföld
A Sugovica - más néven Kamarás-Duna - a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A folyón egy közúti híd ível át a szigetre.
A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához.
Kárpát-medence madarai - Kékvércse - A hím
A kék vércse a sólyomfélék családjához tartozó faj. 2009-ben Az Év Madara volt. Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter.
Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik.
Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát.
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A székelyföldi Gréces-nyereg tájéka mindig is magyar vidék volt – és marad is! Autonómiát Székelyföldnek!
Marosfő Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a marosfői hágónak nevezett Gréces-nyereg hátán fekvő klimatikus üdülőhely.
Vízválasztó vidék. Határában ered a Maros is és az Olt is.
A Maros egyik forrása a Feketerez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal.
Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van.
Pincék és szőlődombok - Etyek - Dunántúl
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része.
Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.
Ismertebb borai:
Etyeki chardonnay, Telki királyleányka, Etyeki muskotály, Etyeki olaszrizling, Etyeki rajnai rizling, Budai sauvignon blanc